Az Alkormánybírósághoz fordult Karsai Dániel
2024. május 6. 18:36
Az Alkotmánybírósághoz fordult Karsai Dániel, mert a Kúria nem engedte népszavazásra az életvégi döntésekkel kapcsolatos kérdéseit.
Benyújtotta alkotmányjogi panaszát Karsai Dániel a Kúria döntése ellen, amely miatt nem lehet népszavazásra bocsátani az eutanázia kérdését – derült ki az alkotmányjogász Facebook-posztjából.
A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász annak érdekében kezdeményezett népszavazást, hogy azok a halálos betegek, akik állapotuk miatt elviselhetetlen, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedést élnek át, legalább haláluk idejét és módját méltósággal választhassák meg.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB), arra hivatkozva, hogy az élethez való jog sérthetetlen, úgy ítélte meg, hogy ilyen kérdés nem bocsátható népszavazásra. Az elutasító döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, a Kúria azonban helybenhagyta az NVB döntését.
Most azt írta Karsai, hogy a Kúria mindkét népszavazási kérdésük hitelesítését elutasította. Az egyik döntés szerint a kérdés jóváhagyásához Alaptörvény-módosítás kellene.
„A Kúria a döntésében amellett érvelt, hogy az életvégi döntésekre vonatkozó népszavazási kérdés az élethez való jogalaptörvényi szintű szabályozása módosítását eredményezné, így a hitelesítést megtagadó NVB-döntést helybenhagyta. Azonban a Kúria érvelésével szemben az életvégi döntés lényege, hogy az egyén emberi méltóságának magját érvényre juttatja önrendelkezési joga gyakorlásán keresztül, reflektál saját életére, annak minőségére, és a konklúzióját döntésbe foglalja” – olvasható a posztban.
Karsai azt is hozzátette, a második kúriai határozat szerint a népszavazás eredményeként az Országgyűlés nem tudná eldönteni, milyen jogalkotásra köteles, továbbá a népszavazásra bocsájtani kívánt kérdés a választópolgárok számára sem egyértelmű. Úgy véli, hogy ez nem így van és egy korábbi alkotmánybírósági határozatot hoz fel erre példaként:
„A népszavazás mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet”.
Az Alkotmánybíróságnak most 30 napja van a döntésre.
A Házon kívül nemrég készített interjút Karsai Dániellel:
Nyitókép: MTI/Soós Lajos