Perrel kényszerítette rá egy magánszemély a magyar államot, hogy fizessen a saját késlekedéséért

Az RTL-en a Házon kívül adásában tavaly foglalkoztunk azzal, hogy tömegesen kerülnek gyerekek állami gondozásba a szegénység miatt, pedig ezt a törvény is tiltja. Egy hétgyermekes anya arról beszélt a műsorban, hogy a gyerekeit évekkel korábban védelembe vették, bár nem mondták el, hogy ez pontosan mit jelent, de időnként elmennek hozzájuk, és elmondják, mi a feltétele annak, hogy a gyerekek náluk maradhassanak.

Radics József, a Civil Tanács Egyesület elnöke akkor arról beszélt, hogy több száz nehéz helyzetben élő családdal tartja a kapcsolatot, és próbál segíteni, hogy megtarthassák a gyerekeket – kivéve, ha azt látja, hogy a szüleik isznak, drogoznak, vagy bántalmazzák őket. Mindenhol próbálja felvenni a családsegítővel a kapcsolatot, de a legtöbb esetben úgy érzi, nem túl nyitottak az ott dolgozók, és ha egy gyereket kiemelnek a családjából, szinte lehetetlen elérni, hogy visszakerüljön.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) minden megyei kormányhivataltól adatokat kért arról, hogy a sok száz gyermekkiemeléssel kapcsolatos ügyben hány esetben tudtak a szülők sikerrel kérelmezni jogorvoslatot – a legtöbb helyen nulla, néhol egy ilyen eset volt.

Bizonytalanságban tartott szülők

A riportban elhangzottakon túl ugyancsak súlyos probléma, hogy a gyámhatósági eljárásokban – amelyek érintettjei nagyon nagy részben a leghátrányosabb helyzetű emberek – a hatóságok sokszorosan túllépik az eljárási határidőket. És bár ez más jellegű ügyeknél is előfordul, a gyámhatóság az érintett családok legfontosabb, legsúlyosabb kérdéseiről dönt, köztük a gyerek elvételéről.

A TASZ Egyenlőségprojektjét vezető Boros Ilona az rtl.hu-nak arról beszélt, hogy a gyerekkiemelésről szóló döntést 30 napon belül felül kellene vizsgálni, ehelyett gyakran fél évig is húzódik a felülvizsgálat, és addig a szülő vár arra, hogy visszakapja-e a gyerekét vagy sem. A jogász elmondta:

Annál súlyosabb dolgot nehéz elképzelni, mint amikor egy szülőnek arra kell várnia, hogy visszakapja a gyerekét, különösen súlyos jogsértés tehát, ha erre nem néhány nappal többet, hanem hónapokat kell várnia. Ráadásul ezek nem egyedi esetek, hanem rendszerszintű, országos probléma, hosszú évek óta.

Még Székely László volt az alapvető jogok biztosa, amikor kilenc évvel ezelőtti jelentésében ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet. Az okok között említette a személyi feltételek hiányát, a gyermekvédelemben dolgozók leterheltségét és szupervíziójuk hiányát, a felülvizsgálati eljárás során szükséges dokumentáció hiányosságait, a hatóságok és a gyermekvédelmi szolgáltatók nem megfelelő együttműködését, ami országszerte az ideiglenes hatályú gyermekelhelyezési eljárások jogsértő elhúzódásához vezet.

Kell-e a hatóságnak tartania valamitől, ha nem tartja be az ügyintézési határidőt?

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kimondja, hogy ha a hatóság nem intézkedik a határidőn belül, akkor köteles visszafizetni az eljárási illetéket a kérelmező ügyfélnek. A gyámhatósági ügyek ugyanakkor nem az érintettek kérelmére, hanem épp az ő akaratuk ellenére, hivatalból indulnak. Ők természetesen nem fizetnek illetéket, nekik a törvény szerint tízezer forint jár, ha a hatóság elmulasztja a határidőt.

Boros Ilona elmondta: nemrég pert nyert egy ügyfelük, akinek a gyermekével szemben gyámhatósági eljárás indult, és a hatóság többszörösen túllépte a határidőt. Ő azonban nem hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, hanem budapesti, rendezett körülmények közt élő szülőként ismerte az idézett jogszabályt, és beadott egy kérelmet, amire a hatóság kifizette a tízezer forintot. Miután a soron következő gyámhatósági eljárásban sem kapott választ határidőre, egy újabb kérelmet is beadott, de erre már nem fizetett a hatóság, arra hivatkozva, hogy a hivatalból indult eljárásoknál ez az összeg nem jár.

A jogász szerint a hatóság a törvény tudatos félreértelmezésével utasította vissza a kifizetést: egyrészt ugyanez a hatóság a korábbi eljárásban fizetett, másrészt a jogszabályban nem szerepel, hogy hivatalból indult eljárásoknál ne járna ez az összeg. A döntést bíróságon támadták meg, és ennek hatására a gyámhatóság felettes szerve megváltoztatta a végzést, megállapítva, hogy jár a tízezer forint az anyának.

Erkölcsi elégtétel

Egy mélyszegénységben élő család számára tízezer forint nem elhanyagolható, de nyilvánvaló, hogy köszönőviszonyban sincs ez az összeg azzal, hogy milyen lelki károkat okoz, amikor az elhúzódó eljárás bizonytalanságban tartja őket. Boros Ilona azt mondta, egy mélyszegénységben élő családdal szemben általában egymás után indulnak ilyen eljárások, a hatóság pedig „megszokta”, hogy nem kell betartani ezek határidejét. Ám ha minden érintett minden elhúzódó eljárás után kérelmezné a tízezer forint kifizetését, azt feltehetően megéreznék a hatóságok.

A kérelem benyújtása nem különösebben nehéz, annak kell szerepelnie benne, hogy milyen okból, mely jogszabály alapján kéri az érintett a kártalanítást, a hatóság ennek alapján hoz döntést, hogy megkapja-e. Ha a kormányhivatal elutasítja a kérelmet, akkor közigazgatási perben lehet megtámadni a határozatot. Az ilyen perekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, de a jogász javasolja az érintetteknek, hogy kérjenek jogsegélyt a TASZ-tól, a szervezet további támpontokat tud adni ezekhez az ügyekhez.

Az azonban sejthető, hogy a leginkább érintett hátrányos helyzetű szülők nincsenek tisztában azzal, hogyan érvényesíthetik jogaikat, és ha még tudnak is róla, aligha vállalkoznak arra, hogy végigvigyenek egy ilyen eljárást.

Tízezer forint ezt a rengeteg munkát és idegességet nem éri meg, az kell, hogy az ügyfél úgy érezze, erkölcsi jóvátételt kap azzal, hogy következménye lesz a hatóság által elkövetett törvénysértésnek

– mondta Boros Ilona.

Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, a kormányhivatalok 2018 és 2022 között milyen összeget fizettek ki az ügyfeleknek az ügyintézési határidő túllépése miatt. Ha megérkezik a válaszuk, beszámolunk róla.

Nyitókép (illusztráció): Jasmin Merdan / Moment / Getty Images