Jogtalanul vették el újszülött kislányukat a borsodi szülőktől. Zoé két hét után térhetett vissza a családjához.

Januártól sem lesznek kötelezők a rákszűrések, erősítette meg a Belügyminisztérium a 24.hu-nak. Azt írták, 2025-től továbbra is csak önkéntes szűrések lesznek, és semmilyen kötelező szűrés bevezetéséről nincs döntés. Ezzel kapcsolatban Dr. Mosolygó Éva, háziorvos és Lebedi Réka, a TASZ jogvédő szervezet jogásza foglaltak állást az RTL Reggeli műsorában, és azt is kifejtették, hogy mit jelent az egészségügyi önrendelkezési jog. 

Már több száz, a kifogástalan életvitelről szóló adatlap miatt már felmondott, vagy a távozást fontolgató gyermekvédelmi szakember kereste meg a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetét. Szabó Attila, a TASZ jogásza volt a Reggeli vendége, akivel arról beszélgettünk, miben kérik a segítségüket a gyermekvédelemben dolgozók, mi a baj a vizsgálattal és a kérdésekkel, és mit érdemes tudni azoknak, akik a pert választják?

Több száz munkaügyi per indulhat az úgynevezett kifogástalan életvitelt vizsgáló eljárások miatt. Így hívják azt a vizsgálatot, amelyen a gyermekvédelmi dolgozóknak kell átesniük. 

Feljelentést tesz Magyar Péter, miután a kormányközeli Magyar Nemzet megírta, hogy ő és családtagjai hányszor vették igénybe a Honvédkórház VIP-ellátását. A kormány szerint Magyar közszereplő, ezért mindezt tűrnie kell. A Tisza párt elnöke szerint ennek alapján a kormánytagok és családtagjaik hasonló adatait is nyilvánosságra kellene hozni, ezért közérdekű adatigényléssel fordul a minisztériumokhoz. Asbóth Márton, a TASZ jogásza szerint a Magyar Nemzet törvényt sérthetett, és vizsgálni kell a kórház felelősségét is.

A Belügyminisztérium az iskolai mobiltilalom felülbírálása miatt váltotta le a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát, mert „egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt”. A helyzet bonyolult, hiszen a törvény szerint az igazgató vagy a szaktanár engedélyezheti a mobiltelefont, tehát az igazgató semmit nem tett törvénytelenül – csupán megosztotta a pedagógia érveit a nyilvánossággal. A Reggeli vendégei Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója és Asbóth Márton, a TASZ jogásza voltak. Törley szerint felfoghatatlan, hogy egy még el nem fogadott jogszabály miatt eltávolították az ország egyik legjobban működő iskolájának igazgatóját, ám nem ő volt az egyedüli intézményvezető, akit eltávolítottak pozíciójából a nyári szünetben. 

Dagad a botrány a BME gólyatábora örül, de az eset kapcsán sok jogi kérdés is felvetődik. Milyen szabályok vonatkoznak a gólyatáborokra? Résztvevőknek és szervezőknek milyen jogaik vannak? Lebedi Réka, a TASZ jogvédő szervezet jogásza mondta el a Reggeliben. 

A TASZ szerint az ügyészség a hasonló eljárásokkal a tüntetők kedvét próbálja elvenni a véleménynyilvánítástól.

A bíróság szerint a kirúgások arányosak és jogosak voltak, és a tankerület nem törekedett a véleménynyilvánítás elfojtására.

Kezelhetetlen helyzetet eredményezne, ha egyenként kellene dönteni az összes szavazókör eredményéről, ezért a törvény szerint a szavazóköri eredményt megállapító döntés ellen csak a választási eredményt megállapító döntéssel együtt lehet fellebbezni – magyarázta a TASZ jogásza az rtl.hu-nak.

A szervezet jogásza szerint a szavazatok újraszámolása eleve része a választási folyamatnak, hiszen a szavazatszámláló bizottságoknak, amelyekben a jelöltek delegáltjai is részt vesznek, többször is át kell számolniuk a szavazatokat. Arról pedig egyelőre nem tudni, hogy valahol kiugróan magas lett volna az érvénytelen szavazatok száma.

