Egyetlen bölcsődének sem kell kinyitnia jövő szerdán. Zöld utat adott a Kúria a szociális dolgozók sztrájkjának. Ez azt jelenti, hogy a bölcsődék mellett a szociális otthonokban és a hajléktalanokat ellátó intézményekben is felfüggeszthetik a munkát. A legfőbb bírói testület szerint sértette volna a sztrájkhoz való jogot, ha - ahogy a kormány kérte - csak a papírmunkát függesztették volna fel. Az alacsony fizetések miatt tiltakoznak, de a miniszter a híradónak azt mondta: van pénz a béremelésre.

Nem értjük, hogy emelkedhet egyik pillanatról a másikra két-háromszorosára a bank fontos embereinek fizetése. Mint ahogy azt sem értjük, miért tűntet el a jegybank 250 milliárd forint közpénzt, vagyis olyan pénzt, amit mi, adófizetők dobtunk össze. Vajon hogy lehet az, hogy ők megtehetik azt, ami a politikán kívüli életben alig elképzelhető?

Nem kapták meg a januárra ígért béremelést a szakorvosok és az ápolók. Az elmúlt évben a kormány több politikusa is azt ígérte, 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos bére emelkedik januártól, ehelyett az ápolók az egyik szakszervezet szerint semmit sem kaptak, az orvosok közül pedig kevesebb, mint 400-nak érkezett pluszpénz, de nem béremelés, hanem csak támogatás.

A munkáltatók és a munkavállalók minden év végén igyekeznek megállapodni a minimálbér jövőre esedékes összegéről. A munkavállalók most 9%-os emelést akarnak, a munkáltatók 3%-ot ajánlanak. Az eredmény nyilván valahol a kettő között lesz, ha nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviseletében és Kordás László, a munkavállalók képviseletében.

A szakszervezetek 9 százalékos minimálbér emelést akarnak, és 13 százalékkal növelnék a bérminimumot. A munkáltatók 3 százalékban gondolkoznak. A különbség tetemes. A tárgyalások döcögnek. Az ügy egészében majdnem egy millió embert érinthet. Ha nincs megállapodás, a kormány dönt – a jövő évi költségvetés 5%-kal számol. Vita a Magyarul Balóban este fél 10-től az RTL II-n!

A hivatalos szöveg: elégedett tanárok, jó hangulat, emelkedő bérek. Aki ezt másképpen látja, feszült tanárokról, rossz légkörről, bérezési trükkökről beszél. A hivatalos szöveget az államtitkár mondja, szerinte minden rendben, de egy szakszervezet a miniszterelnökhöz fordult és sztrájkot akar. Mindkettőjüket meghallgatjuk.

Átlagosan 30 százalékos emelés a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak. Több év alatt 50 százalékos emelés a pedagógusoknak. És emelés az egészségügyi és szociális dolgozóknak is. Szép és komoly ígéret a kormánytól több százezer embernek. Akik nyilván alig várták, hogy megkapják az első magasabb fizetésüket. De sokan nagyot csalódtak. Mert volt olyan, akinek nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is a bér. És volt olyan is, aki mondjuk csak 800 forinttal kapott többet. De vajon hogy lehet ez? Hová lettek az eredeti ígéretek?

Van olyan szociális dolgozó, aki visszaküldte a bérkiegészítést az államtitkárnak, mert megalázónak érezte, hogy 39 év munkaviszony után bruttó 8 ezer forintot sem kapott. Az államtitkár bejelentése szerint a 93 ezer dolgozóból 63 ezren kaptak béremelést, 1650 és 68 ezer forint közötti összeget.

A miniszterelnök átlagosan 30 százalékos illetményemelést ígért nekik július 1-jétől, de sokan azt állítják, ennek csak a felét, vagy 20 százalékát kapták kézhez most augusztus elején.

Ismét egyre több ápoló készül külföldre, mert csalódottak a július 1-től beígért, de szerintük nem teljesített béremelés miatt - ezt állítja egy egészségügyi érdekképviselet. Az egészségügyért felelős államtitkárságon azt mondják, a kormány betartotta az ígéretét. A béremelésben érintett egészségügyi dolgozók bruttó 10-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak.

Örülnek a szociális dolgozók a júliustól bevezetett bérpótléknak - mégsem elégedettek. Azt mondják, jól jön a havi 10 ezer forintos plusz pénz, de béremelésnek és kiszámítható életpályamodellnek jobban örülnének. A minisztérium szerint jogosak a követelések, és teljesíteni is fogják, de azt nem tudták megmondani, hogy mikor. Az LMP szerint a kormány átverte a szociális dolgozókat.

Egyebek között életpályamodellt, béremelést és biztonságosan működő egészségügyet szeretnének. Két demonstráció is volt, mivel a szakdolgozói kamara nem szeretett volna az Őszintén az Egészségügyért Akciócsoporttal közösen tüntetni.

Béremelésért tüntettek péntek késő délután a szociális dolgozók. Nem bérpótlékot, az egészségügyi bértáblához hasonló béreket szeretnének. Azért vonultak az utcára, mert szerintük az eddigi egyeztetések nem működtek.

