Sztrájkolni is készek - ezt mondják a két nagy pedagógus szakszervezetnél. Azt akarják elérni, hogy ne csak a következő ciklusban, hanem minél hamarabb rendezze a tanárok bérét a kormány. Méghozzá nem egyszeri béremeléssel, hanem a fizetések mindenkori minimálbérhez kötésével. Kérdésünkre a családokért felelős miniszter azt mondta, lesz béremelés, annak mértékéről a kormány dönt majd.

A kormány adjon béremelésre költhető kompenzációt az önkormányzatoknak - ezt követelte a Magyar Szakszervezeti Szövetség és több érdekképviselet. Mások mellett a rendvédelmi, a szociális és az egészségügyi ágazat dolgozói szerint csak azonnali, nagyarányú béremeléssel kerülhető el a tömeges pályaelhagyás. A kormány szerint az önkormányzati cégek bérrendezése az önkormányzatok feladata.

Elfogadhatatlan, hogy praxisközösségek kialakításához kösse a kormány a háziorvosok béremelését - ezt mondta az RTL Híradónak egy Hajdú-Bihari kistelepülésen dolgozó háziorvos. Szerinte náluk a távolságok miatt nem lehet kialakítani praxisközösséget, és így ő kevesebb béremelést kapna, mint egy városi háziorvos, ahol ki lehet alakítani. A kormány múlt héten ismertette a háziorvosok béremelésének feltételeit.

Katonák nem leszünk – így reagált a Magyar Orvosi Kamara az Országgyűlés által tegnap elfogadott új egészségügyi törvényre. A szakmai szervezet szerint kórházi osztályok maradhatnak orvos nélkül és közvetlen veszélybe kerülhet a lakosság egészségügyi ellátása, mert a jogszabály sérti az orvosok alapvető jogait, és vállalhatatlan korlátozásokat ír elő. Például a másodállásokra vonatkozóan. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint nincs veszélyben az egészségügyi ellátórendszer.  

Dr. Késmárky Andrásnak doktornak négy munkahelye van. Háziorvos egy kistelepülésen, egyébként pedig üzemorvos, mentőzik, és környékbeli kórházak sürgősségi osztályain is ügyel - vállalkozóként. A kedden elfogadott törvény szerint másodállást a jövőben csak külön engedéllyel vállalhat, és főszabályként, ha állami kórházban szeretne dolgozni, akkor úgynevezett egészségügyi szolgálati jogviszonyt kell létesítenie. Szerinte ez a betegeket is érinti majd. 

Ez a törvény most nem a háziorvosokról szól, de ők is sorra kerülnek majd. Ezt mondta Gulyás Gergely miniszter a Parlamentben, arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiket nem érint a béremelés, mert vállalkozóként dolgoznak az alapellátásban. A Házi Gyerekorvosok Egyesületének elnöke szerint ha nem kapnak plusz pénzt, nem tudják majd kifizetni az asszisztenseket sem.

Elfogadta az országgyűlés az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. A kormánypártok szerint történelmi jelentőségű jogszabály született az orvosok drasztikus béremeléséről, az ellenzék viszont több pontját is kifogásolta a vitában. Végül mégis megszavazták, mert az orvosok bérének jelentős mértékű emelésével egyetértenek.

Soha nem látott béremelésről döntött a kormány - ezt mondta Orbán Viktor, miután találkozott a Magyar Orvosi Kamara vezetőivel. Bejelentette: elfogadták a szakmai kamara javaslatát, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodtak. Az Orvosi Kamara szerint büntethető lesz az is, aki adja, és az is, aki kapja. Elfogadni maximum csokoládét vagy virágot lehet majd.

Duplájára emeli a Színház- és Filmművészeti Egyetem támogatását a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Elkezdődött közben az oktatók kétnapos sztrájkja. Az egyetem új vezetése 15%-os béremelést ígért, de csak akkor, ha a dolgozók nem sztrájkolnak tovább. Kinevezték az új rektorhelyetteseket is. A diákok elfoglalták az egyetem másik épületét, a távozó vezetőket pedig fáklyás felvonulással és virrasztással búcsúztatták szerdán este.

Jövőre közmunkás béremelést ígért Orbán Viktor vasárnap a TV2-nek adott interjújában.

Havi 170 ezer forintot visz haza egy kezdő orvos. Ezért a bérek emelését kéri a miniszterelnöktől az orvosi kamara. A szervezet alelnöke az RTL Híradónak azt mondta: a jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma a béremelésnek, amiről a járvány előtt már tárgyaltak a kormánnyal. Így pedig még több orvos hagyhatja el a pályát, vagy mehet külföldre. A minisztérium úgy reagált: a kormány célja, hogy tovább emelkedjen az orvosok bére.

Dupla családi pótlék, és azonnali béremelés az egészségügyben. Ezt javasolja és további azonnali gazdasági intézkedéseket követel az ellenzék. A Pénzügyminisztérium úgy reagált az RTL Híradónak: a kormányzat vizsgálja a javaslatokat, egyeztetnek a piaci szereplőkkel és hamarosan további intézkedéseket hoznak.

Elégedetlenek a pedagógus szakszervezetek a Kásler Miklós által hétfőn bejelentett 10 százalékos emeléssel. Szerintük ez nem béremelés, ugyanis júliustól nem bér, hanem pótlék formájában kapják meg a többletpénzt, amit bármikor visszavonhatnak. A mértékkel is elégedetlenek, mert szerintük a tanári fizetések messze elmaradtak a versenyszféra bérezésétől.

15%-os béremelést akarnak a BKV szakszervezetek már január elsejétől, de még időpontot sem kaptak a bértárgyalásra. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a dolgozók úgy kezdtek neki az évnek, hogy nem tudják mennyi pénzért dolgoznak. A BKV közleményében azt írta: a főváros vezetésével egyeztetnek a béremelés fedezetéről. A Főváros szerint viszont előbb a szakszervezetekkel kellene megállapodnia a cégnek, hogy tudják, mekkora fedezet kell.

93 ezer közmunkás kap 13. havi fizetést az önkormányzati választás előtt - a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Szeptember 20-ig érkezik meg a pénz. A kormányszóvivő ugyanakkor azt mondja, a közmunkások rendszeres bérének emelése fel sem merült a kormányban, mert az elhelyezkedésüket akarják ösztönözni. Harmadik éve havi 54 ezer forintot visznek haza.

Csupán számtani vita - ezt válaszolta Gulyás Gergely miniszter az RTL Híradó kérdésére arra, hogy májusban még 35 milliárd forintos egészségügyi szakdolgozói béremelésről beszélt, de 15 milliárdot költenek rá. A különbséget azzal magyarázza, hogy ő egy évre számított összegre gondolt, ami idén fél évet érint. A novemberre tervezett nyolc százalékos alapbéremelést júliusra hozták előre. A szakszervezetek többre számítottak, ezért azonnal tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal.

Sztrájkbizottságot alakítottak a BKV szakszervezetei. A Híradónak azt mondták: ha rövid időn belül nem tudnak megállapodni a béremelésben, munkabeszüntetést hirdetnek. Már két hete hiába ülnek a tárgyalóasztaloknál, egyelőre nem közeledtek az álláspontok. A BKV vezetése 5 százalékos béremelést ajánl, míg az egyik szakszervezet azt közölte: legalább 15 százalékot kérnek. Legutóbb 2010-ben okozott közlekedési káoszt a BKV-sok munkabeszüntetése a fővárosban.

A győri Audi-gyárban 6 napig állt a munka, és a végeredmény: a dolgozók jelentős béremelést és magasabb juttatásokat kaptak. A sikeres sztrájk több más cégnél is lökést adott a szakszervezeteknek, hogy van értelme küzdeni a több pénzért. Volt, ahol a dolgozók sikerrel jártak, máshol viszont hiába próbálkoztak. Volt, ahol egyből kirúgták azt, aki szervezkedni kezdett, máshol pedig a sztrájkolók arra panaszkodtak, hogy megalázó körülmények közé kényszerítették őket.

Hiába az újabb béremelés, sok egészségügyi dolgozó semmivel vagy legfeljebb néhány száz forinttal vihet többet haza. Ezt elégelték most meg! A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége sztrájkbizottságot alakított, hogy kiharcoljanak egy méltó béremelést.

1 Ft-ot kaptak béremelésként-erre panaszkodik sok egészségügyi dolgozó az internetes fórumokon. A szakdolgozók, például az ápolók, műtősök, nővérek tegnap kapták meg a novemberről előrehozott 8 százalékos béremelés januárra járó összegét. Átlagosan nettó 8 ezer forintot, nagyjából minden tizedik dolgozó viszont nem kapott semmit, mert a bérük még most sem haladja meg a szakmai minimálbért.

Háromezer könyvtáros, levéltáros, muzeológus követel béremelést egy 20 méter hosszú petíción, amit ma, a Magyar Kultúra Napján adtak át.  A szakszervezetük szerint már a számlákat is alig tudják kifizetni.