Volt, ahol a szavazatszámláló bizottság tagja bekísérte a választót a fülkébe, hogy „megmutassa, hova kell az X-et tenni” – értesült a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely választási forródrótot működtet a szavazás ideje alatt és a következő napokban.

Szavazólaphoz hasonlító szórólapokat dobtak be a postaládákba hétfőn Jászapátin, amin előre beikszelték a kormánypárti jelöltek neveit – erről a 24.hu írt először. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint munkatársaik mindenhol betartják a szabályokat. A szórólapok a Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint sem törvénytelenek, de morális kérdéseket felvethetnek. 

Azóta sem történt ilyen: 2017-ben ezen a napon Bayer Zsolt bocsánatot kért a civilektől, amiért korábban azt mondta róluk, hogy a taknyukon és vérükön kell kirángatni őket a Parlamentből. A jobboldali publicista egy budapesti sörözőben vitatkozott civilekkel és ellenzéki képviselőkkel, a terem zsúfolásig megtelt. Az eseményen azt is mondta, nem csak ő ír indulatos szövegeket, de másokéból nem lesz balhé. Az akkor LMP-s Szél Bernadett szerint az újságíró egész munkássága az uszításról szól. Gulyás Márton aktivista pedig azt is felajánlotta Bayernek, hogy lefejelheti, ha akarja. 

Bárki jelentheti, ha egy politikus gyerekekkel kampányol – erre hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet. Ez ugyanis jogellenes, de a szervezet szerint minden kampányidőszakban előfordul, a Népszava gyűjtése szerint a jelenlegiben is, ráadásul elég gyakran. A lap arról írt, hogy sok ellenzéki és kormánypárti politikusnál találtak gyerekekkel pózolós képeket az utóbbi hetekben.

„Utánaérdeklődtem informátorok által, hogy mikor fog megérkezni, tudtam, hogy milyen autója van, és múlt szerdán reggel megvolt ez a találkozás” – mondta Fehér István a Reggeliben, aki nem ilyen válaszra számított a színházigazgatótól. 

A Nemzeti Színház igazgatója azért nem állt szóba az RTL-lel, mert szerinte a csatorna „pusztítja a magyar ember lelkét”, de a TASZ jogásza szerint az efféle politikai vélemény nem lehet alapja annak, hogy egy állami intézmény vezetője ne válaszoljon közérdeklődésre számot tartó kérdésekre. Döbrentey Dániel az rtl.hu-nak azt is elmondta, mit árul el az államról, hogy nem reagálnak a sajtó megkereséseire.

Ha valakit jogellenesen kirúgnak, munkaügyi pert indíthatunk. Ha ez sikeres, akkor a végén eljuthatunk odáig, hogy visszakapja az állását – erről beszélt Kunos Zsuzsanna a TASZ jogásza. Ennél sokkal nehezebb helyzet, amikor valójában nincs munkáltatói intézkedés, amit meg lehetne támadni, csak azt érzi a munkavállaló, hogy hátrányos helyzetben van, ezt kevésbé tudja megfogni a jog. A jogász beszélt Tarr Zoltán esetéről is, és arról is, hogy van olyan ügyfelük, akit egy mém miatt rúgták ki az állami szférából. 

Orbán Viktor arról beszélt az állami rádióban pénteken, hogy Magyarország nem tart ott, hogy elveszíthetik az emberek munkájukat, amiért élnek a véleménynyilvánítás szabadságával, nem úgy, mint Brüsszelben és Nyugat-Európában. Cikkünkben olyan magyarokat kérdeztünk, akik azután vesztették el az állásukat, hogy éltek a véleménynyilvánítás szabadságával. Tarr Zoltán lelkész és Törley Katalin pedagógus is megszólaltak, L. Simon László viszont inkább nem szeretett volna nyilatkozni.

