Nem vizsgálja az Alkotmánybíróság, hogy meg lehet-e élni 25 650 forintból

Nem bírálta el érdemben az Alkotmánybíróság azt a panaszt, amit az Utcajogász Egyesület nyújtott be ügyfele képviseletében, aki azért veszítette el állami támogatását, mert a havi bevétele meghaladta a 25 650 forintot.

A szegény embereknek ingyenes jogi segítséget nyújtó egyesület korábban arról írt honlapján, hogy 2008. január elseje óta nem változott az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege, amiből a legtöbb szociális ellátás összegét számítják, illetve azt a jövedelemhatárt is, ami a jogalkotó szerint biztosítja a megélhetést, ezért nem szükséges annak állami támogatást nyújtani, akinek ennél magasabb a jövedelme.

A KSH adatai alapján a családok havi megélhetési költsége 2008 óta legalább 40 százalékkal emelkedett – emlékeztetett a szervezet. Az Utcajogász úgy véli: azzal, hogy az öregségi nyugdíjminimumot nem emelték, a rászorulók széles rétegét zárták ki az állami ellátás igénybevételének lehetőségéből. Az pedig, hogy a jelenlegi összeg az emberi élethez szükséges minimális feltételeket sem biztosítja, ellentétes az állam életvédelmi kötelezettségének követelményével, és sérti az Alaptörvénybe foglalt élethez és emberi méltósághoz való alapvető jogot.

A közlemény szerint egy korábbi alkotmánybírósági döntés leszögezte: az államnak be kell avatkoznia, ha valaki nem képes anyagi értelemben véve méltó életet biztosítani a maga számára, és az anyagi létminimum alatt él. Az Utcajogász panaszát azonban február 8-i végzésével a testület visszautasította, mondván: a beadványból nem valószínűsíthető, hogy alaptörvény-ellenes helyzet állna fenn, és alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésről lenne szó.

Az Utcajogász Egyesület ugyanakkor kitart amellett, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog, valamint a szociális biztonsághoz való jog közötti kapcsolat alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, és az Alaptörvénnyel ellentétes olyan jogszabályokat alkalmazni, amelyek megfelelőnek tekintenek emberhez méltatlan életkörülményeket.

Az Alkotmánybíróságnak azzal, hogy az érdemi vizsgálatot nem folytatta le, nem kellett állást foglalnia abban a nagyon fontos kérdésben, hogy alapvető emberi jog-e ma Magyarországon a minimális megélhetés

– mondta Szatmári Andrea, a szervezet jogásza.

Nyitókép (illusztráció): iStock / Getty Images Plus