Az iskolák majdnem felében nincs elég matektanár

A megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika és idegennyelv tanár – derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett kutatásból.

Az iskolák több, mint felében nincs státusz, pedig igény lenne iskolapszichológusra, ifjúság- és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, 44 százalékában gyógypedagógiai asszisztensre, egyharmadában gyógytestnevelőre és pedagógiai asszisztensre. A pedagógushiány egyik jele a kutatás szerint a tanárok túlterheltsége. Az online felmérés alapján átlagosan 42,48 óra a heti terhelése a beosztott pedagógusnak, ez évi 35 milliárd forintnyi láthatatlan munkát jelent.

A kutatás szerint a pedagógushiány kezelésére kialakított módszerek többsége rontja az oktatás minőségét. 

Sok esetben gyakornokokat, pályakezdőket is bevetnek, és pedagógiai asszisztensek tanítanak, csúcsra járatják a helyettesítést. Egyre több helyen fordul elő például, hogy egy óvodapedagógus vagy tanító van a csoporttal vagy az osztállyal egész nap.

Az intézményvezetők válaszai alapján az iskolák több mint felében, a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely. A hátrányos helyzetű régiókban az országos, 30 százalékos átlagnál jóval nagyobb, negyven százalék feletti a fluktuáció.

A nem szakos óraellátottság régiónként nagy különbségeket mutat, Észak-Magyarországon az órák több mint 10 százalékát nem szakos tanár látja el, míg az online adatfelvétel alapján az országos átlag 4 százalék.

Az oktatási rendszer pazarló jellegéhez a felmérés szerint hozzájárul a sok kisméretű iskolából álló iskolahálózat, a nagy mennyiségű tananyag és a sok tantárgy. Az általános iskolák esetében különösen jelentős a kisméretű, 150 fő alatti intézmények aránya. Országos szinten az iskolák csaknem fele ilyen.

A kutatás szerint hosszabb távon drámai pedagógushiányt várható amiatt, hogy kevés fiatalt vonz a pedagóguspálya. 

A pedagógusképzésben végzettek 37 százaléka helyezkedett el a szakmában. Ennek az egyik fő oka az alacsony kezdőfizetés, ami még a jelenlegi bérminimumot sem érné el, ha nem egészítenék ki pótlékokkal, a másik pedig az iskolai gyakorlat negatív tapasztalatai. A hétköznapokban megvalósuló pedagógusi munka nélkülözi azt, amitől vonzó lehetne: a kreatív értelmiségi létet – írják a tanulmányban.

A kutatás szerint a magyar pedagógus bére a többszöri emelések után is jóval alatta marad a diplomások bérének, annak a 66 százaléka, míg az OECD-átlag 90 százalék. Továbbá az Európai Unióban a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítaniuk ahhoz, hogy elérjék a csúcsot a fizetésükben, 40 évet, miközben 21 európai uniós ország átlaga 25 év. Ezzel párhuzamosan kiugróan magas a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb fizetések között. A magyar rendszer tehát relatív alacsony béreket kínál a pályakezdőknek, a magasabb béreket csak a pálya végén vagy intézményvezetőként lehet elérni, és relatíve leértékeli a pedagógusokat a többi diplomáshoz képest – derül ki a felmérésből.

A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához három területen kell egyaránt előrelépni – olvasható a dokumentumban. Biztosítani kell megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez 

drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. 

Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen, meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózatra van szükség. Harmadrészt a szakma presztízsének emeléséhez minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is elengedhetetlen – írják a tanulmányban. Kiemelik, hogy ezek az elemek fogaskerekekként kapaszkodnak egymásba, csak egy terület vagy néhány elem kiemelésével nem oldódnak meg a problémák.

A kutatáshoz a meglévő adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) elemzése mellett elsődleges adatfelvétel is történt: összesen 1500 pedagógus és 180 vezető vagy vezetőhelyettes, valamint 600 pedagógushallgató válaszolt az online kérdőívekre és 30 interjú készült intézményvezetők, pedagógusok és egyéb oktatási szakértők körében. 

Nyitókép: A Hajdú Bihar Megyei Élelmiszermentő Egyesület munkatársa az élelmiszer-pazarlásról tart előadást a Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium egyik osztályában, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon Debrecenben 2021. szeptember 29-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt