Az Alkotmánybíróság elkaszálta a pedagógusok sztrájkjogának helyreállítását célzó ellenzéki indítványt

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult, írja az MTI. Mindez a testület honlapjára szerdán feltöltött közleményből és az ott nyilvánosságra hozott határozatból derült ki.

A beadványt Tóth Bertalan (MSZP) és más országgyűlési képviselők nyújtották be, akik azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő.

Az ellenzéki képviselők álláspontja szerint ezek a rendelkezések a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész. A szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, önkényesen korlátozza a pedagógusok sztrájkhoz való, alaptörvényben is szereplő jogát, és emellett nemzetközi szerződésbe ütközik. Az utóbbi hónapok polgári engedetlenségi megmozdulásai részben ezen, a tanári sztrájkjogot korlátozó kormányrendeletek ellen indultak, és zajlanak jelenleg is.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben megállapította, hogy 

nem alaptörvény-ellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.

„A sztrájkról szóló törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja” – emlékeztetett a testület, hozzátéve, hogy „a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni”.

Az Ab-határozat szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. A köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása „legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt”.

„A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai” – mutatott rá a testület. „A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az Ab elutasította” – írták.

Nyitókép: Handó Tünde, Horváth Attila, Schanda Balázs, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcel, Salamon László, Czine Ágnes (felső sor, b-j), valamint Szalay Péter, Pokol Béla, Márki Zoltán, Juhász Miklós, Juhász Imre, Szívós Mária és Dienes-Oehm Egon (alsó sor, b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén 2022. november 15-én Fotó: Soós Lajos / MTI