Az Európai Parlament elfogadta a közmédia függetlenségét garantáló törvénycsomagot

A szerkesztőségek függetlenségét biztosító új uniós jogszabályok szerdán megkapták az Európai Parlament végső jóváhagyását, közölte az Euronews. A médiaszabadságról szóló törvényt – amelyet az uniós végrehajtó testület először 2022 szeptemberében javasolt – szerdán 464 igen szavazattal, 92 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett elsöprő többséggel fogadták el.

A törvény kötelezi majd az uniós tagországok kormányait, hogy jobban védjék a médiát a rosszindulatú beavatkozásokkal szemben, és tiltják az újságírók elleni kémprogramok használatát. A médiumoknak átlátható módon kell majd nyilvánosságra hozniuk a tulajdonosi viszonyaikat, a finanszírozásra és az állami hirdetésekre vonatkozó információkat. A jogszabályok végrehajtásának felügyeletére egy külön erre a célra létrehozott uniós szerv, az Európai Médiaszolgáltatási Testület jön létre.

A széles körben elterjedt dezinformáció, a médiatulajdonosi viszonyok átláthatóságának hiánya és az újságírókra nehezedő növekvő nyomás arra késztette az európai közösséget, hogy átfogó új szabályokkal lépjen közbe. Ez az első olyan uniós rendelet, amely az európai demokrácia sarokkövének tekintett szabad sajtó védelmét szolgálja – teszi hozzá az EP közleménye.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint a jogszabály elfogadásával a parlament „történelmet írt”, és tisztelgett az olyan újságírók emléke előtt, mint a máltai Daphne Caruana Galizia és a szlovák Ján Kuciak, akiket azért gyilkoltak meg, mert a hatalomnak nem tetsző igazságokra derítettek fényt.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős európai biztos kedden a parlamentben azt mondta, hogy a törvény „egyértelmű üzenetet küld azoknak, akik a demokráció gyengítésén dolgoznak”.

Fenyegetést jelent azoknak, akik az állami forrásokat arra akarják felhasználni, hogy függővé tegyék a médiát

– tette hozzá Jourová.

Sabine Verheyen német néppárti képviselő a törvényjavaslat benyújtója nem sokkal a szavazás előtt azt mondta, hogy a törvény lehetővé teszi a média függetlenségét az olyan államokban, ahol erősebb az állam befolyása.

Több északi uniós ország, köztük Írország, Finnország és Svédország a világ 5 legjobb országa között szerepel a média függetlensége tekintetében, más országok lemaradásban vannak. Görögország világviszonylatban csak a 107. helyen áll.

Verheyen szerint az új Európai Testület független vélemények kidolgozásával és a vitákban való közvetítéssel képes lesz mind a kormányokat, mind a médiaszolgáltatókat felelősségre vonni. A parlament azt kérte, hogy a testület titkárságát függetlenül nevezzék ki, hogy biztosítsák a Bizottságtól való függetlenséget, de ez a „jogi struktúrák” miatt nem volt lehetséges – mondta.

A Parlament azt remélte, hogy a törvény teljes tilalmat vezet be a kémszoftverek újságírók elleni használatára, válaszul azokra a jelentésekre, amelyek szerint Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban és Spanyolországban is olyan szoftvereket használtak, mint a Pegasus és a Predator, hogy feltörjék az újságírók eszközeit.

Szerettük volna, ha a kémprogramokkal kapcsolatban erősebb törvényt tudunk alkotni, de ezt nem tudtuk elérni

– ismerte el Verheyen.

Egy maroknyi tagállam – köztük Franciaország, Olaszország, Málta, Görögország, Ciprus, Svédország és Finnország – mentességet kért kémprogramok használatát szigorító passzus alól. Arra hivatkoztak, hogy nemzetbiztonsági fenyegetés esetén a közbiztonság érdekében joguk lehessen lehallgatni a riporterek és forrásaik között folyó beszélgetéseket.

Verheyen kifejtette, hogy az új jogszabályok értelmében az uniós kormányok csak „végső esetben”, jogi indíték esetén használhatnak kémszoftvereket a riporterekkel szemben. Azokat az újságírókat, akiknek az eszközeit nemzetbiztonsági okokból feltörik, szintén teljes körűen tájékoztatni kell a tevékenységről – tette hozzá Verheyen, de ugyanakkor hozzátette, hogy a kormányok nem korlátozhatják lehallgatással azokat az újságírókat, akik oknyomozó munkát végeznek.

Sophie in 't Veld holland EP-képviselő, a centrista Renew képviselőcsoport tagja üdvözölte a kémprogramokkal kapcsolatos új korlátozásokat, de figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy ne engedje, hogy az uniós kormányok továbbra is aláássák a média szabadságát és az újságírók jogait.

Sok olyan kormány van az Európai Unión belül, amely nem szereti, ha ellenőrzik őket

– mondta a holland EP-képviselő kedden a parlamentben. Sophie in 't Veld továbbá arra kérte a Bizottságot, hogy határozottan szerezzen érvényt az új szabályoknak, és akadályozza meg, hogy a tagállamok semmibe vegyék kötelezettségeiket.

Aggodalmaira reagálva Jourová azt mondta: „Figyelni fogjuk, hogy a tagállamok hogyan kezelik azt az egyértelmű feladatot, hogy valóban független végrehajtó szerveket hozzanak létre”. A jogszabály most visszakerül az Európai Tanács elé, mielőtt hivatalosan is törvénybe iktatnák.

A törvényre még az elfogadása előtt a Fidesz is reagált, Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő szerint az említett szabályozás nem más, mint egy „brüsszeli cenzúratörvény”.

Nyitókép: Illyés Tibor / MTI