Egy műtőssegéd fizetése az emelés előtt 161 ezer forint volt, az emelés után pedig: szintén 161 ezer. Még sorolhatnánk a csalódott egészségügyi dolgozók panaszait, akik hittek a kormánynak, hogy valóban megkapják a beígért 12 százalékos béremelést. A Nem értem című sorozatunk legújabb részét láthatják!  

Sztrájk lehet az egészségügyben január végén, ha nem kapnak plusz béremelést a szakdolgozók. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint a többlépcsős béremelés ellenére is keveset keresnek és nagyon sokat kell dolgozniuk, mert egyre kevesebben vannak.

A napokban érkezik az emelt bér az egészségügyi dolgozóknak. A szakdolgozók most 12 százalékkal, a rezidensek bruttó 50 ezer forinttal, a szakorvosok pedig bruttó 100 ezer forinttal kapnak többet. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete szerint ez megkésett lépés.

Novembertől újból emelkedik az egészségügyben dolgozók bére. A szakorvosok bruttó 100 ezer, a gyógyszerészek és a szakvizsga előtt álló orvosok bruttó 50 ezer forinttal kapnak többet. A szakdolgozók bére bruttó 12 százalékkal nő, ami átlagosan nettó 10-15 ezer forint pluszt jelent.

Hazudik a kormány a pedagógusok béremeléséről - ezt állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Mendrey László szerint azt el kell ismerni, hogy nőtt a tanárok bére, de nem annyiról és nem annyit, mint, ahogy a kormány állítja.

Még ebben a hónapban utcára vonulnak a mentősök. Ezt az RTL Híradónak mondta az egyik mentős szakszervezet vezetője, miután kiderült: a vártnál szerintük jóval kisebb béremelést kapnak jövő januárban. Az egészségügyi dolgozók 8 százalékos emelése mellé, mindössze 10 százalékot, pedig ők 60-ra számítottak. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint, a mentők az életpályamodellnek köszönhetően, jóval jobb körülmények között dolgozhatnak. Közben sok mentős felháborodott Balog Zoltán miniszter egyik viccén.

Ez nem egyszerű, de minden munkavállalót érint. Kormány és szakszervezetek kontra munkaadók – ha minden jól megy, kedden megállapodhatnak a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról – ez a minimum, amit egy szakképzett munkavállaló havonta kaphat. Ha jól értjük, a munkaadók ezt sokallják, ezért állt elő az a nem mindennapi helyzet, hogy a kormány és a szakszervezetek azonos oldalon találják magukat a munkáltatókkal szemben.

Nem tudni mi lesz a kórházakban dolgozó gépszerelőkkel, éjjeli őrökkel vagy bérszámfejtőkkel. Az egészségügyi államtitkár pénteken arról beszélt híradónknak: még tárgyalnak róla, hogy igazságos-e, ha az ő fizetésüket is emelik. Csütörtökön jelentették be, hogy szeptembertől nő az orvosok és az ápolók bére. A szakorvosoké bruttó 107 ezer forinttal, az ápolóké 26 és fél százalékkal. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke azt mondta: ez csak tűzoltásszerű béremelés.

Egyetlen bölcsődének sem kell kinyitnia jövő szerdán. Zöld utat adott a Kúria a szociális dolgozók sztrájkjának. Ez azt jelenti, hogy a bölcsődék mellett a szociális otthonokban és a hajléktalanokat ellátó intézményekben is felfüggeszthetik a munkát. A legfőbb bírói testület szerint sértette volna a sztrájkhoz való jogot, ha - ahogy a kormány kérte - csak a papírmunkát függesztették volna fel. Az alacsony fizetések miatt tiltakoznak, de a miniszter a híradónak azt mondta: van pénz a béremelésre.

Nem értjük, hogy emelkedhet egyik pillanatról a másikra két-háromszorosára a bank fontos embereinek fizetése. Mint ahogy azt sem értjük, miért tűntet el a jegybank 250 milliárd forint közpénzt, vagyis olyan pénzt, amit mi, adófizetők dobtunk össze. Vajon hogy lehet az, hogy ők megtehetik azt, ami a politikán kívüli életben alig elképzelhető?

Nem kapták meg a januárra ígért béremelést a szakorvosok és az ápolók. Az elmúlt évben a kormány több politikusa is azt ígérte, 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos bére emelkedik januártól, ehelyett az ápolók az egyik szakszervezet szerint semmit sem kaptak, az orvosok közül pedig kevesebb, mint 400-nak érkezett pluszpénz, de nem béremelés, hanem csak támogatás.

A munkáltatók és a munkavállalók minden év végén igyekeznek megállapodni a minimálbér jövőre esedékes összegéről. A munkavállalók most 9%-os emelést akarnak, a munkáltatók 3%-ot ajánlanak. Az eredmény nyilván valahol a kettő között lesz, ha nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviseletében és Kordás László, a munkavállalók képviseletében.

