Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a katatörvény ellen

Egy betéti társaság tagja alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a nyáron módosított katatörvény kapcsán, írta meg a Napi.hu.

A Napi.hu által megszerzett beadványban a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett katatörvény módosítása kapcsán az indítványozó felsorolja az Alaptörvény megsértett passzusait. „A kataadózás megszüntetése ugyanis nem pusztán adózási rezsimváltást jelent, hanem alapvetően befolyásolja teljes gazdasági tevékenységünket, alapjogi sérelmet okozva ezzel számomra” – írja a panaszos a beadványban. „Az általam támadott rendelkezések, illetőleg maga a teljes törvény hatályba léptetésére mindössze másfél hónap leforgása alatt sor került. Ezen időszakon belül, az adóév kellős közepén kell alkalmazkodnom a megváltozott körülményekhez és meghozni olyan fajsúlyos döntéseket, mint a legkevésbé terhes adózási nem kiválasztása, az ezzel felmerülő anyagi és infrastrukturális, valamint működésbeli átalakítások megtervezését és kivitelezését.”

A beadvány szerinti alaptörvényt sértő elemek:

• A felkészülési idő elmaradása. Annyira kirívóan rövid időt adtak a döntésre, hogy nyilvánvaló, a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni. 
• Az egyeztetés elmaradása. A törvény előkészítése során nemcsak a jogalkotási törvényben előírt egyetlen szabályt nem tartottak be, hanem a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló, a parlamentbe 2022. július 11-én 12 órakor beterjesztett törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalására vonatkozó kormányjavaslatot sem, amely semmilyen érdemi indoklást nem tartalmazott, ennek ellenére aznap 14 óra 39 perckor elfogadta a parlament többsége.
• Az emberi méltóság súlyos sérelme. Egy törvény előkészítésének, elfogadásának és hatályba léptetésének ez a módja nemcsak a közvetlenül érintetteknek, a közvetetten érintetteknek (a katás vállalkozók családtagjainak, ügyfeleinek), a jogalkalmazóknak, hanem valamennyi magyar állampolgárnak azt üzeni, hogy róluk, mint tárgyakról dönthetnek, hiszen a jogalkotásban semmit nem számít a véleményük, az érdekeik semmibe vehetők.
• Jogállamiság. Ebbe ugyanis a valódi társadalmi egyeztetés is beletartozik.
• A visszaható hatály tilalma. Egy 1990-es Ab-határozat szerint az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. Jelen esetben a jogszabály a már folyamatban lévő (le nem zárt) jogviszonyokra is alkalmazandó, mégpedig úgy, hogy az a jogszabály hatályba lépését megelőző időben bekövetkezett események (eljárási kötelezettségek és cselekmények, létrejött jogviszonyok) jogi megítélését változtatja meg.
• Emberi méltósághoz való jog sérelme. Az emberi méltóság védelme megköveteli azt is, hogy az állam tartózkodjon olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása – a jogszabályi környezetből felismerhetően – súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését, mondta ki 2009-ben az Ab.

A panaszos hozzáteszi:véleménye szerint a katatörvény egésze nemzetközi szerződésbe ütközik, mivel az ellentétes az Emberi jogok európai egyezményével, különösen a gazdasági tevékenységet is magában foglaló tulajdonvédelmi klauzulával.

Az RTL Híradó korábbi riportja szerint a katatörvény több szegmensben is komoly problémákat okozhat, például tönkreteheti az otthonápolást:

Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI