Magyar Péter bejelentette a Tisztítótűz műveletet: új alkotmányt, Sulyok Tamás távozását és a „magyar maffia” felszámolását ígéri a miniszterelnök.

Politikai vita alakult ki Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványa körül. A testület egyelőre nem tudja napirendre venni az ügyet.

Bíróságok a kormányrendelet ellenére sem zárják le a szolidaritási adó pereit, mert szerintük azzal sérülne a jogállamiság.

Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárok panaszát, a döntés heves vitákat váltott ki.

Az Alkotmánybíróság nemet mondott a rokkantellátások emelésére, a beadványozó Strasbourgban folytatja a küzdelmet.

Vitézy Dávid elismerte a vereséget, nem tervez újabb jogorvoslati eljárást indítani, és már gratulált is Karácsony Gergelynek, aki örül, hogy vége van a „jogi baszakodásnak”.

A civilek azzal érveltek, hogy oda csak magáningatlanok épülnek, az Alkotmánybíróság szerint viszont a projekt kiemeltté nyilvánítása megfelelt a jogszabályoknak, mivel például teremt legalább 15 munkahelyet.

Döntött a Kúria, újraszámolják a főpolgármester-választáson leadott mintegy 800 ezer érvényes szavazatot. Hogy Karácsony Gergely vagy Vitézy Dávid lehet-e októbertől Budapest vezetője, a tervek szerint péntekre dőlhet el. A számlálást holnap kezdik, kerületenként, 23 helyszínen. Júniusban már újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, akkor a mostani főpolgármester végül mindössze 41 vokssal nyert. Karácsony Gergely ma arról beszélt, hogy választási csalásra tett kísérletként fogja értékelni, ha bizonyos garanciák nem teljesülnek. Vitézy Dávid úgy reagált: ilyen szoros eredménynél az újraszámolás természetes.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Kúria végzését a választás eredményéről.

A háromnapos befogadási eljárás mellőzésével fognak döntést hozni a választási eredmény megtámadása miatt.

A Kúria szerdán hagyta helyben a Nemzeti Választási Bizottság döntését, vagyis nem lesz megismételt főpolgármester-választás Budapesten.

A volt miniszter azért fordult a testülethez, mert egy cikkben hazugnak nevezték.

Dr. Frank Evelyn, a Karsai Dániel ügyvédi irodáját vezető jogász a Reggeliben elmondta: bár nem erre számítottak, Karsai Dániel nagyon optimista, ugyanis a döntés még nem végleges. 

A Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria után az Alkotmánybíróság is elutasította Karsai Dániel panaszát.

Juhász Imre a 2006-os tüntetések vizsgálatára létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagja.

Még nem döntötték el, hogy fellebbeznek-e az Alkotmánybíróság elutasító határozata ellen Strasbourgban. 

Karsai Dániel azután fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a Kúria nem engedte népszavazásra az életvégi döntésekkel kapcsolatos kérdéseit.

A miskolci lelkész szerint elfogadhatatlan, hogy egy munkaügyi vitában, aminek nincs köze a valláshoz, nem fordulhat állami bírósághoz.

Az NVB megtiltotta az adófizetők pénzéből működő közmédiának, hogy a kormánypártoknak kampányoljon. A közmédia ezért bepanaszolta őket az Alkotmánybíróságnál.

Az Alkotmánybírósághoz fordult Karsai Dániel, mert a Kúria nem engedte népszavazásra az életvégi döntésekkel kapcsolatos kérdéseit.

Nem fogadja el a Kúria döntését az Építési és Közlekedési Minisztérium, az Alkotmánybírósághoz fordulnak – közölte a tárca Híradónkkal. Ez maradt az egyetlen jogi lehetőségük, hogy megakadályozzák az LMP által kezdeményezett népszavazást a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról. Azaz még egyáltalán nem biztos, hogy lehet majd voksolni a kérdésről. Az LMP azért szeretné erről megkérdezni az embereket, mert szerintük a kormány gyakran visszaél a lehetőséggel, és olyan beruházásokat minősít kiemeltté, melyek kedvesek a számára. 

A magyar kormány elmegy egészen az Alkotmánybíróságig, hogy ne lehessen népszavazást tartani a kiemelt beruházássá nyilvánítás ellen.

Trócsányi László posztja kiüresedett. Korábban még lehetséges köztársasági elnökként is felmerült a neve.

Nem hitelesítette a Budapest Környéki Törvényszék a sóskúti civilek és az önkormányzat helyi népszavazási kezdeményezését az akkumulátorfeldolgozó üzemről. Az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul, a civilek viszont az önkormányzathoz, mert szerintük ha a testület határozatban mondaná ki az akkumulátorfeldolgozó elutasítását, az a népszavazástól függetlenül is megakadályozhatná a beruházást.

Marco Buschmann német szövetségi igazságügyi miniszter azzal érvel, hogy Magyarországon, Lengyelországban és részben Izraelben az alkotmánybíróság politikai támadás célpontja lett. A német alaptörvény módosításával védené meg saját alkotmánybíróságukat, miközben az szélsőjobboldali AfD egyre erősödik. 

Egyetemi kötelezettségvállalásaira hivatkozva Trócsányi László visszautasította az alkotmánybírói felkérést, így nem ő lesz a köztársasági elnöknek választott Sulyok Tamás utódja a testületben.

A köztársasági elnöknek jelölt Sulyok Tamás helyére.

Jelentős hadiipari megállapodást köt ma Svédország és Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A kormányfő szerint Brüsszel kapuzárási pániktól szenved, Sulyok Tamás köztársasági elnöki jelöléséről pedig nem egyedül döntött, hanem a Fidesz-frakcióval és -elnökséggel együtt. Azt ígérte, személyesen követi majd azt az átfogó vizsgálatot, amelyet a bicskei pedofilügy miatt rendelt el.

Az ellenzéki pártok sérelmezik, hogy szerintük a miniszterelnök saját maga, a nép megkérdezése nélkül döntött úgy, hogy Sulyok Tamás alkotmánybíró legyen az új köztársasági elnök.

A kormánypártok parlamenti többségének köszönhetően már szinte biztos, hogy Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz az ország új köztársasági elnöke. Kicsoda a kiskunfélegyházi jogász, aki „az ország lelkiismerete” lesz?

Dr. Sulyok Tamásra, az Alkotmánybíróság elnökére esett a kormánypártok választása.

Azzal védekezett a beadványban, hogy megsértették a véleménynyilvánítási jogát.

Újra kell tárgyalni.

A testület szerint nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé teszi.

A Kúria arra jutott, hogy a PSZ kérdései egy „átlagosan tájékozott” választópolgárnak is egyértelműek.

Ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok mellett és a békéért tüntetni, Orbán Viktor pedig nyilvánosan összemosta a palesztin nép melletti szolidaritást a terrorizmus támogatásával – állítja a TASZ.

Szinte futószalagon küldenek zárt osztályra pszichés nehézségekkel küzdő embereket, pedig ez olyan súlyos jogkorlátozás, amit csak legvégső esetben szabadna alkalmazni. Eddig még bocsánatkérésre sem számíthatott az, akinek kötelező gyógykezelését indokolatlanul rendelték el, pedig az is előfordult, hogy kisgyermekétől szakítottak el egy anyát, aki önként ment a kórházba segítséget kérni. Nemrég azonban döntés született arról, hogy törvényben kell szabályozni a kártalanítást ilyen esetekben.

Ha valakit alaptalanul börtönbe zárnak, annak jár kártérítés, akit elmegyógyintézetbe, annak nem. Az Alkotmánybíróság szerint az országgyűlésnek ezen változtatnia kell.

Most a legfelsőbb szinteken dönthetnek arról, hogy járműnek számít-e az elektromos roller.

A Kúria két kérdést hitelesített, az Ab viszont máshogy döntött.

Egyetértett az Alkotmánybíróság Novák Katalinnal, Lázár János pedig azt ígérte, gondolkodnak még az új szabályzáson.

Az államfő azt vizsgáltatja meg az Alkotmánybírósággal, hogy az építési miniszter rendeletben felülírhat-e egy sarkalatos törvényt.

A nemrég felszabaduló négy alkotmánybírói helyre ugyanis a parlament igazságügyi bizottsága csak a kormánypárti frakció jelöltjeire mondott igent. Köztük Lomniczi Zoltán egykori főbíróra és Patyi András a választási iroda volt elnökére. Az ellenzéki jelöltet, Bárándy Gergely ügyvédet nem támogatták.  

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kifogásolta, hogy a Kúria jóváhagyásával elesett az igényelt állami támogatástól.

A Fidesznek falaz az Alkotmánybíróság a Párbeszéd képviselője szerint, amikor kimondta, hogy nem sértik az alaptörvényt Kövér László házelnök milliós bírságai. A testület szerint a minimálbért a megbüntetett képviselők is megkaphatják, az pedig Magyarországon elég a megélhetéshez. Ellenzéki politikusok azért kérték az Alkotmánybíróságtól a törvény felülvizsgálatát, mert szerintük alapvető jogaikban korlátozza őket.

Szerintük csak ez csak a turizmus, a látogatók és a magyar családok túlzott megadóztatásáról van szó.

Hatalmas bálterme és fogadócsarnoka is lesz az Alkotmánybíróságnak, amely a Budai Várban most épülő József Főhercegi Palotába költözik, erről a Mandiner írt elsőként. A 444.hu információi szerint azonban az épületben kevés lesz az iroda, mert úgy kezdték építeni, hogy nem tudták, mi lesz a funkciója. Az Alkotmánybíróság Híradónk kérdésére azt írta, az épület koncepciójának kialakításakor valóban nem kérdezték meg őket, de azóta folyamatosan egyeztetnek a részletekről.

Michael O’Leary arra számít, hogy fél éven belül megszünteti a magyar kormány az átnevezett extraprofitadót. 

Az Alkotmánybíróságnak 30 napja lesz döntenie, így január végére derülhet ki, lesz-e népszavazás a kínai egyetemről.

Szerintük a pedagógusok érdekei egybeesnek a tanulókéval.