A TASZ szerint a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon.

Mária november óta nem tudja, hol lehetnek a szolnoki kórházban egy másik beteggel elcserélt édesanyja földi maradványai.

Perelni fogja a szolnoki kórházat az a nő, akinek az édesanyja meghalt a koronavírus szövődményei miatt, de erről tévedésből egy másik családot értesítettek, akik elhamvasztották. Hogy mekkora a felelőssége a kórháznak arról a TASZ jogászát kérdeztük.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet 2019-ben alapította meg a SZABAD-díjat, amivel minden évben olyan embereket díjaznak, akik a saját lehetőségeikhez mérten a legtöbbet tették azért, hogy Magyarország egy szabadabb ország lehessen. Hogy kik a jelöltek és miért, arról Kapronczai Stefániával beszélgetünk.

Félmillió forintos kártérítést követelt egy vidéki kórház egy ápolónőtől, aki azért mondott fel a felmondási tilalom alatt, hogy az iskolabezárások miatt otthon maradhasson 8 éves autista kisfiával. A munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy ha valaki jogellenesen mond fel, a munkáltató egy havi bért követeljen, de a nő sosem keresett félmillió forintot.

Ágnes egy vidéki kórház ápolónője, Ágnes, aki azt kérte, hogy csak keresztnevét használjuk. A nő 25 évig dolgozott a munkahelyén. Tavasszal ő is aláírta az új jogállásról szóló munkaszerződést. És rögtön meg is bánta, mivel ekkor már élt a felmondási tilalom az egészségügyben. Két gyermeke van, a kisebbik 8 éves és autista, így őt nem tudta otthon hagyni, amikor bezártak az iskolák. A kórház, ahol dolgozott félmillió forintos kártérítést követelt tőle, amiért a felmondási tilalom alatt mondott fel.

A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított, hogy az emberek a lehetőségeikhez mérten álljanak ki a gyűlöletkeltő politikai megnyilvánulások ellen. A civil szervezet elsősorban attól tart, hogy a jövő áprilisi választásig tartó kampányidőszakban tovább durvul a közbeszéd. Ezért mind több embert szeretnének rávenni, hogy aktivizálódjanak, ne tűrjék el a gyűlölködést és a kirekesztést, mert szerintük, aki közömbös marad, az a probléma részévé válik.

Utazásaik során ideiglenesen hátrányba kerülhetnek a keleti vakcinákkal oltott magyarok azokkal szemben, akik olyan oltóanyagot kaptak, melyet már elfogadott az Európai Gyógyszerügynökség – mondta az RTL Híradónak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Szerinte ez azonban nem diszkrimináció.

Alaptörvényellenesnek tartja a védettségi igazolvánnyal rendelkezők megkülönböztetését a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet. Véleményük szerint a kártya birtokosairól egyáltalán nem bizonyítható, hogy rendelkeznek-e védettséggel, így a diszkrimináció alapja kizárólag a kártya megléte. A kormány szerint a TASZ politikai véleményt fogalmazott meg.

Alaptörvény-ellenesnek tartja a Társaság a Szabadságjogokért azt, ahogy a kormány a koronavírus-járvány adatait közli. A szervezet szerint a kormányzati honlapon közétett adatok nehezen nyomon követhetők és hiányosak. Az Operatív Törzstől hét hónapja nem kérdezhetnek élőben az újságírók, az előre beküldött kérdésekből pedig csak annyit olvasnak fel, amennyit akarnak. Ma például arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy miért nem lehet élőben kérdezni a járványhelyzetről a szakembereket.

A dizájner drogokkal egy jogi kategóriába kerülhetnek bizonyos étrendkiegészítők, biokészítmények és virágmagvak ezt állítja a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet. A veszélyes tudatmódosítókat felsoroló, úgynevezett C-listát szeptember 24-én frissítik, a TASZ hozzájutott a tervezethez. Azt mondják, ha életbe lép, a listán szereplő termékeket forgalmazók ugyanolyan bűnt követnek el, mint akik például a legújabb pszichoaktív drogot árulják. Híradónknak Zacher Gábor toxikológus azt mondta: átláthatóbb döntések kellenének kábítószer-ügyben. Az illetékes minisztériumot hiába kerestük.

Ki kell adnia a Belügyminisztériumnak, hányan jelentkeztek át a tavalyi választás előtt új lakcímre. A Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital indított pert, hogy megtudják, hányan jelentkeztek be fiktív magyarországi lakcímre, hogy befolyásolják a parlamenti választás eredményét. A Belügyminisztérium azt közölte: határidőre kiadják az adatokat, bár szerintük csak politikai hisztériakeltésről van szó.

12 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet a TASZ és a Lépjünk, hogy léphessenek egyesület adott át csütörtökön az EMMI-nek. Azt szeretnék elérni, hogy legyen állami finanszírozású, 0-24 órában működő személyi segítő szolgálat, hogy azok, akik otthon ápolják szeretteiket, olykor magukra is figyelhessenek, vagy legyen idejük, mondjuk orvoshoz menni vagy bevásárolni!

Kirakták a kézfertőtlenítőket, de volt, ahol még ma is hiányzott kórházi fertőzésA kórházak nagy részénél kikerültek a kézfertőtlenítők a bejáratokhoz és az osztályokra, de akadt olyan intézmény, ahol még hiányoznak. Ezt tapasztalták a TASZ önkéntesei az elmúlt hetekben. A szervezet megvizsgálta, eleget tesznek-e az intézmények az októberben életbe lépett kórházi fertőzések megelőzéséről szóló rendeletnek. Az RTL híradó is járt ma olyan helyen, ahol nincs fertőtlenítő.

Bíróságon támadja meg a kormányközeli médiaholding megalakulását a Szabad Pécs és a Társaság a Szabadságjogokért. Szerintük ugyanis alkotmányellenes a majdnem félezer újság, tévé és rádió egy kézbe szervezése és azt szeretnék elérni, hogy a versenyhivatal érdemben vizsgálja meg ennek a piaci hatásait. Vizsgálat azért nem indult, mert a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet.

Szociális- és gyermekvédelem helyett a versenysportra költ 90 millió forintot a kormány. Az erről szóló kormányhatározat most jelent meg a Magyar Közlönyben. A Társaság a Szabadságjogokért szerint ez annak a bérrendezésnek a kerete, amit márciusban ígért meg a kormány a gyermekvédelmi ágazat dolgozóinak. Az MSZP szerint ez jól jellemzi az Orbán-kormányt és követelik, hogy adja vissza a pénzt. A kormány kérdéseinkre nem válaszolt, közleményükben azt írták: jövőre több jut az ágazatnak.

Kávézni hívta a Társaság a Szabadságjogokért Bayer Zsoltot, miután az újságíró azt mondta, taknyukon és vérükön kell kirángatni a Parlamentben tiltakozó civileket. Bayer Zsolt, aki azóta bocsánatot kért a kijelentéséért, elfogadta a meghívást, viszont azt szeretné, ha olyan civilek, újságírók és politikusok is részt vennének a beszélgetésen, akik korábban szerinte hasonlóan durván fogalmaztak.

Rendőrt akart hívni Mészáros Lőrinc azokra az újságírókra, akik a Felcsúti Önkormányzat nyilvános üléséről próbáltak felvételt készíteni. A jegyző, aki Mészáros Lőrinc szerint "jogtudó" ember, azt mondta, ilyet nem lehet csinálni. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet szerint viszont egy nyilvános ülést bárki rögzíthet.

Világszerte minden évben sok ezer életbe kerülnek a korházi fertőzések, amelyekről sokféle ok miatt nagyon nehéz megbízható és nem szakember számára érthető adatokhoz jutni. Tény, hogy évente sok millióan fertőződnek a korházaikban. Tavaly egy orvosi kezdeményezésre elterjedt egy adat, amely szerint Magyarországon évente többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben. A hatóságok ezt cáfolták. Támadt némi médiavisszhang, majd elmúlt. Mármint a médiafigyelem, nem a fertőzések.

Legyen következménye annak, hogy ha a kórházak hibáznak, és valaki amiatt kap kórházi fertőzést. Ezt szeretné a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet. Nemrég kampányt indítottak. Arra kérik az embereket, hogy írják meg, ha ők, vagy hozzátartozójuk kórházi fertőzést kapott. A történetet elküldik az ÁNTSZ-nek, és azonnali kivizsgálást kérnek tőlük. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint ezt nem így kell csinálni, és nem érti, "mások nyomora miért segít a szervezet ismertségén”. Az ÁNTSZ szerint a TASZ nyitott kapukat dönget.

Kampányt indít a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a kórházi fertőzések elleni fellépés érdekében. A jogvédő szervezet arra kéri az embereket, osszák meg azokat az eseteket, amelyekben ők vagy családtagjuk kórházi fertőzés áldozatai lettek. A TASZ a személyes történetek alapján arra szólítja fel az ÁNTSZ-t, hogy folytasson le soron kívüli ellenőrzéseket az érintett intézményekben.

Lásd az embert! Ezzel a címmel rendeznek tüntetést jövő hét pénteken - vagyis a népszavazás előtt két nappal a Kossuth térre civil szerveztek és közéleti személyek. Most a helyszínen beszéltek a rendezvényről, amivel a béke, az emberi jogok, a szabadság és a szolidaritás mellett kívánnak kiállni. A civil szervezetek között van a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadság Jogokért, a Krétakör és több művész is. Köztük Schilling Árpád rendező, Bornai Tibor zenész és Alföldi Róbert a Nemzeti Színház volt főigazgatója, aki a demonstráció egyik kezdeményezője is.

A kritikus hangokat akarják elhallgattatni- így reagált a Társaság a Szabadságjogokért arra, hogy 17 embert rabosítottak egy Facebook-poszt megosztása miatt. Vasárnap számoltunk be arról, hogy egy siófoki önkormányzati ingatlaneladásról szóló bejegyzés miatt a volt fideszes polgármester feljelentést tett, ezért indult nyomozás. A TASZ szerint az eljárás törvényes, de a szabályozást elfogadhatatlannak tartják, és változtatnának rajta. Az erről szóló javaslatukat azonban nemcsak a fideszes, de az MSZP-s képviselők sem támogatták az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában.

10 ezer forint egy megosztásért és egy kommentért. Egy tatai asszonyt azért állítottak bíróság elé, mert megosztott egy olyan posztot, ami bírálta a tatai önkormányzat vagyongazdálkodását, és megjegyzést tett a polgármesterre. Az önkormányzat először 5 millió forintot követelt. Az asszonyt képviselő Társaság a Szabadságjogokért úgy látja, elfogadhatatlan az önkormányzat viselkedése.

Továbbra is gondot jelent a drogfüggők helyzete a Józsefvárosban. Ez derül ki a Társaság a Szabadságjogokért filmjéből. A VIII. kerületi önkormányzat tavaly augusztusban azért szűntette meg a kerület egyetlen tűcsere programját, mert szerintük így eltűnnek onnan a kábítószerfüggők. A TASZ szerint eldobált tű kevesebb van, mint korábban, de nem azért, mert a drogfogyasztók leszoktak a kábítószerről, hanem mert a földről szedik össze azokat.