2018-ban ezen a napon jelent meg a Figyelő listája azokról az emberekről és szervezetekről, akik a lap szerint Soros György emberei. Szerepelt köztük az országból elüldözött CEU több oktatója és munkatársa, a Menedék – Migránsokat Segítő Szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International munkatársai is. A legsötétebb történelmi időket idézi, hogy másképp gondolkodó embereket listáznak, ezt gondolták azok a civil szervezetek, amelyek munkatársait a kormányközeli Figyelő írta össze, aminek akkor az a Lánczi Tamás volt a főszerkesztője, aki azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezeti.

Az egészségügyi törvény ugyan biztosít jogot az orvosoknak vallási vagy világnézeti okokból az ellátás megtagadására, de ez a jog nem abszolút, vagyis vannak korlátai – tudtuk meg Lebedi Rékától, a TASZ jogászától a Reggeliben. Nem veszélyeztetheti a beteg egészségét, és másik orvost kell ajánlania, amely időben és térben elérhető kell, hogy legyen a páciens számára. Az ügy azért jött most elő, mert egy X. kerületi helyettesítő háziorvos nem volt hajlandó fogamzásgátló tablettát felírni az egyik betegének. Hogy milyen jogi lehetőségei vannak a betegnek, és meddig terjedhet az orvos joga, kiderül a videóból. 

A bíróság szerint a NAIH alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Pegasus-szal megtámadott újságírók és egy ügyvéd jogai.

Minden országban vannak jogállami félresiklások, de a kérdés, hogy egy állam vagy egy kormányzat ki akarja-e küszöbölni ezt – mondta az rtl.hu-nak a TASZ szakmai igazgatója. Magyarországról a TASZ vett részt annak a jelentésnek az elkészítésében, amely 19 európai államban vizsgálja, hogy a kormányok tiszteletben tartják-e a jogállam intézményeit. A jelentést kiadó Liberties vezetője szerint az EU rendkívül hatékony eszközkészlettel rendelkezik, de úgy tűnik, hogy nem hajlandó azt időben és hatékonyan használni.

A jelzőrendszeri tagoknak kötelességük jelzéssel élni – mondja Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért Egyenlőségprogramjának vezetője, aki a gyermekvédelmi rendszer működéséről beszélt a Reggeliben. A szomszédoknak, ismerősöknek nincs ilyen kötelezettségük, de van a gyermekotthon dolgozóinak, nevelőknek. Nem életszerű, hogy egy A4-es lapra van kifüggesztve egy intézményben, hogy kit lehet hívni, ha baj van, a gyerekek nem fognak felhívni egy vadidegent, ha egy ismerős nevelőnek sem tudnak beszámolni a bántalmazásról. Jelenleg 23 ezer gyerek él szakellátásban, 7 ezer intézményekben. Azok maradnak intézményben, akik speciális szükségletük miatt – magatartási probléma, pszichés nehézség, emberkereskedelem áldozatai – nem kerülhetnek nevelőszülőkhöz.

Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat.

Látszólag következmények nélkül megtehetik a gyámhivatalok, hogy sokszorosan túllépjék az eljárási határidőket, miközben – sokszor hátrányos helyzetű – családok életének legfontosabb ügyeiről döntenek. Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár – nemrég egy anya sikerrel perelt, miután a kormányhivatal elutasította ennek kifizetését. Az összeg jelképes, de bizonyára megéreznék a hatóságok, ha sokan élnének a lehetőséggel.

Az Ádám Zoltánt védő TASZ szerint az egyetem mondvacsinált okokra alapozta az azonnali felmondást.

Akár három év börtönt is kaphat ezentúl a választásokon induló párt vagy jelölt, ha külföldről fogad el támogatást. Ez is szerepel a Fidesz szuverenitásvédelminek nevezett javaslatában, amit kedden késő este nyújtottak be az Országgyűlésnek. Egy hivatalt is felállítanának, ami a Társaság a Szabadságjogokért értelmezése szerint szinte bárkit vizsgálat alá vonhatna. A kormánypártok arra hivatkoznak, hogy meg kell védeni a magyar közéletet az idegen érdekektől. Az ellenzéki pártok szerint arra az orosz és kínai érdekeket szolgáló kormány jelenti a legnagyobb veszélyt.

