A vírusveszéllyel fúrta volna meg az állam a tanársztrájkot

A Népszava megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellenkeresetét, amit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) követeléseire reagálva nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéknek. A bíróság végül elsőfokon a szakszervezeteknek adott igazat és kimondta, hogy a hétfői, kétórás munkabeszüntetés jogszerű. A minisztérium érveléséből azonban kiderül, mit gondol a tárca a szakszervezetek kéréseiről. 

A PSZ és a PDSZ további 45 százalékos emelést szeretett volna elérni a kormány által ajánlott 10 százalékon felül, de a kabinet az ellenkeresetben úgy érvelt: ez a követelés részben „okafogyott”, hiszen idén januártól már jár a 10 százalékos béremelés. A mostani emelés valójában csak a pótlék növelése.

Ellenkeresetében a minisztérium nem tartotta jogosnak az óraszámok csökkentésére vonatkozó követelést sem, mert az a 

köznevelés kiszámítható működésével nem lenne összeegyeztethető.

Azt is vitatták, hogy a szakszervezeteknek egyáltalán van-e felhatalmazásuk a pedagógusokat, illetve saját tagságukat képviselni: arra kérték a bíróságot, kötelezze PSZ-t és a PDSZ-t, okirattal igazolják, hogy tagjaik erre felhatalmazták őket. Mindemellett magát a sztrájkot is jogellenesnek tartották a koronavírus-járványra hivatkozva. Az Emmi szerint a sztrájk veszélyezteti az egészséget, mert 

a vírusfertőzés átadása a családok között az iskolába járó gyerekek közvetítésével széles körben megvalósulhat.

A lap szerint álláspontjuk egyrészt azért is érthetetlen, mert a sztrájk lényege, hogy nincs tanítás, az iskolákban csak azok a diákok vannak bent, akiknek a szüleik kértek felügyeletet. Másrészt épp a kormány tiltja például a digitális munkarend újbóli bevezetését. Hozzáteszik: a kormányzat semmilyen rendkívüli korlátozó intézkedést nem tartott indokoltnak például a kézilabda Európa-bajnokságon a 20 ezer főt befogadó arénában, ami ellen több delegáció is tiltakozott.

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI