Rogán Antallal és Orbán Viktorral is találkoznia kellett, állítja Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet „A médiaszabadság szisztematikus aláásása Magyarországon” címmel terjedelmes jelentés tett közzé a honlapján. A HRW két médiacéggel, 10 újságíróval és szerkesztővel, valamint egy laptulajdonossal készített interjúkat, és ezek alapján írt összefoglalót a magyar kormánytól független médiával szembeni megszorítások káros hatásairól.

A HRW a fentieken túl interjúkat készített több médiaszabadsággal foglalkozó helyi és nemzetközi civil szervezettel, egyebek mellett a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel, a magyar Mértek Médiaelemzővel és a Riporterek Határok Nélkül szervezet képviselőivel is. A jelentés összefoglalója szerint a médiaszabadság és -pluralizmus azóta áll támadás alatt Magyarországon, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pártkoalíciója, a Didesz-KDNP 2010-ben hatalomra került. A kormány a parlamentben szerzett abszolút többségével gyakorlatilag elfoglalta a médiát, jogalkotási és egyéb lépések sorozatával a Fidesszel politikailag szimpatizáló befektetőket juttatva médiatulajdonosi pozíciókba.

A jelentés hat aggodalomra okot adó területet emel ki, amelyek mindegyikét konkrét esetek vagy fejlemények illusztrálják. Ezek:

1. átpolitizált és elfogult médiaszabályozás,
2. csökkenő médiapluralizmus,
3. politikai beavatkozás a szerkesztői döntésekbe,
4. az újságírók kormányzati információkhoz és forrásokhoz való hozzáférésének önkényes akadályozása,
5. megfigyelés, beleértve a kémprogramok újságírók elleni felhasználását,
6. független újságírók elleni rágalomkampányok.

A HRW jelentése emlékeztet arra, hogy a Riporterek Határok Nélkül 2023-as sajtószabadsági indexe Magyarország a 72. helyen áll a globális sajtószabadsági skálán, Görögország után a második legrosszabb az EU-ban. Magyarország mostanra teljesen eltorzult médiapiaca, a közszolgálati média kormányzati irányítása, valamint a független és oknyomozó újságírókra nehezedő nyomás, beleértve a megfigyelési és rágalomkampányokat, az Orbán-kormánynak, a demokratikus intézmények széles körű aláaknázásának köszönhető.

A HRW azt hangsúlyozta, hogy a köz- és magánmédia feletti fokozott kormányzati ellenőrzés a magyarországi jogállamiság elleni szélesebb körű támadás része, célja pedig a média azon képességének aláásása, hogy felelősségre vonja a végrehajtó hatalmat, ami egy demokráciában létfontosságú funkció. A médiaszabadság és a pluralizmus elleni magyarországi támadás sérti a szólás- és információszabadságot, valamint a sajtószabadságot védő, kötelező érvényű EU- és Európa Tanács normákat, és sérti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített demokráciaelvet.

A HRW jelentésében mások mellett szerepel Varga Zoltán, a 24.hu híroldalt is magába foglaló Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosa is. Magyarország legnagyobb független médiacégének tulajdonosa a Human Rights Watch-nak elmondta, hogy gyakran kap telefonhívásokat a minisztériumokban dolgozóktól, hogy bizonyos témákról ne jelenjenek meg cikkek.

Varga beszélt arról, hogy korábban kormányközeli üzletemberek próbálták rávenni, hogy adja el médiaportfólióját, amely magában foglalja a Nők Lapja című női magazint, amely több százezer nőt ér el Magyarországon, akik nem feltétlenül követik a politikai híreket. Ezáltal a kormánypárt érdekszférájába került volna ez a nagy elérésű kiadvány is.

Varga felidézte, hogy amikor 2014-ben megvásárolta a Central Media Group-ot, többször is találkozóra hívták Rogán Antallal, egyszer pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalnia kellett. „Egyértelművé tették, hogy meg akarják vásárolni a cégemet” – mondta Varga. 

Nem akartam eladni, mert nem akartam egy újabb kormányzati propagandagépezetet csinálni belőle. Nem akartam, hogy az ország teljes sötétségbe boruljon.

Varga szerint emiatt a kormánypárti média 2015-ben és 2016-ban rágalomhadjáratot indított ellene, adócsalással és magánéletével kapcsolatos hazugságokkal vádolva. „Ilyenkor sarokba szorítva, csapdába esettnek érzi magát az ember, a kormány barátai pedig előállnak a vételi ajánlattal. De helyt kell állnom. Nem adok el semmit” – mondta Varga.

A kormány fokozta a Varga elleni támadást, amikor a nemzeti adóhatóság 2022 novemberében állítólagos adócsalás miatt vádat emelt ellene. Varga azt mondta a Human Rights Watch-nak, hogy a vizsgálat alaptalan. A nyomozás még zajlik.

Eltorzított piac

Tavaly pert indított a kormány ellen négy hetilap a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt. Az RTL Híradónak nyilatkozó médiakutató szerint a kormány azzal torzítja a médiapiacot, hogy a kormánybarát médiába irányítja az állami hirdetéseket:

Nyitókép: RTL