A szakszervezet szerint az MVM Csoport dolgozói évről-évre reálbércsökkenést szenvednek el.

A kormányoldali szavazók között egyre többen vannak, akik támogatják a tanárok tiltakozását. 

A felét az Európai Unió állja majd Maruzsa Zoltán szerint.

Az eddigi 27 helyett az orvosbérek 30 százalékára emelkedne a középfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozók bére az egészségügyben - az egyik szakszervezet szerint ezt ígérte nekik Takács Péter államtitkár. De ezt a béremelést sem tartják elegendőnek. Korábban arra is ígéretet kaptak, hogy erről még októberben a kormány elé kerül a javaslat, de a Belügyminisztérium adásunkig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ez megtörtént-e.

A többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrányba kerültek a pedagógusbérek az elmúlt években.

Az OKÉT ülésére a kormány képviselői nem készültek olyan javaslattal, amivel könnyíteni lehetne a 680 ezer munkavállaló életét.

Az eddig tervezett dupláját, 21 százalékos béremelést szeretne adni jövőre a kormány a pedagógusoknak. De ehhez meg kell még idén állapodniuk az Európai Unióval – mondta Gulyás Gergely. A miniszter azt is kifejtette: amit a tanárok csinálnak az nem polgári engedetlenség, mert nem egy magasabb erkölcsi célért, hanem csak anyagi haszonszerzésből nem veszik fel a munkát. A szakszervezet szerint ez nem igaz, a 21 százalékos béremelést pedig teljes egészében elviszi az infláció. Holnap folytatódnak a tüntetések és az akciók.

A kormány azt ígérte, hogy 2025-ben már 777 673 forint lesz a pedagógus átlagbér. A kérdés csak az, hogy ebből mennyit visz el a száguldó infláció.

Az összes kukás az udvaron várta, hogy visszaérjen egy kukáskocsi a telepre. Különleges jármű volt, az egyetlen, amely Budapesten ma elindult a szemétért. Volánjánál a budapesti közművek vezérigazgatója ült. Amikor behajtott a telepre, pár élcelődő beszólást és tapsot is kapott. Mártha Imre azt mondta, keményebb munka, mint amire számított. Azt mondta, azért vállalta feladatot, mert nem csak az irodából akarta megtudni, hogy milyen ez a munka valójában. Azt elismerte, hogy kollégáinak több fizetés járna. Szerinte az állami kukaholding miatt nem tudnak bért emelni.  

A szakemberhiány miatt gyakrabban állnak le kórházi osztályok, műtők és szakrendelések, miközben romlik az ellátás minősége és hatékonysága – jelentette ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint megélhetési válság sújthatja a tanárokat. 

Budapesten a diákok a zuhogó eső ellenére egész éjjel virrasztottak a tanáraikért.

A Publicus Intézet kutatása szerint a munkavállalók negyede kapott csak bérkompenzációt eddig.

Ha Magyarország nem kap pénzt az uniótól, akkor is emelni kell az egészségügyi szakdolgozók bérét, különben az emberek távoznak, a betegellátás pedig veszélybe kerül. Erről a Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt híradónknak. Balogh Zoltán azután mondta ezt, hogy az egészségügyi államtitkár egy konferencián arra utalt: akkor emelik a szakdolgozók bérét, ha megérkeznek az uniós támogatások. Ugyanitt a kamara alelnöke azt mondta: a rezsiszámláikat sem tudják befizetni a szakdolgozók.

Az alkalmazottak január 1-jétől fizetésemelést is kapnak.

Egy érettségivel nem rendelkező közkatona például bruttó 400 ezer forintra számíthat az emelés után. 

Eredménytelen volt a keddi sztrájktárgyalás a kormány és a pedagógus-szakszervezetek között ez utóbbiak szerint. Nem kaptak ígéretet arra, hogy a fizetések a közeljövőben változnak. Eddig négy fővárosi iskola jelezte, hogy a tanárai egy része polgári engedetlenségi akciót tart szeptemberben. A Kőbányai Széchenyi István kéttannyelvű általános iskolában 12-en nem veszik fel szeptember elsején a munkát.

Legalább inflációkövető bérfejlesztést követelnek szakszervezetek az állami vállalatoknál. 3 év alatt összesen 15 százalékos emelésre jogosultak a dolgozók egy megállapodás szerint, amelyet tavaly júniusban fogadott el a kormány. Csakhogy a vágtató infláció miatt már most kevesebbet ér a keresetük, mint a béralku előtt.

Mégem kötik teljesítményhez az orvosok béremelésének következő, 2023. januárjától esedékes részét – erről állapodott meg a Magyar Orvosi Kamara és Pintér Sándor egy tegnapi egyeztetésen. Korábban felmerült, hogy a 2020-ban bejelentett, háromlépcsős bérfejlesztés jövő januárban esedékes utolsó 10 százalékát a teljesítmény alapján az intézményvezetők oszthassák el. 

