Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy évi 10 százalékos emelés érkezik a pedagógusoknak. 

Míg nálunk lényegében eredménytelenül tiltakoznak tanárok, diákok és szülők, Romániában három hét után felfüggesztették a tanársztrájkot, miután a bukaresti kormány teljesítette a szakszervezetek két legfontosabb kérését. Ennek értelmében a tanügyi alkalmazottak átlagosan 25 százalékos béremelést kapnak, mellé pedig különböző juttatásokat, pótlékokat. Mennyire elégedettek az eredménnyel, és minek köszönhető a tanárok sikere? 

„Van egy megállapodás az Európai Bizottsággal, amit jó, ha betartunk, főleg úgy, hogy az kedvező ránk nézve” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az RTL Híradó riporterének arról, hogy a magyar kormány az uniós pénzekhez köti a pedagógusok béremelését.

Több mint 10 ezer szakdolgozó kimarad a béremelésből – állítják egészségügyi szervezetek. A Népszava írta meg, hogy 8000 háziorvosi és fogorvosi asszisztens nem kap emelést. A Híradónak a Szakdolgozói Kamara elnöke arról beszélt, hogy további 2000 otthonápolásban dolgozó, például ápoló és gyógytornász sem kap magasabb bért júliustól. A Szakdolgozói Kamara az egészségügyi államtitkársághoz fordult, hogy módosítsák a béremeléshez szükséges jogszabályokat.

Ez derült ki, miután az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette, az egészségügyi dolgozók megkapják a korábban ígért pénzt. A szakszervezetek többet szerettek volna, mivel a 18 százalékot teljesen elviszi az infláció és az emeléssel együtt is csökken a dolgozók reálkeresete. Az érintettek augusztusban kapnak először emelt bért.

A kormány elrendeli a minisztériumi álláshelyek 10 százalékának elvonását, hogy emelhessék a minisztériumi kormánytisztviselők bérét.

Az ideinél lényegesen visszafogottabb, 10-11 százalékos béremeléssel számol jövőre a kormány, a nyugdíjak pedig várhatóan 6 százalékkal nőhetnek – derült ki az Európai Bizottsághoz benyújtott friss konvergenciaprogramból. Ez alapján ismét a tavalyi életszínvonalon élhet majd egy átlagos magyar a Portfólió szerint. A Híradó által kérdezett szakszervezetnél azt mondják, 20 százalékos bérfejlesztés kellene, hogy előrébb léphessenek a dolgozók.

Húsz százalékkal kevesebbet értek februárban a fizetések Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ezt mutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A Portfolio szakértője szerint a visszaesés nem ilyen drasztikus, de a bérek így is közel tíz százalékot veszítettek értékükből egy év alatt. A GKI szerint a cégek nem képesek annyi béremelést adni, hogy a fizetések követni tudják az inflációt.

Az ígéretek szerint az emelés 2024 márciusában folytatódni fog, ám ennek mértékéről később döntenek.

A mostani 390 ezerről 650 ezer forintra nőhet egy 20 éves munkaviszonnyal rendelkező ápoló bruttó bére jövőre – ezt ígérte az egészségügyi államtitkár egy csütörtöki fórumon a szakdolgozói kamara elnöke szerint. Balogh Zoltán azt mondja: ez történelmi léptékű emelés lehet, ha megvalósul, de a többi fizetési kategóriába tartozó ápolóról egyelőre szó sem esett. 

Az infláció mértékénél kisebb, átlagosan 10 százalék körüli béremelés nem állítja meg az utóbbi évek legnagyobb felmondási hullámát.

Rejtély, hogy ilyesmit ki találhat viccesnek.

A 2008-as válság óta nem esett akkorát a fizetések értéke, mint januárban. Ezt a Portfolio elemzője mondta az RTL Híradónak a Központi Statisztikai Hivatal januári kereseti adatai alapján. Hiába emelték a béreket, az infláció miatt 7,6 százalékkal kevesebbet érnek, mint egy évvel korábban. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy a következő hónapokban már lassulni kezd az infláció, de éves szinten még közel 20 százalékos is lehet 2023-ban.

