belföld

Megfélemlítés, lefizetés, hálás kettős állampolgárok – megóvható a 2022-es választások tisztasága?

rtl.hurtl.hu

2022. január 27. 9:57

Több civil szervezet indított kampányt, hogy a soron következő országgyűlési választáson ne lehessen csalásokat elkövetni a klasszikus módszerekkel. Ám az állandó lakcím névlegessé válása, a szegények szavazatainak felvásárlása és a szavazatszámlálókat ért retorziók miatt ez nagyon kemény feladatnak ígérkezik.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége olyan törvénymódosításokat fogadott el tavaly novemberben, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar állampolgároknak többé ne legyen szükséges a bejelentett állandó lakóhelyükön élni. Az ellenzéki pártok és egyes civil szervezetek szerint a döntés lényegében törvényesíti az előző országgyűlési választásokon folytatott csalási gyakorlatot. Vagyis azt, hogy egyes településeken, bizonyos lakcímekre tömegesen jelentettek be a választás előtt többnyire külföldön élő kettős állampolgárokat, akik aztán a kormánypártokra szavaztak. Ez azonban csak egy lehetséges módszer azok közül, amelyekkel a választások tisztaságát elősegíteni akaró civil szervezetek szerint tisztességtelenül próbálhatják meg egyes politikai oldalak befolyásolni a szavazás eredményét.

Hálás kettős állampolgárok

Ha az előző parlamenti vagy önkormányzati választásokon egy párt egy adott választókerületben, településen mesterségesen meg akarta növelni a várhatóan rá szavazó választók számát, akkor könnyű dolga volt. Vélhetően anyagi ellentételezés fejében tucatnyi, sőt akár több száz új állampolgárt is rábírhatott arra, hogy bejelentkezzenek egy adott lakcímre, akik aztán a választások napján a listájukra vagy a jelöltjükre adják le a voksukat. A Házon kívül stábja az ukrán határ menti településeken forgatott a 2018-as országgyűlési választások napján, ahol a legtöbben már meg sem lepődtek azon, hogy Ukrajna, pontosabban Kárpátalja magyarlakta területei felől érkezve „voksturisták” százai lepték el a szavazóhelyiségeket. Vélhetően köztük voltak azok is, akiket korábban állandó lakosként jelentettek be ezeken a településeken. Kispaládon például egy családi házba több mint 100 ukrán-magyar kettős állampolgárt jelentettek be.

Bár Ukrajna tiltja a kettős állampolgárság felvételét állampolgárai számára, sok kárpátaljai magyar mégis megtette ezt Magyarországon. A határmenti falvakban élők közül többen is azt mondták a Házon kívül stábjának, hogy az egyébként Kárpátalján élő, de szavazni Magyarországra is átjáró kettős állampolgárok úgy érzik, hogy hálával tartoznak a magyar kormánynak azokért az előnyökért, amelyek a magyar állampolgársággal járnak: magyar nyugdíj, egészségügyi ellátás, továbbá szabad mozgás és munkavállalás az Európai Unió tagországaiban.

A tavalyi törvénymódosítás nyomán viszont már nem lesznek büntetőjogilag felelősségre vonhatóak azok, akik a tényleges ottélés szándéka nélkül, gyaníthatóan a választás befolyásolása céljából létesítenek magyarországi lakóhelyet. 

Így a magyar településeken állandó lakosként bejelentkező, de továbbra is a határon túl élő kettős állampolgárok is két szavazatot adhatnak majd le április 3-án: egyet a pártok országos listájára, egyet pedig a magyarországi állandó lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltre.

Lefizetés, láncszavazás, kamerás mobil

A voksturizmus azonban csak egy azok közül a jelenségek közül, amelyek veszélyeztették az elmúlt évek választásainak tisztaságát. Bálint Mónika, a helyi közösségek fejlesztéséért dolgozó Civil Kollégium Alapítvány ügyvezetője a Házon kívül stábjának elmondta, aktivistáik 4 évvel ezelőtt „Ne add el a szavazatod” szlogennel kampányoltak 10 hátrányos helyzetű magyar településen. Ezek Nógrád, Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar és Csongrád megyében vannak.

Ezeken a településeken rengeteg olyan kiszolgáltatott ember él – közmunkások, nyugdíjasok, szociális juttatásokból élők –, akik egy-egy választáson oda ikszelnek, ahová például a helyi polgármester kéri, főleg, ha fizetnek is érte. Velük kell megértetnie azt a civileknek, hogy a választójog nem árucikk.

Iszonyatosan nehéz elmagyarázni ezt, hogy ha mondjuk van egy hattagú család, ahol négyen már szavazhatnak, és 5000 forintot kapnak a szavazatért. Akárhogy is számoljuk, arra a napra, azért a 10 perces folyamatért 20 000 forint számukra akár egy heti főzést vagy egy heti élelmet jelent

 – mondta Balogh Fruzsina, a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervezője, aki szerint az így befolyásolt embereket többnyire a „láncszavazás” klasszikus módszerével szavaztatják le a megfelelő pártra az őket megkereső, irányító szervezők. Vagyis valaki bemegy a szavazókörbe és üres borítékot dob az urnába, az üres, lepecsételt szavazólapot pedig titokban kihozza. Azt a lefizetett szavazó kint beikszeli, majd bemegy a szavazókörbe, felvesz egy újabb üres szavazólapot, de az urnába már a korábban, a szervező szeme előtt kitöltött szavazólapot dobja. És a sor folytatódik tovább.

A kamerás mobiltelefonok világában persze a választási csalás sokkal egyszerűbb formája is létezik: a lefüggönyözött szavazófülkében a lefizetett szavazó lefényképezi a kitöltött szavazólapját és megmutatja a fotót a szervezőnek. Ráadásul a választók tömeges, szervezett szállítása 2014 óta már teljesen legális, így ez még jobban megkönnyíti a választási csalásra, vagy pusztán a választók befolyásolására készülők dolgát.

A Civil Kollégiumban dolgozók azt is érzékelik, hogy az uniós beruházások eredményeit is saját sikerének állítja be egy-egy település vezetője, amiért „illik” az ott lakóknak hálásnak lenniük. Bálint Mónika szerint így a legtöbb átadásból pedig politikai esemény lesz, ahová meg is hívják a választókerület parlamenti képviselőjét.

„Ez azt sugallja a lakosoknak, hogy minden ilyen forrás, ami oda érkezik, az egy adomány, tehát azt adományként kapták a politikai szereplőktől. Miközben ennek nem ez lenne a célja, hanem hogy hosszútávon fejlessze az elmaradottabb térségeket” – tette hozzá az alapítvány ügyvezetője. Ezért képzést indítanak olyan embereknek, akik saját környezetükben szeretnének tenni valamit a választási visszaélések ellen. Például megismertetik velük, mit tehetnek, ha a munkahelyükön vagy az önkormányzat részéről próbálják őket rávenni, hogy egy adott pártra vagy jelöltre szavazzanak.

Célkeresztben a szavazatszámlálók

A 2022-es országgyűlési választások tisztasága szempontjából a szavazatszámláló bizottságok összetétele és működése is döntő tényező lesz. Banuta Zsófia és Barlai Melani, az Unhack Democracy alapítói a Házon kívülnek elmondták, több mint 1000 szavazatszámlálóval készítettek interjút, hogy lássák, mik a legnagyobb problémák.

Banuta Zsófia szerint megdöbbentek azon, hogy országszerte jellemző a szavazatszámláló delegáltak stigmatizálása, valamint az is, hogy a delegáltak nincsenek felkészítve rendesen a rendellenességek és a visszaélések felismerésére, jegyzőkönyvezésére. Barlai Melani szerint ráadásul a megkérdezett delegáltak 40 százaléka egyáltalán nem bízik meg az általa is bonyolított választás tisztaságában.

Az ellenzéki pártok által delegált szavazatszámlálók mindig ki vannak téve a retorzióknak, egyikük elmondása szerint az is előfordult már, hogy mikor jegyzőkönyveztetni akart valamit a bizottságban, egyszerűen kinevették.

Barlai Melani szerint arra is volt már több példa, hogy a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvvezetője arra kérte a bizottsági tagokat, hogy a nap elején üres jegyzőkönyveket írjanak alá. Ráadásul azon az oldalon is, ahová később a választási eredmények kerülnek feljegyzése.

Az Unhack Democracy adatai szerint a 2018-as országgyűlési választáson a szavazókörök 25 százalékában egyáltalán nem ült ellenzéki delegált a szavazatszámlálók között. Ezért is indítottak kampányt „Számolj a demokráciért” néven, amelyben több ismert színész és zenész buzdít arra mindenkit, hogy jelentkezzen szavazatszámlálónak.

A Házon kívül riportja:

Nyitókép: Urnabontás a debreceni Fazekas Mihály gimnáziumban kialakított szavazókörben az országgyűlési képviselő-választás napján, 2018. április 8-án. – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

#belföld#országgyűlési választás 2022#voksturizmus#választási csalás#szavazatszámlálók

Címlapról ajánljuk