A pedagógusi életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a közoktatást egyszerre jellemzi a hiány és a pazarlás egy felmérés szerint.

A kollektív szerződést kötő szakszervezetek a 2022-es bértárgyalást lezártnak tekintik, a béremelés minimum 40 000 forint lesz 

Az infláció drasztikus megugrása elvitte a bérek emelkedését, vagyis lényegében stagnál a reálbér.

Továbbra is lesznek majd olyanok, akik az éjszakai és hétvégi munkájukért kevesebbet kapnak, mint a nappali órabérük.

Programjuk szerint minden diák letehetne egy nyelvvizsgát érettségiig, visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást, és ingyenessé tennék az első diploma megszerzését.

A szakszervezetek nem annyira optimisták, a közalkalmazottak érdekképviselete szerint például „a kormány kétszer is eladja ugyanazt a bérintézkedést”.

Úgy is kifejezhetné a háláját Kásler Miklós, hogy megfizetik a tanárokat. Egy történelemtanár írta ezt nyílt levélben a közösségi oldalán, miután megkapta az Emberi Erőforrások Miniszterének karácsony alkalmából küldött köszönőlevelét. A tanár üzenetét egy nap alatt több százan megosztották. A Pedagógusok Szakszervezete is egyetért annak tartalmával.

A fegyverpénzről is megállapodtak. A hathavi juttatást februárban kapják meg az érintett

Bírósághoz fordulnak a pedagógus szakszervezetek, hogy január 31-én sztrájkolhassanak, miután tegnap még a kötelező szolgáltatásról sem tudtak megállapodni a kormánnyal. Béremelést és fix óraszámokat követelnek illetve azt, hogy függesszék fel a koronavírus ellen be nem oltott tanárok szigorú szankcionálását. Ha ez nem teljesül, akkor szerintük januártól három-ötezer tanár is kieshet a rendszerből, ennyien nem oltatták be magukat a tegnapi határidőig.

Előbb-utóbb nem lesz, aki tanítson az iskolákban a jelenlegi feltételek mellett - mondják, és utcai akciókat szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.  Szerintük az eddigi sztrájktárgyalások nem hoztak megfelelő eredményt, a kormány által korábban bejelentett 10 százalékos béremelés pedig nem valódi megoldás. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt írták, a kormány 2023-ban a tanárok jelentős bérrendezésére készül.

Tíz százalékos béremelést kapnak a rendőrök - ezt jelentette be ma közösségi oldalán a miniszterelnök. A Független Rendőrszakszervezet szerint azonban lesz olyan a rendőrségnél, aki ennek csak felét kapja, és olyan is, akinek nem lesz emelés. A szakszervezet főtitkára azt mondja, tagjaik csalódottak, és sokan le is szerelnének, de ez a veszélyhelyzet végéig tilos.

Sztrájkolni is készek - ezt mondják a két nagy pedagógus szakszervezetnél. Azt akarják elérni, hogy ne csak a következő ciklusban, hanem minél hamarabb rendezze a tanárok bérét a kormány. Méghozzá nem egyszeri béremeléssel, hanem a fizetések mindenkori minimálbérhez kötésével. Kérdésünkre a családokért felelős miniszter azt mondta, lesz béremelés, annak mértékéről a kormány dönt majd.

A kormány adjon béremelésre költhető kompenzációt az önkormányzatoknak - ezt követelte a Magyar Szakszervezeti Szövetség és több érdekképviselet. Mások mellett a rendvédelmi, a szociális és az egészségügyi ágazat dolgozói szerint csak azonnali, nagyarányú béremeléssel kerülhető el a tömeges pályaelhagyás. A kormány szerint az önkormányzati cégek bérrendezése az önkormányzatok feladata.

Elfogadhatatlan, hogy praxisközösségek kialakításához kösse a kormány a háziorvosok béremelését - ezt mondta az RTL Híradónak egy Hajdú-Bihari kistelepülésen dolgozó háziorvos. Szerinte náluk a távolságok miatt nem lehet kialakítani praxisközösséget, és így ő kevesebb béremelést kapna, mint egy városi háziorvos, ahol ki lehet alakítani. A kormány múlt héten ismertette a háziorvosok béremelésének feltételeit.

Katonák nem leszünk – így reagált a Magyar Orvosi Kamara az Országgyűlés által tegnap elfogadott új egészségügyi törvényre. A szakmai szervezet szerint kórházi osztályok maradhatnak orvos nélkül és közvetlen veszélybe kerülhet a lakosság egészségügyi ellátása, mert a jogszabály sérti az orvosok alapvető jogait, és vállalhatatlan korlátozásokat ír elő. Például a másodállásokra vonatkozóan. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint nincs veszélyben az egészségügyi ellátórendszer.  