Átlag fél százalékkal csökkent a fizetések vásárlóereje tavaly – a GKI friss kutatása szerint. Úgy számolnak, havi bruttó 404 ezer forintra rúgott a keresetek átlaga. Ötödével alacsonyabbra a KSH által néhány hete közölt, 516 ezres átlagbérnél, amely csak a dolgozók egy részének béradatait tartalmazza. A kormány szerint tizedik éve nő a reálbér Magyarországon.

A K&H kkv bizalmi indexe szerint jóval infláció alatti béremelés várható a szektorban.

Több száz postás tüntetett inflációkövető béremelésért Budapesten. Az ellen is tiltakoztak, hogy mégsem nyit ki több mint 300 ősszel bezárt posta. Akkor még azt ígérték tavasszal ezek újra kinyitnak. A héten pedig kiderült: 1200 dolgozót bocsátanak el. A szakszervezetek szerint a vállalat vezetői még mindig nem közölték, hogy kiktől válnak meg.  

Több mint 24 ezer postai dolgozó fele csak a garantált bérminimumot viszi haza.

Az infláció 26,2 százalékos, az emelés mértéke ennél jelentősen kevesebb lehet. 

Van egy kis különbség.

A béren kívül a cég dolgozói kapnak kafetéria-juttatást SZÉP-kártyán és teljesítményprémiumot is.

Úgy vélte, a problémákat inkább az ellátásszervezés hibái okozzák. Áprilistól harminc helyen elindítják az online időpontfoglalási rendszert.

Szerintük nincs erre fedezet a költségvetésben.

Az érvényben lévő bruttó 275 ezer forintos alapbér 16,4 százalékkal bruttó 320 ezer forintra emelkedik. 

Az infláció alatti béremelés miatt kezdenének tiltakozó akciókba a dolgozók.

Ezen felül az idei évre vonatkozó bérmegállapodás alapján 17+7 százalékkal emelik a fizetéseket. 

Akár háromszor is többet kereshetnek az alapítványi egyetemek dolgozói az állami egyetemek alkalmazottainál a szakszervezet szerint. Az ELTE oktatói és adminisztratív dolgozói nyílt levélben kértek béremelést. Egyikük azt mondta, két diplomája és több nyelvvizsgája van, mégsem tud megélni a fizetéséből. A kormány megkeresésünkre azt írta, az elmúlt 2 évben a felsőoktatási intézmények dolgozóinak keresete két ütemben 30 százalékkal emelkedett.

Aláírták az idei bérmegállapodást.

A mentősök a mindennapi megélhetésért kénytelenek két-három műszakban dolgozni.

A Postánál és a MÁV-nál legalább inflációkövető emelést, a közalkalmazottaknál pedig annál is többet, 25 százalékos bérfejlesztést követel a szakszervezet.

10 százalék alatti átlagos emelésre számít a Független Egészségügyi Szakszervezet a szakdolgozók béremelésének első ütemében. Ezt a kormány által erre a célra elkülönített összegből számolták ki és keveslik az összeget. A kormány év végén halasztotta el az emelést fél évvel, az orvosok fizetése viszont januártól újra emelkedett, így tovább nőtt a szakadék a fizetések között.

Bruttó 510 ezer forintra emelkedett tavaly októberre az átlagbér Magyarországon – állítja most közzétett jelentésében a KSH. Ez 18 és fél százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest. A gazdaságfejlesztési miniszter a gazdaság jó teljesítményével indokolta az adatot. A Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: hiába a béremelkedés, a fizetések vásárlóértéke a rekordinfláció miatt már tavaly csökkenni kezdett.

Az államtitkár három év alatt 75 százalékos béremeléssel számol, ha minden jól megy.

