Sorkatonaság, halálbüntetés, trianoni jóvátétel – milyen politikát folytatna a Mi Hazánk, ha hatalomra jutna?

„Szeretjük a hazánkat, ragaszkodunk őseink hagyományaihoz, tiszteljük az egyedülállóan különleges magyar kultúrát, a páratlan anyanyelvünket, s megőrzendő értéknek tartjuk a glóbusz felső részén helyet foglaló északi civilizációt, amelyhez tartozunk” – írta Virradat című programjában a Mi Hazánk Mozgalom, amely a vasárnapi országgyűlési választáson hét mandátumot szerzett több mint 6 százalékos eredményével.

Ez az „északi civilizáció” egyfajta übermensch-fogalomként még számos alkalommal előkerül a mintegy százoldalas kiadványban, így nevezik ugyanis az emberiségnek azon részét, amely „az egész világnak fényt adott”. „Nem véletlen, hogy ez az északi civilizáció, amely egykor Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kezdődött, hódította meg a déli félteke népeit, és nem fordítva” – írták.

A szélsőjobboldali nézeteket valló párt elsősorban azokban a körzetekben szerepelt jól vasárnap, amelyekben korábban a Jobbik, márpedig ez azt mutatja, hogy a néppártosodó Jakab Péterék helyett sokan inkább a programja alapján járványszkeptikus, homofób, nacionalista és cigányellenes nézeteket terjesztő Toroczkai Lászlóékat választották. 

A párt egyebek mellett az alábbiakért küzd (az idézetek a programból származnak):

• hatályon kívül helyeznék a trianoni szerződést és az ENSZ-hez fordulnának jóvátételt követelve. „Sohasem tudhatjuk, hogy a nemzetközi helyzet mikor alakul úgy, hogy akár olyan célokat is el tudjunk érni, amelyekről most még álmodni sem merünk.”
• „Valódi magyar nemzetgazdaságot” építenének „a globális óriáscégek és bankárok további támogatása helyett”.
• Minden magyar gyereknek részt kellene vennie az úgynevezett nemzeti gyerekmozgalomban, amelyben hazafias gondolkodást tanítanának nekik. „Mire a gyermekek fiatalokká válva találkoznának az egyre inkább elkerülhetetlenné váló romboló propagandával, agymosással, addigra már a szükséges szellemi immunitással fognak rendelkezni.”
• A demográfiai folyamatok „kezelése” érdekében családtervezési hatóságot hoznának létre, „amely elsősorban a még mindig a saját, az északi civilizáció kultúrájától merőben eltérő értékrendje szerint működő, zárt szubkultúrát jelentő cigánytelepeken tevékenykedne”.
• Járványszolidaritási adót vetnének ki „a koronavírus haszonélvezőire, a nagy globális digitális cégekre, multikra, a gyógyszeriparra, a vakcinagyártókra, a kaszinókra, s az okozott kárt ebből térítenénk meg a magyar vállalkozások, munkavállalók részére”.
• Létrehoznák a csendőrséget is, a párt szerint ugyanis „hazánkban terjed az a szubkultúra, amely nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait, hangoskodik, szemetel, állandó jelleggel zavarja, zaklatja a környezetét”.
• A politikai bűnözőket, a többszörös visszaesőket, a minősített emberölést elkövetőket, a különösen kegyetlen bűnözőket, rablógyilkosokat, pedofilokat vagy „az etnikai alapon szerveződő bűnbandák” vezetőit szibériai munkatáborokba küldenék, „rendkívül kemény körülmények közé”.
• Bevezetnék a halálbüntetést.
• Szűkítenék a választójogot, csak az voksolhatna, aki tud írni és olvasni.
• Bizonyos esetekben inkább a szegregált oktatást támogatnák. A roma gyerekek gondjait bentlakásos iskolával oldanák meg.
• Népszavazást tartanának az EU-tagságról 2029-ben.
• Abortusz szigorítása, az anyának meg kellene hallgatnia a gyerek szívhangját, mielőtt az elvetetésről dönt.
• Két hónapos sorkatonai kiképzésen kellene részt vennie minden férfinek.
• LMBTQ-jogok csökkentése.

A párt listájára összesen csaknem 320 ezren húzták be az ikszet, és hét megyében sikerült megszerezniük a szavazatok több mint 7 százalékát: Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrád-Csanádban, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Nógrádban – több egyéni körzetben pedig 10 százalék körüli eredményt értek el. Ennek köszönhetően a listáról végül heten szereztek mandátumot:

• Toroczkai László,
• Dúró Dóra,
• Apáti István,
• Novák Előd,
• Szabadi István,
• Dócs Dávid,
• Pakusza Zoltán.

