Érdemi vizsgálat nélkül dobta vissza az Alkotmánybíróság a vajdasági levélszavazatokkal kapcsolatos beadványt

Összesen három beadványt utasított vissza érdemi vizsgálat nélkül az Alkotmánybíróság. A legismertebb ügy ezek közül, hogy a szavazásra jogosult szerbiai magyarokhoz a szerb posta helyett esetenként a Fidesszel szövetséges Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái vitték ki a levélszavazatokat, ráadásul az aktivisták állítólag gyakran meg is várták a kitöltést, „segítettek benne”, agitáltak is, hogy hogyan szavazzanak, írta meg a hvg.hu.

A panaszhoz a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is csatlakozott, miután mind a Nemzeti Választási Iroda, mind a Nemzeti Választási Bizottság illetéktelennek nyilvánította magát az ügyben, arra hivatkozva, hogy hatáskörük csak arra terjed ki, hogy a Magyar Postának átadják a csomagokat. Ezt az érvelést a Kúria is elfogadta.

Most az Alkotmánybíróság Juhász Miklós vezette tanácsa úgy érvelt: a panaszos állampolgár nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeket, mert a kúriai eljárásban nem vett részt, így nem volt jogosult az AB-hez fordulni. Ráadásul az, hogy a panaszos egy állampolgár, nem lenne elég érintettsége bizonyításához. Az MKKP is csak részben jogosult, mert választójoga csak egyénnek van, szervezetnek nincs, folytatták.

Csak a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme vetődhetne fel, de „az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá”. Ezért a panaszokat érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.

A másik két beadvány, amit az Alkotmánybíróság visszautasított:

• Egy jelölt megsértette a kampányfinanszírozási szabályokat azzal, hogy a közszereplői Facebook-oldalán megjelent hirdetéseket más fizette (az érvelés szövege szerint a Fidesz nyújtott be panaszt, holott a beadvány névtelen volt). Sem az NVB, sem a Kúria nem foglalkozott komolyan a panasszal, és az Alkotmánybíróság Dienes-Oehm Egon vezette tanács úgy látta, a Kúria megvizsgált minden szempontot. „Önmagában az, hogy az indítványozó a bírói döntést megalapozatlannak, magára nézve sérelmesnek tartja, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség kételyének megalapozására nem elegendő”, közölték.
• Egy másik ügyben Heindl Péter pécsi jogász és jogvédő nyújtott be panaszt, akit a rendőrök előállítottak, mert átfirkálta a kormány plakátjait, amelyeket ő törvénysértőnek tartott. Ő is azt kifogásolta, hogy sem az NVB, sem a Kúria nem fogadta el az ügyben érintettnek, mert nem elégséges az, hogy ő választópolgár. Az Alkotmánybíróság végül azért nem foglalkozott a beadvánnyal, mert az két perccel a törvényi határidő után érkezett.

Nyitókép: RTL Híradó