Az Alkotmánybíróságnak 30 napja lesz döntenie, így január végére derülhet ki, lesz-e népszavazás a kínai egyetemről.

Szerintük a pedagógusok érdekei egybeesnek a tanulókéval.

Ellenzéki képviselők azt kérték, hogy a semmisítsék meg a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét előíró paragrafusokat.

A hálapénz visszaszorítása olyan érdek, ami miatt a titkos információgyűjtés megengedhető. 

A döntés ellenére minden maradhat a három évvel ezelőtt kialakított struktúrában.

A hvg.hu szerint az október 3-án elfogadott törvényt maga az országgyűlési többség küldte felülvizsgálatra, de most már ki lehet hirdetni.

A párt szerint a kormány azt üzeni: nem tud és nem is akar segíteni a rászorulókon a jelenlegi helyzetben.

Az indítványozó azt kéri, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a jogszabályt.

A meteorológiai szolgálat 17 munkatársa nyilatkozatban állt ki az elmaradt tűzijáték után menesztett vezetők mellett, független vizsgálatot követelve. Ma már ritkaság az ilyesmi – az elmúlt 12 évben tudósok, cégek, szakemberek, alkotmánybírók, sőt a miniszterelnök egykori jobbkeze is megtapasztalhatta, mivel járhat a szembeszegülés a kormánnyal. 

Azt nem tudni, pontosan melyik cégekről van szó.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a rendelet miatt, ami jellemzésük szerint lehetővé teszi az erdők tömeges kivágását.

Változtatás nélkül fogadta el a kormánypárti többség a kata szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az ellenzéki pártok szerint a kormány lényegében megtiltotta a tanároknak, hogy éljenek az alaptörvényben rögzített jogukkal.

A közmédia azzal érvelt, hogy nekik nem dolguk ellenőrizni a sajtótájékoztatókon elhangzottak valóságtartalmát.

Hat éven keresztül volt érvényben egy uniós jogot sértő adatkezelési törvény Magyarországon.

Az egészséges környezethez való alapjogba ütközik, ha a partvonaltól számított 30 méteres sávon belül a Balaton-törvényt megkerülő kivételes engedélyekkel épületek épülnek.

A rendelet időközben hatályát vesztette, de Sulyok Tamás szerint ha ez nem történt volna meg, meg kellett volna semmisíteni.

Karácsony Gergely kritikájára válaszolt.

A kérdéseket benyújtó Karácsony Gergely szerint a döntés jogilag abszurd, és valójában a Fidesz politikai érdekeit szolgálja.

Alkotmányellenesnek ítélték a budapesti főpolgármester népszavazási kezdeményezését a Budapesten létesítendő kínai egyetem, és az álláskeresési járadék meghosszabbítása ügyében.

Ketanji Brown Jackson lesz az első fekete nő az alkotmánybíróság szerepét betöltő testületben.

Így továbbra sem kaphatja meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az oktatási és szociális tevékenysége után járó állami támogatásokat.

Nem vizsgálták érdemben, hogy rendben van-e, hogy a Fidesszel szövetséges szervezetek viszik házhoz Vajdaságban a szavazási iratcsomagot.

A Kúria szerint Rogán Antal minisztériuma megsértette a választási törvényt, de az ítélet az Alkotmánybíróság megsemmisítette. 

Az ellenzék szerint az Alkotmánybíróság érvelése abszurd.

Alkotmányjogi panasszal élt kedden a két tanári szakszervezet, mivel a kormány szerintük rendelettel akarja kisiklatni a március 16-ra tervezett egész napos munkabeszüntetést.

A testület szerint a kormányrendelet nem közvetlenül érinti a dolgozókat, akik munkaügyi bírósághoz fordulhatnak.

Az Utcajogász Egyesület szerint rászorulók széles rétegét zárták ki az állami ellátásból azzal, hogy 14 éve nem emelték az öregségi nyugdíjminimumot.

