Június 4-én, a trianoni békeszerződés 104. évfordulóján a legnagyobb magyar nemzeti traumára emlékeztek a Facebookon pártok, politikusok, művészek.

Orbán Viktor szerint magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj.

A Békemenet mellett ne feledkezzünk el a nemzeti összetartozás napjáról sem, amelynek alkalmából a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Trianont és a vörösterrort is tulajdonképpen egy liberális médiatámadás okozta.

Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence a szadai Trianon-emlékműnél romantikáztak.

Orbán Viktor kedvenc újságírója mindenféle kritika nélkül kérdezett alá Vlagyimir Putyinnak

Szándékosan aláássa azoknak a szabályozási struktúráknak a legitimitását, amelyekben az ország működik, véli a Neue Zürcher Zeitung szerzője. 

Szintet lépett a vendégmunkáspánik a Mi Hazánk háza táján.

Úgy vélte, a teljes revízióban reménykedni értelmetlen, de néhány falu visszaszerezhető. 

Június 4. egy ilyen nap.

„Ha Vlagyimir Putyin sikerrel járt volna és most a keleti szomszédunk lenne, akkor ma ilyen igényekkel néznénk szembe” – jelentette ki Rastislav Káčer.

Hosszú távon arra kell berendezkedni, hogy Magyarország kisebbségben lesz – mondta a miniszter.

Hí’ a Kötelesség 2: Betyár Warfare.

Szacsvay László szerint „a színész oda megy, ahova hívják”.

Kifejezésre juttatják az elveszett Magyarország visszaszerzésére irányuló vágyakat.

A zenész elsírta magát az új Trianon-film bemutatóján és rádöbbent arra, hogy ő is menekült.

A Fidesz-frakció Trianon-kötetet ajándékozott az MSZP-s Horváth Csabának.

De bizakodva tekintenek a jövőbe.

A VII. kerület polgármestere ismét sarkos kijelentésekkel borzolja a kedélyeket.

Mint kiderült: a fenyegetés kamu volt.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint a külföldön élő magyarokon múlhat a választás.

Úton voltak, mert menniük kellett. Trianon után fél millió ember hagyta el szülőföldjét és költözött az új Magyarországra. Úton voltak iparosok, tanárok, köztisztviselők és közalkalmazottak, vasutasok és postások, mert ők a régi Magyarországot képviselték és ha nem voltak hajlandóak hűségesküt tenni az új hazájuknak – Romániának, Csehszlovákinak vagy a Szerb-Horvát királyságnak – menniük kellett. Úton címmel jelentetett meg tanulmánykötet a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 kutatócsoportja, akiknek segítségével jött létre a XXI. század filmje a trianoni menekültek mindennapjairól. Külön köszönet Heilauf Zsuzsának, aki a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum igazgatója és rengeteg érdekességet mesélt a 100 évvel ezelőtt időszakról. A teljes adás elérhető: ITT.

Fél millió menekültről kellett gondoskodni Trianon után. Vagonok, szükséglakások és lakótelepek jelentették a megoldást. De mit keres egy unitárius templom a havanna lakótelep közepén?

22 riport a 100. évfordulón. Az RTL Híradóban vasárnaponként jelentkezett Trianon100 sorozatunk  - Veress Krisztinától és Borsody Istvántól - amely az elözményeket, a 100 évvel ezelőtt aláirt békediktátum részleteit, valamint a rövid - és hosszútávú következményeket taglalta.     

Vége a Trianont követő 100 éves magyar magány korszakának, Magyarországnak vezető szerepe van a régióban - erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök az augusztus 20-i állami ünnepségen. A koronavírus miatt a rendezvények nagy részét lemondták, de a zászlófelvonást és a tisztavatást megtartották. Áder János köztársasági elnök azt mondta: tele vagyunk aggodalommal és bizonytalansággal, és nehéz hónapok előtt állunk.

Folytatjuk Trianon 100 sorozatunkat. Filmhíradóban, magyar kártyán, de még a kirakatokban is a szétszakított Magyar Királyság képe tűnt föl. Az irredentizmus, vagyis hogy újra egy országon belül éljen minden magyar, meghatározta a 20-as, 30-as évek politikáját. Sorozatunk újabb részében kiderül: milyen hatással volt ez a két világháború közti Magyarország mindennapjaira. A sorozat többi részéért kattintson ide.

Országszerte megemlékezéseket tartanak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója, a nemzeti összetartozás napja alkalmából. 1920. június 4-én, a Versaillesi, Trianon palotában írták alá az I. világháborút lezáró, Magyarországra kényszerített békét. A Magyar Királyság területének kétharmadát és lakosságának több mint felét veszítette el.

Vallási esemény volt, vagy politikai? Hogyan lavíroztak a püspökök és a jövendő pápák az 1938-ban, Budapesten rendezett Eucharisztikus világkongresszuson?

Trianoni emléknapot kezdeményez két kormánypárti szenátor Romániábanrianoni emléknapot kezdeményez két kormánypárti szenátor Romániában. Ha elfogadják a javaslatot, június 4-én a trianoni szerződést népszerűsítő rendezvényeket tartanának és országszerte kitűznék a román nemzeti lobogót. Mindezt két héttel azután, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.

Három év, 1918, 19 és 1920 – 100 év után. Az első világháború végétől a néhány hónapos, őszirózsásnak nevezett forradalom, majd az ugyancsak néhány hónapos tanácsköztársaság után 1920-ban – Trianon. Ezeket a mindmáig megosztó sorsdöntő folyamatokat kellene valahogyan összerendeznünk és megértenünk.  

Adott egy majdnem 100 éves, mégis élő, érzelmekkel átszőtt magyar trauma, Trianon. Majdnem mindenkinek van meggyőződéses véleménye róla, de akik legtöbbet tudnak, inkább tovább kérdeznek. Itt és most a tudományos akadémia Lendület II. programjának egyik nyertese, a Trianon 100 kutatócsoport. Válaszokat keresnek, kiadványokat, konferenciákat terveznek, hogy 2020-ra, amikor Trianon 100 éves lesz, jöhessen egy nemzedék, melynek tagjai már nem hisznek titkos záradékokban vagy elvált menye ellen bosszút álló francia miniszterelnökben – egy generáció, amely az előzményeket is megismerve érti és helyén kezeli Trianont.