Évről-évre romlik Magyarországon a sajtószabadság érvényesülése két állami intézmény, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös jelentése szerint - erről először az mfor.hu gazdasági portál számolt be. A kormánynak készült jelentésben azt írták, hogy a visegrádi országok között már Magyarországon a legrosszabb a sajtó helyzete. A kormány adásunkig nem reagált kérdéseinkre.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábban 200 millió forint értékű pályázatot írt ki a vidéki újságírás megerősítésére Magyarországon, de a hétvégén kiderült, hogy nem osztanak pénzt.

A kormányellenes demonstráción felszólalók között volt Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Gulyás Balázs, a netadós demonstrációk szervezője, Gyetvai Viktor, aki a diáktüntetések szervezésében vett részt és Márki-Zay Péter is, Hódmezővásárhely polgármestere. A Március 15-e térről jelentkezett tudósítónk.

Ugyanazon a napon, ugyanaz a vezető sztori jelent meg nyolc online portálon, Nyugat-magyarországtól Kelet-magyarországig, egy kormány számára fontos üzenettel. Ezek a médiumok tavaly mind Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek, sokan felmondtak, sokakat kirúgtak, és jelentősen megváltozott a politikai tartalom. Aminek azok az olvasók látják kárát, akik nem csak a kormány álláspontjára kíváncsiak. Serdült Szilvia riportja. 

Már Romániában és Bulgáriában is jobb a sajtó helyzete, mint Magyarországon - ezt állapította meg friss jelentésében a Freedom House. A sajtószabadsággal foglalkozó szervezet szerint hozzájárult a helyzet romlásához, hogy bezárták a Népszabadságot és az is, hogy kormányközeli tulajdonoshoz kerültek a megyei lapok. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint a jelentés azt bizonyítja, új médiatörvényre van szükség. A kormányszóvivő viszont hiteltelennek tartja a kritikát, amit azzal magyaráz, hogy a Freedom House-t Soros György alapítványa is támogatta.

Aggasztó a média szabadságának folyamatos gyengülése Magyarországon - ezt írta közleményében az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője. Marc Toner szerint a Népszabadság bezárása csapás a média sokszínűségére, és megemlítette a 444.hu teljes szerkesztőségének parlamenti kitiltását. A kritika két nappal azután érkezett, hogy az amerikai nagykövet a Klub Rádióban aggasztónak nevezte a Népszabadsággal történteket. A magyar külügyminisztérium visszautasítja a kritikát. Szerintük Magyarországon sokféle véleményt lehet olvasni a sajtóban most is, és ez ezután sem változik majd.

Felkavarta a magyar közélet és a világsajtó egy részét a legnagyobb példányszámú országos minőségi napilap úgymond felfüggesztése a hétvégén. Egyik pillanatról a másikra. Történetesen egy ellenzéki lapról van szó. Történetesen az eredménytelen népszavazás után 5 nappal. Történetesen azon a héten, amikor a lap egy miniszterről, majd bankvezetőkről publikált meghökkentő tényeket.

Dragomán Györgytől Parti Nagy Lajoson át Závada Pálig mind úgy vélik, a Népszabadság megszüntetése pótolhatatlan veszteség. És nem csak azért, mert az újság kulturális műhely is volt.

Civilek kezdeményezésére a sajtószabadságért tüntettek a budapesti Kossuth téren. A Népszabadság szerkesztősége is jelezte, hogy részt vesz a megmozduláson. Ott volt tudósítónk Bíró László is.

A Fidesz alelnöke szerint épp ideje volt, hogy bezárjon a Népszabadság. Németh Szilárd egyébként úgy tudja, hogy új tulajdonosa van a lapnak, de azt nem tudja, hogy kicsoda. Az MSZP szerint ez a kormány első büntetése a vesztes népszavazás után. A DK úgy véli: a szálak egészen Orbán Viktorig vezetnek. Az Együtt szerint a kormány tovább korlátozza a sajtószabadságot.  

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint nem sérti az információszabadság elvét, hogy az RTL Híradó stábját kitiltották a Parlamentből, hiszen minden más sajtóorgánum ott lehet. Kósa Lajos erről egy debreceni sajtótájékoztatón beszélt. Azt mondta, a parlamenti szabályokat mindenkinek be kell tartani.

Kati Marton, aki egyébként magas magyar állami kitüntetést is visel, aggasztónak tartja a magyar sajtó helyzetét. És honnan ez az elszántság a szabad sajtó védelmében? Hát onnan, hogy az ő szüleit az ’50-es években, Rákosi Mátyás Magyarországán bebörtönözték mindössze azért, mert újságírók voltak. Akkor senki sem volt, aki fölemelte a szavát a védelmükben.

Gyerekkorában találkozott a félelemmel, hogy örökre elveszítse. Egy újságíró, aki véletlenül ismerte meg családja sorsát. Egy titokzatos feleség, aki diplomata férjét segítette. A magyar születésű Kati Marton a XXI. században.  

A tüntetők, köztük újságírók, és bírák egyúttal a sajtó szabadságának biztosítását követelték.