Dr. Késmárky Andrásnak doktornak négy munkahelye van. Háziorvos egy kistelepülésen, egyébként pedig üzemorvos, mentőzik, és környékbeli kórházak sürgősségi osztályain is ügyel - vállalkozóként. A kedden elfogadott törvény szerint másodállást a jövőben csak külön engedéllyel vállalhat, és főszabályként, ha állami kórházban szeretne dolgozni, akkor úgynevezett egészségügyi szolgálati jogviszonyt kell létesítenie. Szerinte ez a betegeket is érinti majd. 

Ez a törvény most nem a háziorvosokról szól, de ők is sorra kerülnek majd. Ezt mondta Gulyás Gergely miniszter a Parlamentben, arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiket nem érint a béremelés, mert vállalkozóként dolgoznak az alapellátásban. A Házi Gyerekorvosok Egyesületének elnöke szerint ha nem kapnak plusz pénzt, nem tudják majd kifizetni az asszisztenseket sem.

Elfogadta az országgyűlés az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A kormánypártok szerint történelmi jelentőségű jogszabály született az orvosok drasztikus béremeléséről, az ellenzék viszont több pontját is kifogásolta a vitában. Végül mégis megszavazták, mert az orvosok bérének jelentős mértékű emelésével egyetértenek.

Soha nem látott béremelésről döntött a kormány - ezt mondta Orbán Viktor, miután találkozott a Magyar Orvosi Kamara vezetőivel. Bejelentette: elfogadták a szakmai kamara javaslatát, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodtak. Az Orvosi Kamara szerint büntethető lesz az is, aki adja, és az is, aki kapja. Elfogadni maximum csokoládét vagy virágot lehet majd.

Duplájára emeli a Színház- és Filmművészeti Egyetem támogatását a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Elkezdődött közben az oktatók kétnapos sztrájkja. Az egyetem új vezetése 15%-os béremelést ígért, de csak akkor, ha a dolgozók nem sztrájkolnak tovább. Kinevezték az új rektorhelyetteseket is. A diákok elfoglalták az egyetem másik épületét, a távozó vezetőket pedig fáklyás felvonulással és virrasztással búcsúztatták szerdán este.

Jövőre közmunkás béremelést ígért Orbán Viktor vasárnap a TV2-nek adott interjújában.

Hiába emelte meg a kormány 10 százalékkal a pedagógusbéreket, nem jelent igazi segítséget a tanároknak - így reagáltak a legnagyobb pedagógusszakszervezetek, miután megérkezett a dolgozók számlájára a július elsejével megemelt fizetés. A Pedagógusok Szakszervezeténél úgy számolnak, mióta nem a minimálbérhez kötik a bérüket, nagyjából 10 havi fizetéstől estek el a tanárok. Az Emberi Erőforrások Minisztériumát hiába kerestük az ügyben.

Havi 170 ezer forintot visz haza egy kezdő orvos. Ezért a bérek emelését kéri a miniszterelnöktől az orvosi kamara. A szervezet alelnöke az RTL Híradónak azt mondta: a jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma a béremelésnek, amiről a járvány előtt már tárgyaltak a kormánnyal. Így pedig még több orvos hagyhatja el a pályát, vagy mehet külföldre. A minisztérium úgy reagált: a kormány célja, hogy tovább emelkedjen az orvosok bére.

Dupla családi pótlék, és azonnali béremelés az egészségügyben. Ezt javasolja és további azonnali gazdasági intézkedéseket követel az ellenzék. A Pénzügyminisztérium úgy reagált az RTL Híradónak: a kormányzat vizsgálja a javaslatokat, egyeztetnek a piaci szereplőkkel és hamarosan további intézkedéseket hoznak.

Elégedetlenek a pedagógus szakszervezetek a Kásler Miklós által hétfőn bejelentett 10 százalékos emeléssel. Szerintük ez nem béremelés, ugyanis júliustól nem bér, hanem pótlék formájában kapják meg a többletpénzt, amit bármikor visszavonhatnak. A mértékkel is elégedetlenek, mert szerintük a tanári fizetések messze elmaradtak a versenyszféra bérezésétől.

15%-os béremelést akarnak a BKV szakszervezetek már január elsejétől, de még időpontot sem kaptak a bértárgyalásra. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a dolgozók úgy kezdtek neki az évnek, hogy nem tudják mennyi pénzért dolgoznak. A BKV közleményében azt írta: a főváros vezetésével egyeztetnek a béremelés fedezetéről. A Főváros szerint viszont előbb a szakszervezetekkel kellene megállapodnia a cégnek, hogy tudják, mekkora fedezet kell.

