Eközben Németországban betiltották a szélsőjobboldal szócsövének számító magazint.

Egyedül Magyarország nem járult hozzá ahhoz, hogy az EU közösen ítélje el Oroszországot 81 európai médium, köztük a 444.hu oroszországi betiltása miatt. Az Európai Bizottság szóvivője mai sajtótájékoztatóján ugyan nem nevezte meg az egyetlen kimaradó tagállamot, de kérdésünkre a külügy megerősítette, hogy Magyarország nem szavazta meg a közös állásfoglalást. Ezt azzal indokolták, hogy az unió is kitiltott korábban három orosz médiumot, ez pedig szerintük ellentétes a médiaszabadság európai értékeivel.

Az orosz külügy szerint ez válasz az Európai Unió Tanácsának döntésére, amely megtiltja három orosz média minden műsorszórási tevékenységét.

Magyarországon és Görögországban a legalacsonyabb a hírekbe vetett bizalom – derül ki a Reuters Intézet friss riportjából, amely 47 ország médiahelyzetét és hírfogyasztását vizsgálta. A jelentés szerint világszerte egyre kevesebben olvasnak híreket, mert túl lehangolónak, könyörtelennek vagy éppen unalmasnak, repetitívnek tartják azokat, és sokan vannak olyanok is, akik a tehetetlenség érzése maitt tartják távol magukat a hírektől. Melyek a legmegbízhatóbbnak tartott hírforrások Magyarországon, milyen helyzetben van itthon a független média, és vajon tényleg a mesterséges intelligencia üthet szöget a hagyományos újságírás koporsójába?  

Kalocsán egy nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen nem engedték a Telex munkatársainak, hogy végezzék munkájukat, kamerájukat is elvették.

Kovács Patrícia színésznő Instagram-posztban üzent Vidnyánszky Attila szerdai emlékezetes nyilatkozata után. Ki is fejtette az rtl.hu-nak, mire célzott.

Az RTL és a Hégető Honorka Alapítvány a sajtószabadság világnapján szeretné felhívni a figyelmet: a személyi jövedelemadó 1%-a a Hégető Honorka Alapítvány számára is felajánlható, ennek révén bárki hozzájárulhat a hazai újságírók és a független sajtó támogatásához és segítheti az alapítvány működését.

Az új európai médiatörvényt kifejezetten a magyarországi médiaviszonyok miatt írhatták.

A Mediaworks a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben megfogalmazott kritika miatt hagyja ott az MLE-t.

A kitiltásukat is kilátásba helyezte a nemrég hivatalba lépett szlovák miniszterelnök, aki korábban újságírógyilkosság miatt bukott meg.

Orbán Viktor „szabadságharcos” a Twitteren az Európai Parlamenttől védte a sajtószabadságot. A techmilliárdos szívéből szólt.

Az ellenzéki képviselő és a kormánypárti tévés most a Facebookon üzengetnek egymásnak.

Azért nem ad interjút Orbán Viktor a nem kormánypárti médiának, mert a kérdéseikből süt az elfogultság – ma 4 éve, hogy Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára ezzel az indokkal állt elő. A miniszterelnök évek óta nem ad interjút független lapnak vagy televíziónak, nyilvános eseményein pedig testőrei nem engedik közel hozzá az újságírókat. A helyzet azóta sem változott, néhány kormányinfós, illetve külföldi szerepléstől eltekintve a miniszterelnök csak a kormánypárti médiának nyilatkozik.

A döntést a sajtó sokszínűségével indokolják, ám a legtöbb megmaradt napilap kormányközeli, vagy épp állami kézben van.

A dezinformáció és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb veszélyt jelent az újságírásra, Magyarország a 180 vizsgált ország közül a 72. helyet szerezte meg.

Kimondta a bíróság: jogellenesen zárta le a rendőrség még 2020-ban a Karmelita-kolostor előtti területet, ahol a kormányülésre érkező minisztereket próbálta kérdezni az Telex. A rendőrség úgynevezett védett személy érkezésével indokolta az intézkedést, az újságírók szerint viszont azért nem engedték őket a miniszterek közelébe, hogy ne kérdezhessék őket az éppen akkor kirobbant Szájer-botrányról.

„Segít nekünk a sajtó abban, hogy építsük mindazt, amit elkezdtünk” – a fideszes Vigh László szerint ezt jelenti a sajtószabadság. A Zala megyei képviselő ezt március 15-én, a magyar sajtó napja alkalmából rendezett ünnepségen fejtette ki. A Momentum szerint a márciusi ifjak forognak a sírjukban. A Népszava úgy tudja, hogy az Európai Parlament vizsgálóbizottsága szerint is a kormány szolgálatára kényszerítik a médiát Magyarországon.

Az európai parlamenti képviselők szerint a magyar kormány szándékosan osztja fel a médiumokat kormánypártiakra és ellenzékiekre.

Európában Oroszország a legveszélyesebb a sajtóban dolgozók számára.

A büntetőeljárás alá vont médiavállalkozó szerint rajta keresztül üzennek az elitnek: ha nem vagy velünk és kinyitod a szád, megtorlásra számíthatsz.

Szerintük a mém megjelentetése átlépi a sajtószabadság határát. 

A közmédia azzal érvelt, hogy nekik nem dolguk ellenőrizni a sajtótájékoztatókon elhangzottak valóságtartalmát.

A szabad véleménynyilvánítás az alapvető állampolgári jogok egyike.

Rosszabb lett a sajtószabadság helyzete Magyarországon az elmúlt egy évben a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró szervezet szerint.

Csak két európai országban rosszabb a sajtószabadság helyzete, mint Magyarországon

Josep Borrell adott ki közleményt az EU nevében a sajtószabadság napjára.

A visegrádi országokban élők többsége szerint tenni kellene a sajtó függetlenségéért.

Güngör Arslant egy nappal azután lőtték le a szerkesztőség épülete előtt, hogy cikkében korrupcióval vádolt meg egy helyi polgármestert.

Mostantól a kórházakon múlik, hogy beengedik-e az újságírókat. 

Azt nem fejtették ki, pontosan miért.

A demonstrálók azt követelték Andrzej Duda elnöktől, hogy vétózza meg a jogszabályt.

Viszont kevesebb újságíró fizetett az életével munkájáért egy év alatt, mint az elmúlt húsz évben bármikor. 

Mindössze hat kormányfüggetlen lapot talált Orbán Viktor egy budapesti újságosnál annak ellenére, hogy korábban arról beszélt, hogy tucatnyit vehet bárhol Magyarországon. A kormányfő a közösségi oldalán közölt videóban ezzel együtt is úgy értékelt - idézem -: "megtaláltam az elveszett sajtószabadságot." Orbán Viktort a Riporterek Határok Nélkül nevű újságírószervezet vette fel azok listájára, akik a legnagyobb veszélyt jelentik a sajtószabadságra. Szerintük ugyanis évek óta súlyosan sérül a magyar média sokszínűsége és függetlensége.

Ha nem juthat mindenki szabadon megbízható információhoz, nem működik a demokrácia - írta a sajtószabadság hétfői világnapja alkalmából az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Joseph Borell felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a világ a koronavírus elleni harcra fókuszál, számos országban a kormányok az egészségügyi krízishelyzetet kihasználva fokozták például a cenzúrát.

Orbán Viktor egy demokráciaharcos - így reagált az RTL Híradónak Szijjártó Péter arra, hogy az amerikai külügyminiszter bírálta a magyar sajtószabadság állapotát és a kínai, illetve orosz befolyásszerzést a régióban. Antony Blinken egy online beszélgetésen a Telex kérdésére mondta azt, hogy Kína és Oroszország aktívan ássa alá a demokráciát Közép-Európában, Magyarországon pedig hanyatlik a média sokszínűsége.

Orbán Viktor egy demokráciaharcos – így reagált az RTL Híradónak Szijjártó Péter arra, hogy az amerikai külügyminiszter bírálta a magyar sajtószabadság állapotát és a kínai, illetve orosz befolyásszerzést.

Tovább romlott a sajtószabadság helyzete Magyarországon az elmúlt egy évben – derül ki a Riporterek Határon Kívül nemzetközi újságíró-szervezet friss jelentéséből. Magyarország a 180 országot tartalmazó lista 92. helyén áll. Az első ilyen listán 2013-ban még az 56. volt. Az általunk kérdezett médiaelemző szerint az igazán aggasztó az, hogy keleti diktatúrákkal és afrikai országokkal vagyunk egy szinten. A kormány annyit reagált: a Riporterek Határok Nélkül egy Soros-szervezet.

Nem írhatott bárki újságot és nem jelenhetett meg bármilyen újság. Kontroll alatt volt a hírközlés, így nem juthatott el minden információ a lakossághoz. Ezen elvek mentén működött a sajtó a Horthy-korszakban, az ellenőrzést a Sajtókamara végezte, amit 1938-ban azért hoztak létre, hogy megválogathassák az újságírókat. Szabály volt például, hogy egy szerkesztőségben legfeljebb az újságírók hat százaléka lehetett zsidó származású. Baj volt abból, ha valaki a kormányt vagy az államfőt bíráló cikket írt. Ha valaki vitatkozott, külföldi véleményeket idézett, könnyen hazaárulóvá válhatott. Lázs Sándor és Borsody István filmje a XXI. században.

A magyar médiahelyzet érdemi kivizsgálását kéri tizenhat külföldi újságírószervezet az Európai Bizottság versenyjogi biztosától.

Már nem a távozó szerkesztőség tagjai írják a cikkeket az Indexen. A másfél hónapja felmondott újságírók többségének most járt le a felmondási ideje. Azt továbbra sem árulják el, hogy mikor indul az új lapjuk, de az már biztos: előfizetéses lesz. A médiaszociológus szerint nincs is más megoldás, hiszen az állam által torzított hirdetési piacon nagyon nehéz megélniük a független lapoknak.

Ugyanazt az Orbán Viktorral készült interjút közölte december 24-ei számában az összes, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó megyei napilap. Urbán Ágnes médiakutató szerint a kormányközeli médiaholdinghoz tartozó 476 sajtótermékben a jövőben egyre gyakrabban olvashatják ugyanazt az olvasók. A New York Times az Orbán-kormányról szóló karácsonyi cikkében azt írta: a miniszterelnök irányítása alatt működő média hamis valóságot teremt. A miniszterelnök kabinetfőnöke szerint ezt a cikket Soros György pénzén írták.

Ugyanazon a napon, ugyanaz a vezető sztori jelent meg nyolc online portálon, Nyugat-magyarországtól Kelet-magyarországig, egy kormány számára fontos üzenettel. Ezek a médiumok tavaly mind Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek, sokan felmondtak, sokakat kirúgtak, és jelentősen megváltozott a politikai tartalom. Aminek azok az olvasók látják kárát, akik nem csak a kormány álláspontjára kíváncsiak. Serdült Szilvia riportja. 

Már Romániában és Bulgáriában is jobb a sajtó helyzete, mint Magyarországon - ezt állapította meg friss jelentésében a Freedom House. A sajtószabadsággal foglalkozó szervezet szerint hozzájárult a helyzet romlásához, hogy bezárták a Népszabadságot és az is, hogy kormányközeli tulajdonoshoz kerültek a megyei lapok. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a jelentés azt bizonyítja, új médiatörvényre van szükség. A kormányszóvivő viszont hiteltelennek tartja a kritikát, amit azzal magyaráz, hogy a Freedom House-t Soros György alapítványa is támogatta.

Felkavarta a magyar közélet és a világsajtó egy részét a legnagyobb példányszámú országos minőségi napilap úgymond felfüggesztése a hétvégén. Egyik pillanatról a másikra. Történetesen egy ellenzéki lapról van szó. Történetesen az eredménytelen népszavazás után 5 nappal. Történetesen azon a héten, amikor a lap egy miniszterről, majd bankvezetőkről publikált meghökkentő tényeket.

Civilek kezdeményezésére a sajtószabadságért tüntettek a budapesti Kossuth téren. A Népszabadság szerkesztősége is jelezte, hogy részt vesz a megmozduláson. Ott volt tudósítónk Bíró László is.

A Fidesz alelnöke szerint épp ideje volt, hogy bezárjon a Népszabadság. Németh Szilárd egyébként úgy tudja, hogy új tulajdonosa van a lapnak, de azt nem tudja, hogy kicsoda. Az MSZP szerint ez a kormány első büntetése a vesztes népszavazás után. A DK úgy véli: a szálak egészen Orbán Viktorig vezetnek. Az Együtt szerint a kormány tovább korlátozza a sajtószabadságot.  

Kati Marton, aki egyébként magas magyar állami kitüntetést is visel, aggasztónak tartja a magyar sajtó helyzetét. És honnan ez az elszántság a szabad sajtó védelmében? Hát onnan, hogy az ő szüleit az ’50-es években, Rákosi Mátyás Magyarországán bebörtönözték mindössze azért, mert újságírók voltak. Akkor senki sem volt, aki fölemelte a szavát a védelmükben.

Gyerekkorában találkozott a félelemmel, hogy örökre elveszítse. Egy újságíró, aki véletlenül ismerte meg családja sorsát. Egy titokzatos feleség, aki diplomata férjét segítette. A magyar születésű Kati Marton a XXI. században.