Döntött az Alkotmánybíróság: lehet fiktív az állandó lakcím, ami az ellenzék szerint a választási csalás legalizálása

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a lakóhely fogalmának módosításáról szóló törvény elleni utólagos normakontrollt – közölte a testület hétfőn a honlapján. A normakontrollt indítványozó, az április 3-i parlamenti választáson induló ellenzéki pártszövetség országgyűlési képviselői azt kérték az Ab-tól, hogy állapítsa meg a törvény január 1-jén hatályba lépő módosításának alaptörvény-ellenességét, és azt semmisítse meg.

Álláspontjuk szerint ugyanis a lakcímbejelentés szabályainak változása legalizálja a választási csalást. Ugyanis a kormánypártok tavaly novemberben lényegében azt foglalták törvénybe, hogy az ország 106 egyéni választókerülete közül bármelyikben leadhatjuk szavazatunkat az ott induló képviselőjelöltre. Akkor is, ha nem ott van az állandó lakcímünk, vagyis nem ott élünk.

Az eljárás azért is adhat lehetőséget a választási csalásra, mert Kelet-Magyarországon a 2018-as országgyűlési választás során rengeteg, Ukrajnában élő ukrán-magyar kettős állampolgárt, gyakran százas nagyságrendben jelentettek be egyes településekre és címekre állandó lakosként. Így pedig szavazhattak az adott település választókerületének képviselőjelöltjeire, ahol már csak a számuknál fogva is befolyásolhatták a választási eredményeket.

Tehát ha valamelyik párt növelni akarná a támogatottságát egy választókerületben, akkor nagyobb számban kell hozzá lojális vagy anyagi előnyökkel ösztönzött szavazókat a választás napjáig állandó lakosként bejelentenie a körzetben.

Az Ab hétfői határozata azonban úgy fogalmaz, hogy az állandó lakóhely fogalmának módosítására a jogalkotói indokok alapján azért volt szükség, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása sok esetben nem a valóságot tükrözte.

Tehát azért kell megszüntetni az állandó lakóhelyhez kötött, tényleges helyben lakás követelményét, mert sokan hamis adatokat adtak meg és nem a lakcímigazolványukban szereplő címükön élnek.

Így innentől kezdve az állandó lakcím megadása csak az állammal és a természetes, valamint jogi személyekkel való kapcsolattartásra szolgál. Továbbá például a lakóhelyhez kötött kötelezettségek megállapítására.

Az Ab szerint az állandó lakóhely fogalmának változása a helyi népszavazáson való részvétel mellett kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, vagyis arra, hogy a választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat. A testület szerint azonban ez önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit nem befolyásolja, hiszen az állandó lakóhelyet érintő választási jogszabályokon a törvénymódosítás nem változtatott.

Nyitókép: Az Alkotmánybíróság budapesti épülete – Fotó: Róka László / MTVA