A Fővárosi Ítélőtábla szerint jogellenes volt a tanárok figyelmeztető sztrájkja

A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen úgy döntött, hogy a sztrájktörvényben kötelezően előírt elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a pedagógus szakszervezetek és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem egyeztek meg, ezért az ennek ellenére megtartott munkabeszüntetés megsértette a sztrájktörvényt – közölte csütörtök délután az Ítélőtábla. 

A közlemény felidézi, hogy miután az Emmi és a tanárok közti tárgyalások eredménytelenek voltak, ezért a tanárok 2022. január 31-re, hétfőre kétórás (reggel nyolctól délelőtt tízig tartó), míg ennek eredménytelensége esetére 2022. március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek.

Az Emmi és a tanárok a sztrájkot megelőző tárgyalásokon egyeztettek a még elégséges szolgáltatásokról is, különböző ajánlatokat téve. Megállapodni azonban nem tudtak, így a szakszervezetek közös sztrájkbizottsága a Fővárosi Törvényszékhez fordult a még elégséges szolgáltatások megállapítása érdekében. Az Emmi eközben ellenkérelmet nyújtott be, illetve a sztrájk jogellenességére vonatkozó viszontkérelmet is előterjesztett. A minisztérium szerint ugyanis a meghirdetett teljes sztrájk jogellenes, a járványügyi helyzet miatt.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a kérelmezők ajánlatát fogadta el és a figyelmeztető sztrájk alatt a még elégséges szolgáltatások mértékét eszerint állapította meg határozatában. Ezzel a törvényszék megállapította, hogy a tanárok 2 órás figyelmeztető sztrájkja jogszerűen megtartható.

A minisztérium fellebbezett

Az elsőfokú végzés ellen az Emmi fellebbezett, kérve hatályon kívül helyezését, és az eljárás megszüntetését. Az minisztérium fellebbezésében azt is kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a sztrájk jogellenességét, valamint tiltsa el a szakszervezeteket, attól, hogy az elégséges szolgáltatásokról szóló jogerős bírósági döntés előtt tartsanak sztrájkot.

Az Emmi szerint tehát a jogerős bírósági végzés híján megtartott figyelmeztető sztrájk jogellenes volt. A minisztérium álláspontja szerint egyrészt sérült a fellebbezési joga (mivel a sztrájkot közben megtartották), másrészt a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem minősül szorosan vett oktatási tevékenységnek, ezért az elsőfokú végzés nem biztosít elégséges szolgáltatást.

A Fővárosi Ítélőtábla az Emmi-nek adott igazat, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a pedagógusok múlt heti figyelmeztető sztrájkja jogellenes volt. Az ítélet jogerős.

Az ítélet indoklása szerint

a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktörvény) 4.§ (2) bekezdése szerint az olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A közleményben az áll, hogy ha a sztrájktörvény nem részletezi, pontosan mik az elégséges szolgáltatás elemei, akkor a sztrájk előtt, egyeztetések során kell ezekről megállapodni. 

Lakosságot érintő sztrájk csak akkor tartható meg, ha ez a megállapodást megszületett, vagy ha nem, akkor a munkaügyi per indításával jogerős bírósági határozat állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint a pedagógus szakszervezetek sztrájkbizottsága tudta, hogy a sztrájk megtartásának időpontjában sem megállapodás, sem jogerős bírósági döntés nem volt a még elégséges szolgáltatásokról, ezért az ennek ellenére mégis megtartott sztrájk jogellenes volt.

A szakszervezetek a Kúriára mennek

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 95 százalékban a szakszervezetnek adott, igazat, mert jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította egyetlen kivételével – reagált az ítéletre a sztrájkot szervező PDSZ és PSZ.

A bíróság a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, valamint elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást. A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelés jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított – emlékeztet közleményében a két szakszervezet.

A szakszervezetek a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mivel álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az elsőfokon a kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét. Ennek ellenére a másodfokú bíróság a jogelleneséget az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség – állapították meg.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete február 1-jén azt közölte, hogy készek március 16-án teljes sztrájkba lépni, amennyiben nem sikerül megegyezni a kormányoldallal. Az Emmi erre úgy reagált, hogy nem tárgyalnak tovább, és szankciókat kezdett foganatosítani a sztrájkban résztvevő tanárokkal szemben. Mindeközben a magyar lakosság több mint kétharmada egyetért a tanárok követeléseivel. A friss hírek szerint a sztrájkban az előzetes becslésnél jóval többen, csaknem 27 ezren vettek részt.

Nyitókép: Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke (balra) és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart a Hősök terén 2022. január 31-én – Fotó: Soós Lajos/MTI