Munkatársak meghallgatása, iratokba való betekintés, számítógépek, telefonok átvizsgálása, bizottság elé citálás. Kire célozhat a kormány az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel? Nem világos, hogy milyen végzettségű emberek, milyen határidőkkel, milyen jogorvoslati lehetőségek mellett vizsgálódhatnak a Szuverenitásvédelmi Hivatalban. Az viszont igen, hogy a szervezet elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot.

Ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok mellett és a békéért tüntetni, Orbán Viktor pedig nyilvánosan összemosta a palesztin nép melletti szolidaritást a terrorizmus támogatásával – állítja a TASZ.

A Fidesz megpróbálja elrettentetni a kormányétól eltérő állásponton lévő szervezeteket – ezt mondta a Társaság a Szabadságjogokért az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagról. A javaslatot kedden nyújtják be a Parlamentnek. Eddig csak annyit árultak el, hogy a külföldről támogatott civil és politikai szervezeteket és újságírókat is célba veszik. Bűncselekmény lesz, ha egy választáson induló szervezet külföldről kap támogatást. 

Szinte futószalagon küldenek zárt osztályra pszichés nehézségekkel küzdő embereket, pedig ez olyan súlyos jogkorlátozás, amit csak legvégső esetben szabadna alkalmazni. Eddig még bocsánatkérésre sem számíthatott az, akinek kötelező gyógykezelését indokolatlanul rendelték el, pedig az is előfordult, hogy kisgyermekétől szakítottak el egy anyát, aki önként ment a kórházba segítséget kérni. Nemrég azonban döntés született arról, hogy törvényben kell szabályozni a kártalanítást ilyen esetekben.

„Sok tanár fél kilépni, de van visszaút a tanári pályára” – üzeni Lebedi Réka, a TASZ jogvédő szervezet jogásza, azoknak a pedagógusoknak, akik a státusztörvény ellenére csak azért maradnának, mert attól tartanak, hogy soha többé nem lehetnek tanárok. A beszélgetésből az is kiderül, kapnak-e végkielégítést azok a pedagógusok, akik a státusztörvény miatt hagyják el a pályát.

Alig maradt idejük a pedagógusoknak, hogy eldöntsék, alávetik-e magukat a státusztörvénynek, vagy elhagyják a közoktatást. Megalapozott döntést hozni nem könnyű, azért sem, mert sok téves információ kering arról, hogy a távozók nem térhetnek vissza a pályára, vagy nem kapnak végkielégítést. Szakértő segítségével most összeszedtük a leggyakrabban felmerülő hamis információkat, és megvizsgáljuk, hogy ezekkel szemben mi az igazság. 

„Az, hogy a tanévkezdés előtt egy nappal ideiglenes órarendeket adnak, mert nem lehet tudni, milyen tanári állások betöltetlenek, egy nyugati országban önmagában elég lenne ahhoz, hogy lángoljon a főváros” – mondta Pankotai Lili aktivista az oktatás helyzetéről a Reggeliben. Idén először egy új kategóriában is hirdettek győztest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) díjátadóján, ahol a szabadabb országért küzdő bátor civileket jutalmazzák. A 18-25 évesek között Pankotai Lili nyert. Lili a Reggeliben elmesélte, nem számított a TASZ díjára, mégis készült köszönőbeszéddel, hogy tudjon mit mondani, ha őt tüntetik ki. A fiatal aktivista mesélt az utóbbi évek tüntetéseiről is – a diákok másfél éve küzdenek a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért.