Legalább 10%-os átlagos fizetésemelést követel a legnagyobb szakszervezeti tömörülés az állami vállalatok dolgozóinak - ezt csütörtökön jelentették be az RTL Híradónak. Már tárgyalnak is a kormánnyal a vasutasok, a postások és például a vízművek alkalmazottainak jövő évi keresetéről, év végén ugyanis lejár a korábbi, 3 évre kötött bérmegállapodás.

Nettó 100 ezer forintos béremelést követelnek a bölcsődei dolgozók. Helyzetüket egy futóversenyen mutatták be, úgy, hogy a hátukra írták, mennyit keresnek. A szakszervezet elnöke azt mondta, az alacsony fizetések miatt van egyre nagyobb szakemberhiány a bölcsődékben. A minisztérium a héten jelentette be, hogy két lépcsőben 30 százalékkal emelik a béreket. Az érdekképviselet szerint azonban ez csak pótlékemelés és nem is mindenkit érint.

A közalkalmazotti jogviszony eltörlése nélkül is lehet emelni a szakoktatók bérét. Így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az új szakképzési elképzelésékre. Palkovics László innovációs miniszter tegnap ismertette a törvénytervezetet. A pedagógusoknak átlagosan 30 százalékkal magasabb bért, a diákoknak ösztöndíjat ígér a kormány.

93 ezer közmunkás kap 13. havi fizetést az önkormányzati választás előtt - a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Szeptember 20-ig érkezik meg a pénz. A kormányszóvivő ugyanakkor azt mondja, a közmunkások rendszeres bérének emelése fel sem merült a kormányban, mert az elhelyezkedésüket akarják ösztönözni. Harmadik éve havi 54 ezer forintot visznek haza.

Az átlagbér csaknem háromszorosát keresik az országgyűlési képviselők, ebben az összehasonlításban a 10. legjobban fizetettek Európában - derül ki az mfor.hu összesítéséből. A képviselők egészen pontosan 276 százalékkal vihetnek haza több pénzt, mint egy átlagos magyar, míg Dániában mindössze 139 százalékkal. A magyar képviselők fizetése egyetlen év alatt nagyobb mértékben emelkedett, mint az átlagbér az elmúlt 5 évben.

Aggódnak a bírók, egyesületük szerint kivenné a kormány a jövő évi béremelésükre szánt pénzt a költségvetésből. 20 milliárd forint kellene rá, azonban egy módosító indítvány éppen ennyivel csökkentené azt az összeget, amit a bíróságok fizetésekre költhetnek. Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt szerint megvan a béremelés forrása, csak azt a költségvetésnek egy másik fejezetében kell keresni. A bírók egyesületét ez nem nyugtatja meg.  

Csupán számtani vita - ezt válaszolta Gulyás Gergely miniszter az RTL Híradó kérdésére arra, hogy májusban még 35 milliárd forintos egészségügyi szakdolgozói béremelésről beszélt, de 15 milliárdot költenek rá. A különbséget azzal magyarázza, hogy ő egy évre számított összegre gondolt, ami idén fél évet érint. A novemberre tervezett nyolc százalékos alapbéremelést júliusra hozták előre. A szakszervezetek többre számítottak, ezért azonnal tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal.

Egyhavi fizetéssel többet vihet haza egy átlagos dolgozó jövőre a tegnap benyújtott költségvetés alapján. A pénzügyminiszter Híradónknak azt mondta, a munkaerőhiány felhajtja a kereseteket, ezért a kötelező minimálbér-emelésnél is nagyobb, több mint 8%-os átlagbér növekedéssel számolnak. A DK szerint ez kevés a kivándorlás fékentartásához.

A miniszterelnöknek címzett nyílt levélben követelnek azonnali béremelést és érdemi egyeztetéseket az oktatás jövőjéről budaörsi iskolák és óvodák dolgozói. Azt írják, Orbán Viktor nem tartotta be hat évvel ezelőtti ígéretét: a pedagógusbérek jelenleg is megalázóan alacsonyak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kampányakciónak minősítette a nyílt levelet, az MSZP szerint viszont jogosak az abban foglalt követelések.