A magyar gazdaság, a bérek és a fogyasztás is nő. Mégis: a szegények száma alig-alig változik. A szegény felnőttek száma ugyan némileg csökken, mivel egyre többen vannak közülük legalább évente néhány hónapig közmunkán - ugyanakkor, ami sokkoló és nemzetközileg párját ritkító: Magyarországon egyre több a szegénységtől szenvedő gyerek. Ma esti témánk a szegénység.

Mindenben igazuk van a tüntető szakdolgozóknak - ezt mondta az egészségügyi államtitkár, mikor kedd este átvette a demonstráló egészségügyi dolgozók követeléseit. Több ezren, főleg ápolók tüntettek, a többi közt magasabb fizetést követeltek, és azt, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhassanak az egészségügyben. Zombor Gábor azt mondta, az, hogy lesz-e béremelés, nem rajta múlik.

Egyszerre két demonstrációt is tartottak, az egyiket fekete, a másikat fehér ruhában. Egyrészt jobb körülményeket, másrészt pedig magasabb béreket követeltek. Az egyik szónok azt mondta, elkötelezettek a betegekért, de saját családjukért is felelősséget kell vállalniuk, ami a jelenlegi bérek mellett egyre nehezebb. A tüntetők a Parlamentnél és az egészségügyi államtitkárságnál is petíciót adtak át.

Nővérek, ápolók, mentősök vonultak utcára, béremelést követelnek. A demonstrálók egy része fekete ruhában érkezett, mások fehérbe öltöztek. Bánhidi Lilla riporterünk tudósít a helyszínről.

A létminimum felé kell emelni a minimálbért. A legtöbb ellenzéki pártnak ez volt az üzenete május elsején. A Liga szakszervezetek szerint a dolgozók 40 százaléka keres kevesebbet annál, mint amiből meg lehet élni. Az MSZP tisztességes béreket szeretne, a Jobbik pedig munkahelyeket teremtene. A Fidesz közleményében azt írta, 2010 óta sokat tettek a keményen dolgozó emberekért, és 3600 milliárd forintot hagytak a családoknál.

Örülnek a bölcsődei béremelésnek, de ez csak kevés dolgozót érint - ezt mondta Híradónknak a Szegedi Bölcsődék igazgatója. Balog Zoltán, Emberi Erőforrások Minisztere múlt héten jelentette be, hogy kiterjesztik a diplomás kisgyermeknevelőkre a pedagógus életpályamodellt, vagyis januártól több tízezer forinttal emelkedik a fizetésük. A szakszervezet szerint azonban 6 ezer dolgozóból alig 900-nak van diplomája és ez bérfeszültségekhez vezethet.

Nem bírják tovább a túlórákat, a megaláztatást és azt, hogy néha már a betegeknek sem tudnak úgy segíteni, ahogy arra felesküdtek - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, amelyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek szombat délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem akartak nyilatkozni.

Akár sztrájkba is kezdhetnek az orvosok, ha nem tudnak megállapodni a kormánnyal a béremelésről. Ezt a rezidensszövetség elnöke mondta az RTL Híradónak. Az egészségügyi államtitkárság javaslata szerint 100-200 ezer forinttal emelkedne az orvosok bére idén, ez azonban sokkal kevesebb, mint amekkora béremelést az orvosok szeretnének - legalábbis a szövetség felmérése szerint. Ráadásul a béremelésért cserébe alá kellene írniuk, hogy nem fogadnak el hálapénzt és nem mennek külföldre.  

Az RTL Híradó által megkérdezett orvosok nem írnák alá a béremeléshez kötött kötelezettségvállalást. Az egészségügyi államtitkár a hét elején jelentette be, hogy az orvosok bére havonta akár 200 ezer forinttal is nőhet, ha cserébe vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt, és nem mennek külföldre dolgozni. Az orvosok szerint ez betarthatatlan.

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az RTL Híradónak azt mondta, hiába tárgyaltak a szaktárcával, úgy érzik, csak hitegetik őket.  

A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ugyanis szégyenteljes, hogy van, aki 33 év munkaviszony után is kevesebb, mint nettó 85 ezer forintot keres.

Méltatlanul keveset keresnek az oktatást segítő alkalmazottak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint. A köznevelési államtitkár szerint akkor lehet emelés, ha magyar gazdaság ki tudja termelni a fedezetét.  

Felháborodtak a kórházi dolgozók az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kijelentésén. A hivatal szerint már nem hagyják el tömegesen az országot az egészségügyben dolgozók, ami a kormány sikeres bérrendezésének köszönhető.  

Csaknem 1 millió 400 ezer olyan dolgozó van, aki rosszabbul jár az új adórendszerrel, ha nem kap béremelést.

A MÁV mind a hat szakszervezete aláírta a 2010-re vonatkozó kollektív szerződést.

A munkaadók a minimálbér emelését lehetségesnek tartják, de mértékéről még nem tudnak nyilatkozni.