Nem lesz normális tanévkezdés a pedagógus szakszervezetek szerint, ha a tanévkezdésig nem tudnak megállapodni a kormánnyal. 

Úgy tűnik, meggyőzte a kamara Pintér Sándort.

Bár az ő munkájuk is nélkülözhetetlen, a teljes létszám nagyjából negyede kimaradt a július közepén bejelentett fizetésemelésből – értesült az rtl.hu. A fizetések közötti különbség így akár másfélszeres is lehet, sőt előfordulhat, hogy valaki nettó 200 ezer forintért dolgozik, miközben ugyanabban az irodában a mellette ülő 340 ezer forintot keres. 

Jelentősen csökkent a felsőoktatásba bekerülők száma, idén 6449 diákot vettek fel a pedagógusképzésbe, ami az előző évekhez képest is nagyon alacsony. Hogy milyen következményei lesznek ennek a jövőre nézve, arról Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Reggeliben.

Már augusztusban a 9 százalékkal emelt bért fizetik a dolgozóknak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint jogos volt a rendőrök és a katonák fizetésemelése, de elvárják, hogy nekik is több jusson. 

A tanárok nem sajnálják a rendvédelmi dolgozóktól a béremelést, de elvárják, hogy a belügyminiszter legalább ilyen hatékonyan képviselje az ő ügyüket is. Ezt a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke mondta az RTL Híradónak. Gosztonyi Gábor szerint a beígért 3x10 százalékos emelés első részletét már rég elvitte az infláció. A szakszervezetek augusztusban tárgyalnak újra az oktatási államtitkárral.

Merthogy a béremelést uniós pénzből fedeznék. 

Összeültek a munkavállalók, a kormány és az önkormányzatok képviselői, de nem jutottak érdemi eredményre.

Nagy Márton egyebek mellett az Aldit bírálta. Szerinte ha a munkáltatók inflációkövető béremelést adnak a dolgozóknak, annak még nagyobb infláció lesz a következménye.

A rendkívüli béremelés oka a hirtelen megugró infláció.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint biztosan megkapják a pedagógusok a háromszor 10 százalékos béremelést, 3 egymást követő évben. Ezt ellenzéki kérdésre válaszolta hétfőn a Parlamentben, hozzátéve, hogy a további emelés a gazdasági helyzet függvénye. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már követhetetlen, hogy milyen bérrendezést szánnak nekik. Pedig az egyik legfontosabb kérdés, hogy megint csak a bérpótlékukat emelnék, vagy az alapbérük összegére jönne a pluszpénz.

Ösztöndíjakkal motiválnák a hallgatókat a tanárképzőkön.

Nem akarnak riogatni, de szerintük nem lesz, aki tanítson, már most három iskola tantestülete jelentette be, hogy ősztől nem veszik fel a munkát. 

A Munkástanácsok elnöke szerint ez megfelel az infláció és a GDP-növekedés várható mértékének.

A legnagyobb emelést az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban kapták.

A belügyminiszter az egészségügyi intézmények vezetőire bízná a béremelés harmadik szakaszát, akik teljesítményalapon osztanák azt ki.

Másban állapodtak meg Orbán Viktorral.

45 százalékos béremelést követelnek a tanárok a kormány által korábban ajánlott tíz százalékon felül.

Hamar elköltötték, amit kaptak.

A tanárok követeléseiről is azt mondta, hogy emelni kell a fizetéseket, hogy újra vonzó legyen a pedagóguspálya.

A dolgozók 61%-a kapott idén fizetésemelést, de többségük legfeljebb 10 százalékot, vagyis a teljes bérfejlesztését elviheti az infláció. Ez derült ki a Pulzus Kutató május elsejére készített, reprezentatív kutatásából, amelynek részleteit először az RTL Híradóval osztották meg.

A béremelésből nagy valószínűséggel bércsökkenés lesz.

Az úgynevezett Nagy Kockásinges találkozón a pedagógusok mellett diákok és szülők tüntettek.

A kormány minimum harminc százalékos emelést ígér.

Gyerekfelügyelet lesz, ha valaki másként nem tudja megoldani az elhelyezést.

A cég egyoldalúan emelte a fizetéseket, ami az érdekvédők szerint a mai piaci helyzetben túl kevés.

A szakszervezetek szerint arra sincs garancia, hogy a szakdolgozók maradéktalanul megkapják a januártól ígért 21 százalékos alapilletmény emelést.

Az Emmi szerint ez baloldali kampányakció.

A béremelés elmaradása miatt határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a szakszervezet.

Átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, az idei évre 9,7 százalékos emelést terveznek a cégek.