Az Alkotmánybíróság figyelmeztette a közmédiát, hogy nem tehet közzé egyoldalú, valótlan állításokat

A közmédia nem terjeszthet egyoldalú, valótlan állításokat – ezt erősítette meg az Alkotmánybíróság friss döntése.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a blogján azt írja: azért fordultak a testülethez, mert ügyfelükről, a Menedék Egyesületről 2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy „Magyarországra behozzák a migránsokat”. A sajtótájékoztatóról a közmédia is beszámolt, a Menedék Egyesületnek viszont nem adott megszólalási lehetőséget.

Az ügy a Kúriáig jutott, de ott is arra a következtetésre jutottak, hogy a közmédiának a tudósítás közzététele előtt ellenőriznie kellett volna, hogy az tartalmaz-e a Menedék Egyesületre nézve sértő hamis állítást. Azzal, hogy ezt teljesen elmulasztották, nemcsak a Menedék Egyesület jó hírnevét sértették meg, de a közönségüket is félretájékoztatták.

A Kúria döntése után a közmédia az Alkotmánybírósághoz fordult, azzal érvelve, hogy nekik nem feladatuk ellenőrizni a sajtótájékoztatókon elhangzottak valóságtartalmát. A TASZ viszont arra hívta fel az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy az Alaptörvény szerint a közszolgálati médiának kötelessége a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás.

Az Alkotmánybíróság az utóbbi állásponttal értett egyet, és döntésében kiemelte, hogy

a közösségeket érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak minden esetben meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, ezáltal lehetővé téve, hogy a közönség megalapozott döntéseket tudjon hozni a vitatott kérdésben.

Ez nem akadályozza meg a valótlan információ közlését, de ha az valakinek a jó hírnevét sérti, akkor biztosítani kell számára a cáfolat jogát, és ha már a Menedék Egyesületet nem kérdezték meg, legalább a honlapjukon közzétett cáfolatot ismertetni kellett volna a nézőkkel.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor