Alkotmánybírósághoz fordultak a sztrájkot szervező pedagógus szakszervezetek

Jogszerűtlennek, sőt alkotmányellenesnek tartják a pedagógusok a kormány február 11-én, pénteken megjelent rendeletét, amellyel a koronavírus-helyzetre hivatkozva gyakorlatilag megtiltják a szakszervezeteknek, hogy valódi sztrájkot szervezhessenek az iskolákban.

A kormányrendelet olyanokat ír elő a járványhelyzetre hivatkozva, hogy sztrájk esetén végig felügyelni kell a gyerekekre, biztosítani kell az étkezésüket, és még azt is el kell kerülni, hogy a különböző osztályok keveredjenek. A felügyelőknek ráadásul pedagógusoknak kell lenniük, akiknek tanítaniuk is kell. Mindezzel lényegében ellehetetlenül a pedagógusok munkabeszüntetése.

A szakszervezetek álláspontja szerint a rendelet megsérti a sztrájktörvényt, és sérti az Alaptörvényt is, ezért február 22-én, kedden, alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közös közleménye szerint a beadványban azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.

A közlemény úgy fogalmaz, hogy

E rendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését, (…) és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

A PSZ és a PDSZ álláspontja az, hogy hogy a sztrájktörvényben előírt még elégséges szolgáltatás már eleve korlátozza az alkotmány által biztosított sztrájkjogot, így a kormány rendelete a sztrájkjog további korlátozását jelenti.

A két pedagógus szakszervezet szerint a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna. Az alkotmányjogi panaszukban ezt így részletezték:

A sztrájkjog gyakorlása éppen ezért akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme. 

A szakszervezetek szerint az, hogy a kormány rendeleti úton hallgattatná el a pedagógusokat, nemcsak a hazai, hanem az uniós jogrenddel is szembemegy. Ezért még korábban tájékoztatták a helyzetről az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságát, így közvetve az Európai Parlament és az Európai Bizottság is értesülhetett a történtekről. A PSZ és a PDSZ az Oktatási Világszervezetet és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetét is megkereste, és ha szükséges, nemzetközi bíróságra viszik az ügyet.

A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb megsemmisíti a rendeletet. Céljuk továbbra is „jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltött szakemberhiány enyhítése, hosszútávon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása”.

A pedagógus-szakszervezetek folytatják a március 16-ára meghirdetett határozatlan idejű sztrájk megszervezését, közben egyre több iskola csatlakozik a tanárok polgári engedetlenségi mozgalomához, amellyel a kormány sztrájkot ellehetetlenítő rendelete ellen tiltakoznak.

Nyitókép: Földes Ferenc Gimnázium/Facebook