Elmarasztalták az adatvédelmi hatóságot a Pegasus-ügyben

Két perben is úgy ítélt a Fővárosi Törvényszék elsőfokon, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Pegasus-szal megtámadott ügyfeleinek jogai, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság – írja a Társaság a Szabadságjogokért csütörtöki közleményében. Bár az ítélet jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától.

A TASZ ügyfelei – Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid és Németh Dániel újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd – azért fordultak a NAIH-hoz, hogy tárja fel az őket ért jogsértéseket, vagyis, hogy visszaélésszerűen megfigyelték őket Pegasus szoftverrel. Azonban ez nem történt meg a civil szervezet szerint.

A TASZ szerint a NAIH nem reflektált arra sem, hogy a megfigyeltek különösen szenzitív adatokat kezelnek a munkájuk során. Egyedül a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, amely szerint a legkisebb információt sem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert ez minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene. Végezetül 2051-ig titkosította a határozatok érdemi információkat tartalmazó részeit.

A szervezet úgy véli, az adatvédelmi hatóság alapvető feladata, hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak. „Ráadásul nemcsak egy konkrét megfigyelés számíthat jogellenesnek, hanem az a helyzet is, amikor a megfigyelés papíron törvényes, de a törvény annyira megengedő, hogy érdemi alapjogi követelmények hiányában bárki „törvényesen” megfigyelhető” – tették hozzá.

„A Törvényszék remélhetően rászorítja az adatvédelmi hatóságot, hogy az adatvédelem elsőszámú letéteményeseként ne a nemzetbiztonsági szolgálatok álláspontját tegye magáévá kritikátlanul, hanem nyújtson hatékony támogatást ahhoz, hogy a Pegasus segítségével megfigyelt közéleti szereplők utólagosan megtudhassák, hogy mikor, miért és mennyiben figyelték meg őket” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje.

Másfél éve az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a titkos megfigyelésekkel, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig alkalmatlan arra, hogy független kontrollt gyakoroljon a lehallgatások felett.

Nyitókép: Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Fotó: MTI/Soós Lajos