Egy halállistán volt Müller Cecíliával, a pápát Novákkal közösen fogadta – kicsoda Sulyok Tamás, Orbánék új államfőjelöltje?

Sulyok Tamás jogász, az Alktománybíróság elnöke lett a Fidesz-KDNP új államfőjelöltje, jelentette be Kocsis Máté február 22-én. A jogászról a közéletben eddig nem lehetett túl sokat hallani, holott már nyolc éve ő az alkotmánybíróság elnöke. Korábban több cikkünkben is foglalkoztunk vele érintőlegesen:

• Sulyok is célpontja volt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészülettel és más bűncselekményekkel vádolt Posta Imrének és hat társának, akiket tavaly tavasszal állítottak bíróság elé. Halállistájukon még ott volt Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Müller Cecília is.
• Sulyok Novák Katalinnal közösen fogadta a Magyarországra látogató Ferenc pápát tavaly április végén – nem sokkal azután, hogy Novák aláírta a kegyelmi döntést, amely bukásához vezetett. Részt vett a pápai szentmisén is.
• Valamint elnöksége alatt kaszálta el az Alkotmánybíróság a pedagógusok sztrájkjogának helyreállítását célzó ellenzéki indítványt.

Az RTL Híradó anno így tudósított megválasztásáról az Alkotmánybíróság élére:

Bírósági fogalmazóból a legfőbb bíró

Sulyok családi és szakmai hátteréről akkor lehetett többet megtudni, amikor 2016-ban kiderült, hogy ő lehet az Alkotmánybíróság új elnöke. Sulyok addigra már nagy karriert futott be. 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Először bírósági fogalmazóként dolgozott a Csongrád Megyei Bíróságon. Később jogtanácsosként, majd ügyvédként dolgozott.

2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. 2005 szeptembere óta – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat, szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen.

2014-ben történt életében nagyobb váltás, amikor alkotmánybíró lett az országgyűlés döntésének következményeként. Befejezte ügyvédi praktizálását, lemondott konzuli pozíciójáról is. A következő évben elnökhelyettes lett, 2016. április 22-től – Lenkovics Barnabás utódjaként – elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket. Ezen év novemberében Kövér László házelnök jelölte őt a testület elnökségi posztjára is.

Nemcsak az ellenzéket, a kormánypártokat is feddte

Sulyok Tamás még a koronavírus miatt kihirdetett vészhelyzet idején feddte meg a kormányt az Alkotmánybíróság egyik végzésének különvéleményében. Arról a 2021 májusi kormányrendeletről van, amely szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel lett volna büntetendő például az, aki a koronavírus elleni védettség igazolásáról hamis okiratot készít, okirat tartalmát meghamisítja, hamis vagy más nevére szóló valódi okiratot felhasznál.

Sulyok egyetértett a panasszal, mely szerint a Büntető törvénykönyvet kizárólag törvénnyel lehet módosítani. A kormánynak még a rendkívüli jogrendben, a járványveszély-helyzet miatt kapott törvényi felhatalmazásra hivatkozva sem lett volna joga ezt megtenni egy kormányrendelettel – írta Sulyok végzésében.

Emlékezetes, hogy 2022 nyarán Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel keveredett szájkaratéba, miután az Ab májusban elkaszálta annak népszavazási kezdeményezését mind a Budapesten létesítendő kínai egyetem, mind az álláskeresési járadék meghosszabbítása ügyében.

Az Alkotmánybíróság, amelynek erkölcsi integritására egykor minden magyar büszke lehetett, néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve mára zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezőhelye lett

– írta akkor a főpolgármester. Sulyok később leszögezte: az alkotmánybírák függetlenek, a jogszabályok szerint szigorú feltételei vannak annak, hogy kik tölthetik be ezt a tisztséget. Szerinte ebből a szempontból a legfontosabb, hogy Magyarországon egy politikai összeférhetetlenségi szabály is érvényben van az alkotmánybírákra nézve: négy évig senki sem választható meg erre a pozícióra, aki bármilyen párt- vagy kormányzati szervezet vezetője volt.

Az, hogy valaki valakit pártkatonának nevez vagy sem, ízlés dolga. Az én történelmi tapasztalatom az, hogy a címkézés és az előítélet soha nem vezetett jóra 

– fogalmazott Sulyok a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Kiállt a Fidesz-KDNP alkotmányozása mellett

Sulyok még 2021-ben nyílt levélben reagált azokra „az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba”.

Azt írta: az alkotmány tartalmáról lehet vita, de arról nem lehet, hogy az alkotmányt csak olyan többséggel lehet módosítani, ahogy azt a hatályos szabályok megengedik – emelte ki Sulyok Tamás, majd úgy folytatta: a hatályos alaptörvény világosan meghatározza, hogy mely szerv jogosult alkotmányt elfogadni vagy módosítani, és azt milyen többséggel jogosult megtenni. „Ezek kőbe vésett szabályok, ezekkel nem lehet vitatkozni" – mondta.

Emlékeztetett: Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott „az alkotmányosság mindenáron való betartásáról". Soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni – fogalmazott. Erről az ügyről ekkor az RTL Híradó is beszámolt:

Nyitókép: MTI / Illyés Tibor