Strasbourgi bíróság: Magyarországon semmi nem kontrollálja a titkos megfigyeléseket

Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a titkos megfigyelésekkel, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig alkalmatlan arra, hogy független kontrollt gyakoroljon a lehallgatások felett – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az ítélet egy olyan valószínűsíthető lehallgatási ügyben született, amelynek célpontja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje, Hüttl Tivadar volt. 

Hüttl 2015-ben Jávor Benedek európai parlamenti képviselővel beszélt telefonon, mikor a hívás az egyik oldalon megszakadt, miközben a másik fél visszahallotta a beszélgetést az elejétől. 

A TASZ közleménye szerint hasonló jelenség csak akkor fordulhat elő, ha a telefonhívást rögzítik, ezért Hüttl panaszt tett a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereknél, és a szolgálatok parlamenti ellenőrzésére hivatott Nemzetbiztonsági Bizottságához fordult, hogy kiderítse, valóban lehallgatták-e. A bizottság többsége azonban zárt ülésen – vélhetően kormánypárti szavazatokkal – megakadályozta, hogy vizsgálat indulhasson az ügyben. Az eset idején az ügyvéd éppen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszaéléseit feltáró Horváth Andrást képviselte.

Mivel az illetékes magyar szerveknél semmit sem ért el, Hüttl a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság egyrészt megerősítette, amit már korábban is kimondott: 

Magyarországon nincs független, külső kontroll a titkos megfigyelések elrendelése és végrehajtása felett, a jogsértésekkel szemben pedig nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat. 

Másrészt részletesen foglalkozott azzal is, hogy a magyar adatvédelmi hatóság betöltheti-e ezeket a hiányzó funkciókat. Az EJEB megállapította, hogy a NAIH ugyan jogosult vizsgálni a titkosszolgálatok tevékenységét, de működésmódjából következően nem alkalmas arra, hogy független kontrollt gyakoroljon. A titkosszolgálatok ugyanis megtagadhatják a hozzáférést egyes iratokhoz, ilyen esetekben pedig az őket irányító miniszter végzi el az ellenőrzést az adatvédelmi hatóság helyett, aki maga is érdekelt lehet az adatok eltitkolásában.

„Csak a kormányzati akaraton múlik, hogy politikai célok szolgálatába állítják-e a titkosszolgálatokat. A tavaly kirobbant Pegasus-botrány nyilvánvalóvá tette, hogy ez az aggodalom távolról sem alaptalan, hiszen újságírók és egy ügyvéd is a titkos megfigyelések célpontjává vált. Magyarország mindeközben 2016 óta nem hajtja végre azt a strasbourgi ítéletet, amelyik elsőként mondta ki a független kontroll hiányát, és kötelezte a kormányt a garanciák kiépítésére” – fogalmazott Remport Ádám, a TASZ jogásza.

Nyitókép: Máthé Zoltán/MTI