Az Ab szerint nem befolyásolja érdemben a politikai részvételt, hogy nem ott szavazunk, ahol élünk. Az állandó lakcím csupán kapcsolattartásra szolgál innentől, mivel sokan eddig sem valós adatokat adtak meg.

Szerintük Alaptörvény-ellenes az adózás rendjéről szóló törvény visszaható hatálya.

A sokak által homofóbnak tartott referendumot a kormány írta ki.

A novemberben elfogadott, és a lakcímbejelentésekre vonatkozó módosítás miatt aggódnak.

Az alkotmánybírákat megbízatásuk végéig senki sem mozdíthatja el – így reagált az állami rádióban az ellenzék alkotmányozási törekvéseire az alkotmánybíróság elnöke. Sulyok Tamás hozzátette, alkotmányt csak a törvényben meghatározott többséggel lehet módosítani. Korábban levelet írt az ügyben a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek és az országgyűlés elnökének is. Egyelőre az ellenzéki pártok sem értenek egyet abban, lehetne-e módosítani az alkotmányt egyszerű parlamenti többséggel.

Az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik – közölte Sulyok Tamás.

Az alkotmánybírák szerint bármilyen eredmény születik is a népszavazás során, az országgyűlés tud olyan törvényt hozni, ami összhangban lesz majd az alaptörvény elveivel.

A magyar kormánynak joga van önálló döntéseket hozni, ha az uniós rendelkezések hiányosak - így döntött az Alkotmánybíróság a magyar kormány menekült politikájával kapcsolatos uniós bírósági ítélet kapcsán. A magyar testület a konkrét ügyet nem vizsgálta. A kormány az eddigi politikája megerősítését látja az ítéletben. A menekültek jogait védő civil szervezet és az ellenzék szerint azonban erről szó sincs.

Alkotmánybírósághoz fordult egy egészségügyi dolgozó, a koronavírus elleni kötelező védőoltás miatt. Érthetetlennek és a túlzónak nevezte, hogy oltás hiányában a munkáját is elveszítik az egészségügyben dolgozók. Egyik szakszervezetük szerint nagyobb veszteség, ha egy dolgozó megfertőz valakit, mint az, ha párszázan kiesnek a rendszerből.

Az Alkotmánybíróság mindent elkövetett azért, hogy ne kelljen érdemben vizsgálnia a CEU elűzését - így kommentálta a testület döntését Szél Bernadett. A független képviselő még 2017-ben fordult ellenzéki társaival az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük alaptörvényellenes volt a felsőoktatási törvény, a CEU működését ellehetetlenítő módosítása. Most, 4 évvel később a testület azzal az indokkal szüntette meg az eljárást, hogy a parlament májusban módosította a jogszabály vitatott részeit.

Alkotmánybírósághoz fordul több civil szervezet, miután a kormányrendeletben tette kötelezővé nekik, hogy adják ki a támogatóik nevét. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arra buzdítja az érintett szervezeteket, hogy szegjék meg az új szabályt. Kormánypárti képviselők az elmúlt években többször kifejtették, hogy szerintük a civil szerveztek valójában politizálnak, ezért kell korlátozni őket.

Alaptörvény-ellenes az ellenzői által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály több pontja - így döntött az Alkotmánybíróság ellenzéki képviselők indítványára. A határozat szerint senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az önkéntes túlmunkát. Azt is kimondták, hogy hiába a három éves munkaidőkeret, a pihenőidőt arányosan kell kiadni. A szakszervezetek szerint ez fontos eredmény. A Parlamentnek július 31-ig módosítania kell a törvényt. A kormány azt írta, tiszteltben tartják a döntést.

Nem húzhatják minden esetben az időt a koronavírus-járvány miatt megnőtt feladataikra hivatkozva az állami hivatalok – így döntött az Alkotmánybíróság. A járvány kezdete óta akár 90 napig is halogathatták a választ a közérdekű adatigénylésekre. Mostantól viszont részletesen meg kell indokolniuk, hogy pontosan milyen feladatot nem tudnának elvégezni, ha válaszolnának az újságíróknak és ellenzéki politikusoknak.

Az SZFE-törvény megsemmisítését, illetve az alapítványi tulajdonba került többi egyetem működését érintő jogszabály megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a Fővárosi Törvényszék. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata fordult a bírósághoz. A hallgatók örülnek a döntésnek, a kormány viszont nem kommentálta a döntést.

Alkotmánybírósághoz fordulhatnak az önkormányzatok a kormány helyi adókat befagyasztó döntése ellen – ezt mondják a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségénél. A kormány álláspontja szerint megengedhetetlen, hogy a válsághelyzetben adót emeljenek a települések, mert ezzel tovább nehezítenék az emberek életkörülményeit. Az ellenzék szerint viszont pont az emberektől von el pénzt a kormány, és azon igyekszik, hogy ellehetetlenítse a települések működését.

Anyakönyveiket égették el transznemű aktivisták péntek este a Hősök terén. Így tiltakoztak az ellen, hogy Áder János csütörtökön aláírta az új törvényt, amely szerint mostantól hivatalos irataiban senki nem változtathatja meg másra a nemét és a születési nevét. Az új jogszabályt a KDNP elnöke, Semjén Zsolt jegyzi, és múlt hét kedden el is fogadta a parlament. Több civil szervezet is arra kéri az ombudsmant, hogy küldje az Alkotmánybíróság elé az új jogszabályt, mert szerintük egyértelműen sérti az alapvető emberi jogokat.

Kiemelheti az állam a családból azt a gyereket, aki nem kapja meg a szükséges, kötelező védőoltásokat. Az Alkotmánybíróság döntése alapján nem örökre vennék el a szülőktől a gyermeküket, csak amíg nem hajlandóak az együttműködésre. A Facebook már betiltotta ki az oltásellenes tartalmakat az oldalról. A szakemberek szerint ugyanis az oltásellenes tévhitek legalább olyan gyorsan terjednek, mint a járványok.

Az Alkotmánybíróság tavaly év végén mondta ki, hogy 2012-től törvényellenesen csökkentették a rokkantnyugdíjasok juttatásait. Ezután a kabinet megígérte, változtatnak a szabályokon, ez azonban nem történt meg. Az MSZP most a rokkantnyugdíjasok visszamenőleges kártalanításáról nyújtott be saját javaslatot. A kormány azt közölte: még vizsgálják az Alkotmánybíróság döntését.

Hétfőtől tilos közterületen élni, hatályba lépett ugyanis a szabálysértési törvény módosítása, amely szerint akár börtönbe is kerülhetnek a hajléktalanok. Az RTL Híradó által megkérdezettek nem szívesen mennek szállóba, egyikük azt mondja azért, mert többször is kirabolták ott. Civil szervezetek a Magyar Alkotmánybírósághoz fordulnak a jogszabály módosítás miatt.

Nem minden önkormányzat fogadja lelkesen, hogy iskoláját államosítják. A Budapesttől egy kilométerre észak-keletre fekvő, tízezres Csömör nagyközség például olyannyira nem lelkes, hogy iskoláiért pert indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen.

A kisbefektetőknek tudomásul kell venniük, hogy a nagyobb hozam, nagyobb kockázattal jár - ezt mondta az Alkotmánybíróság elnöke, a testület Quaestor-törvényt megsemmisítő döntése kapcsán. A Fidesz vizsgálja, hogyan módosíthatná az elbukott jogszabályt, amely a teljes kártalanítást biztosította volna. Az Együtt szerint a kormánypártok szándékosan hoztak olyan törvényt, amely nem léphet életbe.

Az Alkotmánybíróságon támadják meg az ellenzéki pártok az állami földek eladását. A beadványt az összes ellenzéki frakcióból aláírták. Szerintük ugyanis a kormány végleg a saját holdudvarának akar átjátszani 380 ezer hektárnyi állami földterületet. A Fidesz szerint elég lehetősége volt az ellenzéknek a kifogásaik ismertetésére.