Alkotmánybírósághoz fordul a kormány, annyira ragaszkodik a kiemelt beruházássá nyilvánításhoz

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) február 1-jén engedte át az LMP népszavazási kezdeményezését, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni a magyar építésügyi törvénynek a kiemelt beruházások szabályozásáról szóló részét.

Az LMP népszavazási kezdeményezését azonban többen is megtámadták a Kúriánál, többek között a Lázár János vezett építési és közlekedési minisztérium is. Megtámadta a népszavazási kezdeményezést egy gazdasági társaság is, amely Kecskeméten kiemelt beruházásként valósítana meg egy kamionparkolót. A népszavazási kezdeményezés ellen egy magánszemély is kifogással élt.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese csütörtökön arról számolt be, hogy a Kúria döntött az ügyben, kimondva:

megtartható a népszavazás arról, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az építészeti törvény kiemelt beruházásokról szóló részét.

A Kúria állásfoglalása szerint a népszavazási kérdés nem vonatkozik a költségvetésre, így nincs akadálya népszavazást tartani a témában. Nem következik be a választópolgári egyértelműség sérelme sem, mert a népszavazásra javasolt kérdést az átlagosan tájékozott választópolgárok egyértelműen meg tudják válaszolni.

Népszavazási kérdésekben utolsó lépésként még az Alkotmánybírósághoz lehet esetleg fordulni. Az RTL Híradó megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi választ adta:

A Kúria döntése után, alkotmányi jogi panasszal élünk és az Alkotmánybírósághoz fordulunk. A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke. A más országokban is alkalmazott eljárásrend garantálja, hogy a régió országainak befektetés ösztönző versenyében ne szenvedjük behozhatatlan hátrányt.

Csárdi Antal csütörtöki azt közölte, hogy bár az Alkotmánybírósághoz fordulás még adott az érintettek számára, de „a Kúria immár többedik egyértelmű döntése megkérdőjelezhetetlen, azaz a népszavazás megtartható arról, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az építészeti törvény kiemelt beruházásokról szóló részét”. 

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja üdvözölte a Kúria döntését, mert így 

lehetősége nyílik a magyar embereknek, hogy végleg eltöröljék a végtelenül korrupt kiemelt beruházási törvényt, melynek segítségével a kormány a helyiek megkérdezése nélkül kényszerített településekre jellemzően súlyosan környezetszennyező beruházásokat

– fogalmazott Csárdi Antal.

Az LMP által beadott és a Kúria által most jóváhagyott népszavazási kérdés így szól: 

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?

A népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat a választások után, előreláthatólag július 9-én kezdik gyűjteni, jelentette be az ellenzéki politikus a Facebookon.

A témával az este hatkor kezdődő RTL Híradó részletesen foglalkozik, az adást itt, az rtl.hu-n is figyelemmel lehet követni.

Nyitókép: Az Alkotmánybíróság nyilvános ülése 2022. november 15-én – Fotó: MTI/Soós Lajos