Bátor, kritikus és szabad. Idén is ilyen jelöltek közül választották ki a Szabad-díj kitüntetettjeit. Az elismerést a Társaság a Szabadjogokért nevű szervezet hozta létre öt éve, hogy azokat a civileket díjazzák, akik egy szabad Magyarországért szólalnak fel. Idén a fődíjat Liebermann Márta kapta. A 70 éves nyugdíjas pedagógus HIV fertőzöttként a betegek jogaiért harcol. A legszabadabb fiatalnak járó elismerést Pankotai Lilinek, a diáktüntetések egyik főszereplőjének ítélték. 

Egy leukémiás nőnek választania kellett, hogy az egyéves túlélést ígérő kezelést választja, vagy egy megterhelőbbet, ami 5-7 évvel is meghosszabbítja az életét. Családjával egyetértve az utóbbit választotta, de néhány nappal a kezelés megkezdése után belehalt a szövődményekbe. Fia szerint máshogy döntöttek volna, ha tisztában lettek volna azzal, hogy a terápia halálos kimenetelű lehet, de a kórház erről nem tájékoztatta őket – és ezt a Kúria is megerősítette. 

Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.

A hatóságokhoz fordult a szentgotthárdi pszichiátriai intézet poloskainváziója miatt a Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédő szervezet szerint nemcsak a poloskák miatt van baj az intézményben, amit szerintük már rég be kellett volna zárni. A fenntartó szerint az elmúlt öt évben már több mint százmilliót elköltöttek rovarirtásra. 

Számos olyan megkereséssel találkozik a TASZ, amiből az derül ki, hogy a munkáltatók a jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálják megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt adnák be lemondásukat közalkalmazottként.

A lemondást írásban kell benyújtani, mivel azonban az iskolákban sokszor nincs senki, akinek át lehet adni, érdemes a tankerületi központban személyesen megtenni, javasolja a TASZ jogvédő szervezet. 

Eddig – néhány személyes adat birtokában – bárkinek a nevében le lehetett adni olyan kérelmeket, amelyek következtében az illető csak a választás napján tudta meg, hogy nem adhatja le a szavazatát. A választási törvény legutóbbi módosításával részben a kormánypártok érvényesítették politikai érdekeiket, de a Nemzeti Választási Iroda eredeti javaslatai is átmentek, amelyek az elektronikus azonosítás előírásával szüntetik meg a más nevében leadott kérelmekkel való visszaélés lehetőségét. 

„Szervezői magatartást tanúsított”, amikor a miniszterelnök hivatalához hívta a tüntetőket.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz hivatalos személy elleni csoportos erőszak gyanúja miatt. Ennek a büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is lehet.

Eltakarták az arcukat, ezért az eljárás. 

Jogellenesen. A család kártérítést is kapott. 

„Ha össze szeretném foglalni, arról szól, hogy minél központosítottabb legyen az oktatás, és minél kiszolgáltatottabbak legyenek a tanárok” – mondta el a pedagógusokat érintő státusztörvény-tervezetről Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a Reggeliben. Az, hogy mit takar pontosan a státusztörvény, milyen elemei vannak, és hogyan befolyásolhatja nemcsak a tanárok, hanem a diákok és a szülők életét is, kiderül a videóból. 

Hegyi Szabolcs, a gyülekezési jog szakértője, a TASZ jogásza volt a Reggeli vendége. A jogász részt vett a hétfői státusztörvény-tüntetésen, ahol premier plánból látta, ahogy a rendőrök könnygázzal lefújják a tüntetőket. Hogy mi a véleménye minderről, és mit tehetnek azok, akik feljelentéssel szeretnének élni, erről beszélt a Reggeliben.

Szerinte a könnygáz használata aránytalan és indokolatlan volt mind a kordont elbontani akaró képviselőkkel, mind a tüntetőkkel szemben.

A fiú még mosolyogva, busszal ment be a kórházba. Három nappal később súlyos, életveszélyes állapotban vitték át az intenzív osztályra, ahol másnap meghalt. A szülők a halála óta küzdöttek azért, hogy felelőst találjanak. Az ítélet az ellátás rendszerszintű problémáira világított rá. A TASZ szerint sokkal kevesebben vágnak bele betegjogi perekbe, mint akiket jogsérelem ér.