A dolgozók 60 százaléka számíthat béremelésre jövőre a versenyszférában a Munkástanácsok és a Liga szakszervezetek tapasztalatai szerint. Az azonban nagyon változó, hogy mekkorára. Úgy látják, a legtöbb helyen a fizetések reálértékének megőrzésére törekednek, ennél nagyobb emelésre csak az erős dolgozói érdekképviselettel rendelkező cégek dolgozó számíthatnak. A közszféra béremelése ugyanakkor jelentősen elmaradhat az inflációtól.

A kormány mindent megtett érte.

Az orvosok bére további 11 százalékkal nő hamarosan. A szakdolgozói béremelés csúszása lapinformációk szerint csalódást kelt az ágazatban. 

Ha a statisztikai előrejelzéseknek megfelelően 2022-ben valóban 17,7 százalékkal nőnek a keresetek, akkor legalább 230 ezer forintos fizetésemelésre számíthatnak a parlamenti képviselők 2023-ban. Várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is jól jár: a kormányfő bruttó fizetése márciustól csaknem 860 ezer forinttal nőhet, míg a parlament elnökének több mint 600 ezer forinttal emelkedhet a bére. Novák Katalin tavasztól csaknem bruttó 4,6 milliót kereshet majd.

A béren kívüli juttatásokra is több jut a cégnél.

A legtöbb dolgozó bére 12 hónap alatt 26-37 százalékkal emelkedett.

A péntek este megjelent Magyar Közlönybe annyi került, hogy módosul a szakmai pótlékról szóló bekezdés a 2013-as kormányrendeletben.

A szakszervezet szerint az MVM Csoport dolgozói évről-évre reálbércsökkenést szenvednek el.

A kormányoldali szavazók között egyre többen vannak, akik támogatják a tanárok tiltakozását. 

A felét az Európai Unió állja majd Maruzsa Zoltán szerint.

Az eddigi 27 helyett az orvosbérek 30 százalékára emelkedne a középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók bére az egészségügyben - az egyik szakszervezet szerint ezt ígérte nekik Takács Péter államtitkár. De ezt a béremelést sem tartják elegendőnek. Korábban arra is ígéretet kaptak, hogy erről még októberben a kormány elé kerül a javaslat, de a Belügyminisztérium adásunkig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ez megtörtént-e.

A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években.

Az OKÉT ülésére a kormány képviselői nem készültek olyan javaslattal, amivel könnyíteni lehetne a 680 ezer munkavállaló életét.

Az eddig tervezett dupláját, 21 százalékos béremelést szeretne adni jövőre a kormány a pedagógusoknak. De ehhez meg kell még idén állapodniuk az Európai Unióval – mondta Gulyás Gergely. A miniszter azt is kifejtette: amit a tanárok csinálnak az nem polgári engedetlenség, mert nem egy magasabb erkölcsi célért, hanem csak anyagi haszonszerzésből nem veszik fel a munkát. A szakszervezet szerint ez nem igaz, a 21 százalékos béremelést pedig teljes egészében elviszi az infláció. Holnap folytatódnak a tüntetések és az akciók.

A kormány azt ígérte, hogy 2025-ben már 777 673 forint lesz a pedagógus átlagbér. A kérdés csak az, hogy ebből mennyit visz el a száguldó infláció.

Az összes kukás az udvaron várta, hogy visszaérjen egy kukáskocsi a telepre. Különleges jármű volt, az egyetlen, amely Budapesten ma elindult a szemétért. Volánjánál a budapesti közművek vezérigazgatója ült. Amikor behajtott a telepre, pár élcelődő beszólást és tapsot is kapott. Mártha Imre azt mondta, keményebb munka, mint amire számított. Azt mondta, azért vállalta feladatot, mert nem csak az irodából akarta megtudni, hogy milyen ez a munka valójában. Azt elismerte, hogy kollégáinak több fizetés járna. Szerinte az állami kukaholding miatt nem tudnak bért emelni.  

A szakemberhiány miatt gyakrabban állnak le kórházi osztályok, műtők és szakrendelések, miközben romlik az ellátás minősége és hatékonysága – jelentette ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint megélhetési válság sújthatja a tanárokat.