A szakszervezetek 9 százalékos minimálbér emelést akarnak, és 13 százalékkal növelnék a bérminimumot. A munkáltatók 3 százalékban gondolkoznak. A különbség tetemes. A tárgyalások döcögnek. Az ügy egészében majdnem egy millió embert érinthet. Ha nincs megállapodás, a kormány dönt – a jövő évi költségvetés 5%-kal számol. Vita a Magyarul Balóban este fél 10-től az RTL II-n!

A hivatalos szöveg: elégedett tanárok, jó hangulat, emelkedő bérek. Aki ezt másképpen látja, feszült tanárokról, rossz légkörről, bérezési trükkökről beszél. A hivatalos szöveget az államtitkár mondja, szerinte minden rendben, de egy szakszervezet a miniszterelnökhöz fordult és sztrájkot akar. Mindkettőjüket meghallgatjuk.

Átlagosan 30 százalékos emelés a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak. Több év alatt 50 százalékos emelés a pedagógusoknak. És emelés az egészségügyi és szociális dolgozóknak is. Szép és komoly ígéret a kormánytól több százezer embernek. Akik nyilván alig várták, hogy megkapják az első magasabb fizetésüket. De sokan nagyot csalódtak. Mert volt olyan, akinek nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is a bér. És volt olyan is, aki mondjuk csak 800 forinttal kapott többet. De vajon hogy lehet ez? Hová lettek az eredeti ígéretek?

A miniszterelnök átlagosan 30 százalékos illetményemelést ígért nekik július 1-jétől, de sokan azt állítják, ennek csak a felét, vagy 20 százalékát kapták kézhez most augusztus elején.

Ismét egyre több ápoló készül külföldre, mert csalódottak a július 1-től beígért, de szerintük nem teljesített béremelés miatt - ezt állítja egy egészségügyi érdekképviselet. Az egészségügyért felelős államtitkárságon azt mondják, a kormány betartotta az ígéretét. A béremelésben érintett egészségügyi dolgozók bruttó 10-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak.

Egyebek között életpályamodellt, béremelést és biztonságosan működő egészségügyet szeretnének. Két demonstráció is volt, mivel a szakdolgozói kamara nem szeretett volna az Őszintén az Egészségügyért Akciócsoporttal közösen tüntetni.

Béremelésért tüntettek péntek késő délután a szociális dolgozók. Nem bérpótlékot, az egészségügyi bértáblához hasonló béreket szeretnének. Azért vonultak az utcára, mert szerintük az eddigi egyeztetések nem működtek.

A magyar gazdaság, a bérek és a fogyasztás is nő. Mégis: a szegények száma alig-alig változik. A szegény felnőttek száma ugyan némileg csökken, mivel egyre többen vannak közülük legalább évente néhány hónapig közmunkán - ugyanakkor, ami sokkoló és nemzetközileg párját ritkító: Magyarországon egyre több a szegénységtől szenvedő gyerek. Ma esti témánk a szegénység.

Mindenben igazuk van a tüntető szakdolgozóknak - ezt mondta az egészségügyi államtitkár, mikor kedd este átvette a demonstráló egészségügyi dolgozók követeléseit. Több ezren, főleg ápolók tüntettek, a többi közt magasabb fizetést követeltek, és azt, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhassanak az egészségügyben. Zombor Gábor azt mondta, az, hogy lesz-e béremelés, nem rajta múlik.

Nem bírják tovább a túlórákat, a megaláztatást és azt, hogy néha már a betegeknek sem tudnak úgy segíteni, ahogy arra felesküdtek - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, amelyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek szombat délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem akartak nyilatkozni.

Akár sztrájkba is kezdhetnek az orvosok, ha nem tudnak megállapodni a kormánnyal a béremelésről. Ezt a rezidensszövetség elnöke mondta az RTL Híradónak. Az egészségügyi államtitkárság javaslata szerint 100-200 ezer forinttal emelkedne az orvosok bére idén, ez azonban sokkal kevesebb, mint amekkora béremelést az orvosok szeretnének - legalábbis a szövetség felmérése szerint. Ráadásul a béremelésért cserébe alá kellene írniuk, hogy nem fogadnak el hálapénzt és nem mennek külföldre.  

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az RTL Híradónak azt mondta, hiába tárgyaltak a szaktárcával, úgy érzik, csak hitegetik őket.  

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ugyanis szégyenteljes, hogy van, aki 33 év munkaviszony után is kevesebb, mint nettó 85 ezer forintot keres.