Biológiai fegyverek és „cigányország”

Közülük többen exjobbikos politikusként ismert névnek számítanak, Toroczkai László például volt a párt alelnöke is, mielőtt Dúró Dórával együtt kizárták. Ásotthalom polgármestereként gyakran beszélt a bevándorlók ellen, több alkalommal megpróbálta megakadályozni a budapesti Pride felvonulást, de ő volt az is, akinek a vezetésével a Mi Hazánk cigányellenes tüntetést szervezett tavaly Jászapátiban.

A pártelnök akkor az ATV tudósítása szerint azt mondta: „Magyarországon és a világon ma két biológiai fegyvert használnak a civilizációnk felszámolására: az egyik Magyarországon a cigányság, ez mondjuk Amerikában vagy Angliában a négerek. A másik biológiai fegyver pedig a koronavírus.”

Irányítása alatt Ásotthalmon olyan rendeletet fogadtak el, amellyel megtiltották a többi között a burka, illetve a csador viseletét, a müezzint, valamint az olyan propagandát, amely az azonos neműek közötti házasságot „népszerűsítené”. 

Közvetlenül a választás előtt pedig arról beszélt, hogy ha pártja nem jut be a parlamentbe, akkor a barikádokon küzdenek tovább. 

A kampány során egyébként gyakran többet bírálta az ellenzéki kihívót, Márki-Zay Pétert, mint Orbán Viktor kormányfőt, a választás után pedig már a köztévében is szerepelt, miközben az Egységben Magyarország vezetője nem.

Sőt, a Political Capital elemzése azt állapította meg, hogy míg a kormányközeli médiumokban folyamatosan bírálták a szélsőséges múltja miatt Jobbikot, a Mi Hazánk körbejárta a fideszes sajtót.

Jobbikos volt korábban Dúró Dóra is, aki tavaly szeptemberben azzal keltett feltűnést, hogy ledarálta egy iratmegsemmisítőben a Meseország mindenkié című könyvet, a politikus szerint ugyanis a könyv a „homoszexualitást propagálja”, és ez „támadás a magyar kultúra ellen”. 

Nem sokkal később józsefvárosi irodája épületére „Nem lehetünk cigányország” feliratot ragasztott ki a pártja, ezért – miután a helyiséget az önkormányzattól vette ki – felmondták a bérleti szerződését.  

Bejutott a parlamentbe Dúró férje, a korábban szintén jobbikos Novák Előd is, aki párttársaihoz hasonlóan gyakran tesz cigány- és zsidóellenes kijelentéseket. Még 2011-ben például egy szélsőjobboldali lap kérdésére, miszerint „Ugye tudod, hogy holokauszt nem volt, hanem lesz?”, Novák Előd azt felelte: „Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánom”. Akkor azzal kapcsolatban kérdezték a képviselőt, hogy a politikus tévedésből egy holokauszt-emlékművet koszorúzott meg Karcagon. Novák Előd is gyakran bírálta a melegfelvonulásokat, egy alkalommal pedig még a szivárványzászlót is elvitte a ferencvárosi önkormányzat épületéről.

Jól jön a Fidesznek

Mint azt megírtuk, a Fidesznek igen jól jön a Mi Hazánk Mozgalom bejutása, így ugyanis a hazai pártrendszerben ismét létrejön a centrális erőtér. Legutóbb erre akkor volt példa, amikor a Jobbik még szélsőjobboldali pártként politizált, lényege pedig az, hogy a Fidesznek jobbról és balról is van ellenzéke.

A kormánypártok leváltásához szükséges 2,5-2,7 millió szavazatot ugyanakkor csak úgy lehet megszerezni, ha ez a „két ellenzék” összefog (nem várható, hogy megjelenik több százezer új választó), és miután arra igen kevés az esély, hogy a Mi Hazánk és az Egységben Magyarországért pártjai együttműködnek,

egy jó darabig még matematikai esélye is alig lesz az ellenzéknek a Fidesz legyőzésére.  

Toroczkai László a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta a választás után, hogy a koalíciókötés kizárható, ügyek mentén azonban készek együttműködni bárkivel. „Nem olyan párt vagyunk, mint a Fidesz, vagy a balliberális pártok, kizárólag a haza és a nemzet érdekel minket. Nem azt nézzük, hogy melyik párt nyújtja be. Azt nézzük, hogy jó-e ez a magyarságnak” – jelentette ki a pártelnök. A Mi Hazánk elnöke üdvözölte a kormány gyermekvédelmi népszavazásának eredményét, azt mondta, örül neki.

Nyitókép: Kovács Tamás/MTI