Adatvédelmi hatóság: Törvényesen hallgattak le újságírókat és politikusokat a Pegasus kémszoftverrel

Nem merült fel törvénytelenség a Pegasus kémszoftverrel végzett lehallgatások ügyében – ezt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke mondta el hétfőn az ügyről szóló jelentésüket ismertetve.

A hatóság több mint száz esetben megvizsgálta az engedélyezéseket, de nem találtak jogellenességet, a megfigyelést kezdeményező előterjesztések és jóváhagyások minden esetben megfeleltek a jogszabályoknak.

A hatóság 2050 végéig titkosította a részletes megállapításokat tartalmazó dokumentumot. A vizsgálatból az is kiderült, hogy azok közül, 

akiket a Direkt36 a Pegasus-kémszoftver célpontjaként jelölt meg, többeket valóban megfigyeltek. 

De a vizsgálatban azt is megállapítottak, hogy a kémszoftvert csak bűncselekmények és terrorcselekmények felderítésének céljából, és a törvényben amúgy meghatározott célokra használták, törvénytelen adatgyűjtésre nem.

A hatóság véletlenszerűen kiválasztott esetekben vizsgálatja, hogy jogszerű volt-e a lehallgatás, és formailag is megfelelt-e a törvényben előírt feltételeknek – tette hozzá.

Az adatvédelmi hatóság még augusztusban tudatta szűkszavú közleményben, hogy vizsgálatot indít az izraeli cég által gyártott szofisztikált kémprogram ügyében.

Büntetőeljárást kezdeményez a NAIH – az ügyet feltáró oknyomozás miatt

A Direkt36 oknyomozó műhely júliusi cikkében tárta fel, hogy a piacon elérhető legkifinomultabb kémszoftvert telepíthették magyar ellenzéki politikusok, újságírók, továbbá a Central Médiacsoport tulajdonos-vezérigazgatójának telefonjára, sőt a TEK volt főigazgató-helyettesét is célba vehették vele.

A Pegasus-ügyet a Direkt36 egy nemzetközi oknyomozó csapat részeként tárta fel. A cikkükben leírták, hogy egy kiszivárogtatott lista tartalmazta azokat a telefonszámokat, amelyek esetében használhatták a kémszoftvert. Ezek között 300 magyar telefonszám volt, ezeket ellenőrizve jutottak el azokhoz az újságírókhoz, politikusokhoz, akiknek a telefonját átvizsgálva meg is találták a kémszoftver nyomait.

Péterfalvi Attila elmondta, hogy a NAIH az eljárás során többször kérte az Amnesty International Magyarországot és az Amnesty nemzetközi titkárságát is, hogy adják át nekik ezt a 300 magyar telefonszámot tartalmazó listát, de nem kaptak választ a megkereséseikre. Így a vizsgálat során nem sikerült tisztázniuk azt a kérdést, hogy ezek a magyar személyekhez köthető telefonszámok hogyan kerülhettek a nemzetközi oknyomozást végző Pegasus Projecthez. Ez pedig szerintük adatkezelési kérdéseket vetett fel, és „nem zárható ki, hogy adatvédelmi incidens történt”. 

A NAIH ezért büntetőeljárást kezdeményezett a nyomozó hatóságoknál, mert szerintük az sem zárható ki, hogy az adatkezelés során bűncselekmény – személyes adattal visszaélés, minősített adattal visszaélés vagy akár kémkedés – történt. 

Péterfalvi Attila egy újságírói kérdésre azt mondta, hogy még nem tette meg a feljelentést.

A kormány a Pegasusról

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tagadta, hogy az állam vásárolt a szofverből, szerinte az a lényeg, hogy a megfigyelés törvényes legyen. Csakhogy a hatályos törvények túlságosan nagy teret adnak a lehallgatásra Magyarországon.

„A titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon: független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre, illetve dönt arról, hogy a megfigyelés jogszerű-e. A megfigyelések későbbi szakaszaiban és a befejezésük után sem érvényesül külső kontroll, így a célszemélyek soha nem tudják meg, ha jogellenesen gyűjtöttek róluk adatokat, emiatt pedig jogorvoslati lehetőségük sincs” – írta a múlt héten a TASZ. A szervezet több európai intézménynél, illetve Izraelben is eljárást kezdeményez az ügyben.

A legbeszédesebb Kósa Lajos elszólása volt, aki novemberben egy zárt bizottsági ülés után kimondta, hogy a Belügyminisztérium vásárolt a Pegasusból. A kémszoftver-botrányról szóló szeptemberi nemzetbiztonsági ülésen elhangzottakat a kormány 2050-ig titkosította.

Nyitókép: Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a Sándor-palotában 2020. október 28-án, miután Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezését. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd.