Magyarországot hozta fenyegető példaként a német miniszter, aki az alkotmánybíróságot félti

Az RND-nek adott interjút Marco Buschmann német igazságügyi miniszter, a liberális FDP politikusa. A miniszter nemrégiben az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot nyújtott be a szövetségi alkotmánybíróság megerősítése érdekében. 

Az RND korábbi cikke szerint a javaslat reakció a szélsőjobboldali AfD erősödésére. A törvénytervezet szerint meg kell akadályozni azokat a törekvéseket, amelyek „megkérdőjelezik az alkotmánybíráskodás függetlenségét, ahogyan az egyes európai országokban egy ideje már megfigyelhető.” A cél az, hogy „a bíróságot végleg kivonják a napi politikai vitákból.” Egy ilyen védő mechanizmus lenne, hogy a karlsruhei székhelyű alkotmánybíróság tagjait a német parlament, a Bundestag kétharmados többséggel választaná meg.

Buschmann az alaptörvény 93. és 94. cikkének kiegészítését és átalakítását javasolja. Egyebek mellett a tanácsok számát a jelenlegi kettőben, a bírák számát pedig tanácsonként nyolcban határozná meg. A szövetségi alkotmánybírák maximális hivatali ideje tizenkét év, felső korhatáruk 68 év lenne. A szövegbe bekerülne, hogy a bíró hivatali idejének lejárta után is hivatalban marad az utódja kinevezéséig. Ezt jelenleg törvényi szinten szabályozzák, így könnyebben módosíthatók, mint az alkotmány, amelynek módosításához a Bundestag és a Bundesrat (Szövetségi Tanács) kétharmados többsége szükséges. 

A mostani beszélgetésben szóba kerül, hogy azokban a demokráciákban, ahol jobboldali populisták kerültek hatalomra, gyakran az igazságszolgáltatást vették célba hatalmuk kiterjesztése érdekében. Hogy hogyan készülhet fel Németország egy ilyen forgatókönyvre, arra Buschmann azt válaszolta:

Lengyelországban, Magyarországon és bizonyos mértékig Izraelben is az a szomorú tapasztalat, hogy az alkotmánybíróságok gyorsan politikai célponttá válhatnak

– mondta. Szerinte a német szövetségi alkotmánybíróság sikeres modell, bebizonyosodott, hogy az alapvető jogok védőpajzsa és a liberális demokrácia egyik pillére. Létrehozásakor azonban ez a szerep még nyitott volt. 

Azon dolgozom, hogy Németországban megszervezzem a szükséges többséget ahhoz, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság függetlenségét szilárdabban rögzítsük az Alaptörvényben. Tanulnunk kell más országok tapasztalataiból, hogy jól fel tudjunk készülni az esetleges veszélyekre

– fogalmazott.

Ajánló: Európa-szerte hanyatlik a jogállamiság, de Magyarország helyzete még mindig kirívó

Ehhez azonban a már említett kétharmados többség szükséges a Bundestagban és a Bundesratban is. A kereszténydemokrata CDU kezdetben elutasította az együttműködést, most azonban már csatlakozni akarnak. Friedrich Merz pártelnök törvénytervezet benyújtására szólította fel az igazságügyi minisztert. Marco Buschmann elmondta: örül, hogy a CDU/CSU visszatért a tárgyalóasztalhoz, jelenleg bizalmas tárgyalásokat folytatnak. Munkadokumentumként már van egy törvénytervezet, de ezt még megvitatják. A cél az, hogy még ebben a jogalkotási időszakban elérjenek valamit.

Miért éppen Magyarország?

2010 után a kétharmados többséget szerzett Fidesz-KDNP előbb az Alkotmánybíróság jogköreit korlátozta úgy, hogy a költségvetést érintő kérdésekben a testület ne semmisíthessen meg jogszabályokat. A következő években pedig a megüresedő bírói helyeket megbízható emberekkel töltötték fel, akik gyakran egyenesen a parlamentből érkeztek a testületbe: a jelenlegi tagok közül Salamon László elnökhelyettes volt korábban KDNP-s képviselő. Ennek következtében a 2010-es évek közepétől az Alkotmánybíróság már csak a legritkább esetben, kisebb jelentőségű ügyekben döntött a kormány akaratával szemben.

Bár az Alkotmánybíróság munkája elvontnak tűnhet, nagyon is befolyásolja a mindennapokat. Tavaly decemberben például az LMP háborodott fel azon, hogy szerintük jogi trükkel tette okafogyottá a kormánytöbbség azt a népszavazási kezdeményezést, amivel az ellenzéki párt egyebek között az akkumulátorgyárak építését szerette volna megnehezíteni. A kormány akkor azzal érvelt, hogy nem trükköztek, csak egységesítették az építésügyi szabályozást. Majtényi László alkotmányjogász mindezt úgy kommentálta: ha lenne normálisan működő Alkotmánybíróság, akkor ezért „kivágná a kormányt a hóra, mint macskát a dolgát végezni”. Itt többet is megtudhat:

Nyitókép: Marco Buschmann német igazságügyi miniszter az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán Luxembourgban 2022. október 13-án. – Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand