Az Alkotmánybíróság elnöke szerint jogszerűtlenül írta át a Büntető törvénykönyvet a kormány a veszélyhelyzet idején

A Büntető törvénykönyvet kizárólag törvénnyel lehet módosítani, a kormánynak még a rendkívüli jogrendben, a járványveszély-helyzet miatt kapott törvényi felhatalmazásra hivatkozva sem lett volna joga ezt megtenni egy kormányrendelettel – írta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a testület végzéséhez fűzött különvéleményében. 

Az eljárást indító panasz a hvg.hu cikke szerint arról a 2021 májusi kormányrendeletről szólt, amely szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel lett volna büntetendő például az, aki a koronavírus elleni védettség igazolásáról hamis okiratot készít, okirat tartalmát meghamisítja, hamis vagy más nevére szóló valódi okiratot felhasznál. A panaszos szerint a Büntető Törvénykönyvet kizárólag törvénnyel lehet módosítani.

Az Alkotmánybíróság végül nem bírálta el a panaszt, megszüntették az eljárást, mert a vitatott kormányrendelet közben hatályát vesztette, viszont figyelemreméltó Sulyok Tamás párhuzamos indoklása.

Az Ab elnöke szerint ugyanis ha a rendelet még hatályos lenne, meg kellett volna semmisíteni, mert büntető jogszabályt csak törvény mondhat ki, ettől eltérni még veszélyhelyzetben sem lehet. 

Czine Ágnes és Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményében pedig az olvasható, hogy érdemben el kellett volna bírálni a panaszt, mert előfordulhat, hogy a már nem hatályos rendeletet egy folyamatban lévő, korábban indult ügyben mégis alkalmazni kell.

Azt nem tudni, alkalmazták-e a vitatott, de már hatályon kívüli rendeletet.

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI