Nem döntött az Alkotmánybíróság a munkáltató által elrendelt kötelező oltásról

Visszautasította az Alkotmánybíróság azokat a panaszokat, amelyek benyújtói azt kérték, hogy a testület semmisítse meg azt a kormányrendeletet, ami alapján a munkáltató kötelező koronavírus elleni oltást rendelhet el dolgozói részére.

A rendelet miatt mintegy húszan fordultak az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint a veszélyhelyzeti korlátozásoknak is meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy az alapvető jogokat csak szükséges, és az elérni kívánt céllal arányos mértékben szabad korlátozni. A panaszosok szerint a járvány visszaszorításának céljával nincs összhangban az, hogy az oltás felvételét elmulasztó dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldhetik, és egy év elteltével a munkaviszonyát is megszüntethetik. Egyebek mellett arra is hivatkoztak, hogy a testi és lelki integritáshoz való jogot sérti, hogy a munkavállaló intézkedésén keresztül a rendelet gyakorlatilag kötelezővé teszi az oltást.

Az Alkotmánybíróság lényegében azt állapította meg, hogy a kifogásolt rendelkezésnek a munkavállalókra nézve nincs közvetlen hatása, csak a munkáltató intézkedésén keresztül. A munkáltató döntése viszont nem lehet önkényes: elsősorban az adott munkahelyen dolgozók biztonságát kell szem előtt tartania, és köteles figyelembe venni a munkahely és a munkakör sajátosságait.

Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a munkavállaló a munkaügyi bírósághoz fordulhat, ha a munkáltató megsértette a kötelező oltásról való döntés meghozatalára irányadó szabályokat, és a bíróság jogerős döntésével szemben fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Ebben az esetben a panaszosok nem merítették ki a jogorvoslati lehetőségeiket, ezért indítványaikat a testület visszautasította.

Nyitókép: MTI / Balázs Attila