Sztrájkbizottságot alakítottak a BKV szakszervezetei. A Híradónak azt mondták: ha rövid időn belül nem tudnak megállapodni a béremelésben, munkabeszüntetést hirdetnek. Már két hete hiába ülnek a tárgyalóasztaloknál, egyelőre nem közeledtek az álláspontok. A BKV vezetése 5 százalékos béremelést ajánl, míg az egyik szakszervezet azt közölte: legalább 15 százalékot kérnek. Legutóbb 2010-ben okozott közlekedési káoszt a BKV-sok munkabeszüntetése a fővárosban.

A győri Audi-gyárban 6 napig állt a munka, és a végeredmény: a dolgozók jelentős béremelést és magasabb juttatásokat kaptak. A sikeres sztrájk több más cégnél is lökést adott a szakszervezeteknek, hogy van értelme küzdeni a több pénzért. Volt, ahol a dolgozók sikerrel jártak, máshol viszont hiába próbálkoztak. Volt, ahol egyből kirúgták azt, aki szervezkedni kezdett, máshol pedig a sztrájkolók arra panaszkodtak, hogy megalázó körülmények közé kényszerítették őket.

Alig több mint 54 ezer forint marad a közmunkások bére. 5 nap múlva kapnak először fizetést az idei munkájuk után, de a pénzügyminiszter Híradónknak azt mondta, két év után sincs napirenden a járandóság emelése. Varga Mihály arról beszélt, hogy ösztönözni akarják a közmunkások elhelyezkedését a rekord magas munkaerőhiány miatt. A Közmunkás Szakszervezet szerint a többség hiába keres, nem talál állást.

Múzeumi dolgozók tüntettek, a szerintük megalázóan alacsony fizetések miatt tegnap Pécsen a Múzeumok Éjszakáján. Tárgyalni akarnak a kormánnyal, hiszen lassan 10 éve nem kaptak béremelést.

Kásler Miklós azt várja el a tanároktól, hogy a béremeléssel párhuzamosan újra szívvel-lélekkel tanítsanak - ezt a Mandrinernek adott interjúban mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának leendő vezetője.  

További béremelést, a pótlékok megemelését, munka és védőruhát követel az egészségügyi dolgozóknak a Független Egészségügyi Szakszervezet. Ezért tüntetnek majd március 24-én.

Antikorrupciós ügyészséget állít fel az MSZP Párbeszéd Szövetség. Programját ismertette Karácsony Gergely miniszterelnökjelölt. Nyugdíj- és béremelést ígér, de szólt arról is, hogy csökkentené a rezsiköltségeket.

Hiába az újabb béremelés, sok egészségügyi dolgozó semmivel vagy legfeljebb néhány száz forinttal vihet többet haza. Ezt elégelték most meg! A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége sztrájkbizottságot alakított, hogy kiharcoljanak egy méltó béremelést.

1 Ft-ot kaptak béremelésként-erre panaszkodik sok egészségügyi dolgozó az internetes fórumokon. A szakdolgozók, például az ápolók, műtősök, nővérek tegnap kapták meg a novemberről előrehozott 8 százalékos béremelés januárra járó összegét. Átlagosan nettó 8 ezer forintot, nagyjából minden tizedik dolgozó viszont nem kapott semmit, mert a bérük még most sem haladja meg a szakmai minimálbért.

Holnaptól ellenőrzést indít a munkaügyi hatóság az adóhivatallal, hogy a minimálbéresek megkapták-e az idei kötelező emelést. A munkaadók ma éjfélig beküldött elszámolásai alapján vizsgálódnak majd.

Előrehozzák az egészségügyi szakdolgozók novemberre tervezett béremelését. Így visszamenőleg, januártól plusz 8 százalékkal, vagyis átlagosan bruttó 15 ezer forinttal nő a fizetésük.

Háromezer könyvtáros, levéltáros, muzeológus követel béremelést egy 20 méter hosszú petíción, amit ma, a Magyar Kultúra Napján adtak át.  A szakszervezetük szerint már a számlákat is alig tudják kifizetni.

A dolgozókat képviselő szakszervezet szerint 98 önkormányzat 7 ezer alkalmazottja csatlakozott a munkabeszüntetéshez, amit azért hirdettek meg, mert az önkormányzati köztisztviselőknek 10 éve nem emelték a fizetését.

Többezer orvos és ápoló hiányzik a magyar kórházakból, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Tavaly majd kétezer üres orvosi és majdnem ugyanennyi üres ápolói állás volt-

Egy műtőssegéd fizetése az emelés előtt 161 ezer forint volt, az emelés után pedig: szintén 161 ezer. Még sorolhatnánk a csalódott egészségügyi dolgozók panaszait, akik hittek a kormánynak, hogy valóban megkapják a beígért 12 százalékos béremelést. A Nem értem című sorozatunk legújabb részét láthatják!