Van értelme az állami média feltételei szerint megrendezett vitán részt venni?

Hosszú ideje először szervez politikai vitát az állami média – idejét se tudni, mikor volt olyan, hogy az MTVA képernyőjén egyszerre lehetett látni választásokon induló pártok képviselőit. Főleg úgy, hogy azon a kormányoldal és az ellenzék is részt vesz. A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) civil szervezet szerint nem is véletlen, hogy „ez szenzációszámba megy”. A szervezet Politikai Szabadságjogi Programjának képviselője, Döbrentey Dániel arról beszélt az rtl.hu-nak: A vita ténye maga pozitívum, ám attól még kérdés marad, hogy az adófizetők pénzéből működő állami média az utóbbi évek során miért lehetetlenítette el, hogy efféle események megtörténhessenek a képernyőjén.

A közönségnek joga van vitát nézni a közmédiában – de nem így

Döbrentey szerint fontos tudatosítani: az alaptörvény és a médiatörvény is jogi kötelezettségeket szabnak meg az állam, a médiarendszer, valamint a közmédia számára, amely kötelezettségeket a nézők szempontjából kell vizsgálni. 

A nézőnek pedig a törvény szerint joga van ahhoz, hogy naprakész információkat és pontosságra törekvő tájékoztatást kapjon, különösen a közmédiától, amelyet ő pénzel.

Az állami média a vita témaköreit a kritikák szerint részben a kormánypártok kampánytémáihoz szabta. A két moderátor is inkább a kormánypártokhoz köthető. Németh Balázs, az állami média egykori hírolvasójának akciója miatt a Médiatanács korábban elmarasztalta az MTVA-at, amiért a híradóban primitívnek, bunkónak és felháborítónak nevezte az ellenzéki Hadházy Ákos egyik parlamenti akcióját. A másik moderátor pedig az a Volf-Nagy Tünde lesz, aki előtte a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin kommunikációs főnöke volt, korábban pedig az állami rádióban sokszor neki mondta el Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli beszédeit. 

A szakértő szerint a kérdezők személye és a tematika mind olyan kérdések, amelyek azt feszegetik, hogy milyen körülményeket köteles teremteni az állami média egy ilyen helyzetben. Szerinte „arra kell törekedni, hogy ne dőljön a térfél egyik párt felé sem”, például azzal, hogy túlságosan a kampányukba vágó témákat jelölnek ki. Döbrentey ennek ellenére úgy véli, még nem jelenthető ki, hogy mindenképp jogszerűtlenül járna el a közmédia.

Attól még jelen lesznek a többi párt képviselői, és semmi sem fogja tiltani nekik, hogy egy-egy kérdésre válaszolva inkább a saját programjuk, mondanivalójuk felé tereljék a diskurzust 

– mondta.

Korábban az RTL Híradó is beszámolt arról: az állami média egy felmérésre hivatkozva jelölte ki a vita témaköreit, csak éppen pontatlanul. Kötelező téma lesz a listavezetők számára az unió biztonsága és a menekülthelyzet – a demokrácia és a jogállamiság viszont csak választható témaként szerepel majd. Hogy mely témákat sorolták valójában előre az Eurobarométer által megkérdezettek, azt az alábbi videóból tudhatja meg.

Arról, hogy a vitát az M1 korábban részrehajlás miatt megbüntetett híradósa, Németh Balázs fogja vezetni, Donáth Anna azt mondta: „ennyi erővel Bayer Zsoltot is felkérhették volna”. 

Döbrentey-t arról is megkérdeztük: gesztusértékűnek tartja a kormánypártoktól, hogy a vitával is nyitnak a nem általuk kontrollált médiakörülmények felé, valamint hogy Orbán Viktor nemrég időtlen idők óta először adott interjút a nem baráti médiának – nevezetesen a Blikknek? Ő azt válaszolta, hogy „pontosan az a probléma, hogy ez egy gesztus”. Szerinte „egy megválasztott, közhatalmat gyakorló ember – különösen a miniszterelnök – nem közelíthet úgy a sajtóhoz, hogy gesztusokat tesz, válogat, kinek ad interjút, kinek nem”.

Emlékeztet, hogy az Egyenlő bánásmód hatóság is kimondta: nem szabad vélt vagy valós véleménykülönbségek miatt válogatni a közhatalmat gyakorlóknak, mely médiumokkal állnak szóba.

Döbrentey Dániel szerint a mostani „nyitás” nem új jelenség: több éve készülő sajtókutatásaik igazolják, hogy a választások előtt a kormány „teljesen zárt rendszere” ideiglenesen megenyhül, „könnyebben állnak szóba a kormánypárti politikai szereplők a független sajtóval”. Az ő következtetésük az, hogy ez „valószínűleg egy elérési mód a kampányidőszakban, hogy olyan médiafogyasztókhoz is eljuttassák a politikai üzenetüket, akik elsősorban nem kormányközeli sajtóból tájékozódnak”.

Orbán Viktor korábbi blikkes interjújában elárulta azt, hogy a mai napig kikéri Varga Judit volt igazságügyi miniszter véleményét szakmai kérdésekben, viszont volt egy „nem túl kellemes beszélgetése” Novák Katalinnal. Az RTL Híradó erről készült anyagát alább nézheti meg:

A politikusok felelőssége is

Felmerül a kérdés, hogy egy politikus megteheti-e, hogy nem megy el az állami média, vagy bármilyen más médium által szervezett vitára. Döbrentey szerint a politikusok elsősorban nem is sajtótermékeknek, hanem a válaszóknak tartoznak felelősséggel. Úgy véli: a propagandának tartott sajtónak nem nyilatkozó ellenzékiek elsősorban „nem a propagandát büntetik, hanem azokat az embereket, akikhez ezzel a döntéssel nem jutnak el”.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek kötelező lenne bárki által szervezett vitákra elmenni, vagy mindenkinek folyamatosan nyilatkozni. Döbrentey nyomatékosította, hogy a jogi kötelezettségek mellett egy demokráciában morálisan is tartoznak a politikai közösségnek a meghatározó politikusok, hogy élőben, a médiában is vitatkozzanak egymással.

Nem csak a politikusok válogatnak

Legutóbb a Nemzeti Színház főigazgatója kapcsán merült fel a kérdés, hogy az adófizetők pénzéből foglalkoztatott hivatalvezetőknek vajon kötelessége-e nyilatkozni. Vidnyánszky Attila, a szintén közpénzből működő Nemzeti Színház igazgatója azt mondta az RTL Híradó őt kérdező riporterének, hogy „ennek a csatornának joga nincsen kérdezni”. Az eredeti riportot alább nézheti meg a Vidnyánszky felelősségéről szóló cikket pedig erre a linkre kattintva olvashatja el.

A riportot készítő Fehér István később a Reggeliben mondta el, mennyire nem számított az igazgató kirohanására:

Cikkünkhöz megkerestük az állami médiát is, hogy megtudjuk, mi az ő álláspontjuk a TASZ által megfogalmazott kritikákra, ha válaszolnak, beszámolunk róla. 

Nyitókép: Cseke Csilla / MTI