2026. június 4. 11:00
A Nemzeti Összetartozás Napján az ország a történelem egyik legmegrendítőbb traumájára emlékezik: 1920. június 4-én Magyarország területének és lakosságának közel kétharmadát veszítette el. Az évfordulón Magyar Péter miniszterelnök a Kossuth téren mondott ünnepi beszédet.
Pontosan 106 esztendővel ezelőtt írta alá Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd a versailles-i Nagy Trianon kastélyban azt a békeokmányt, amely mind a mai napig a magyar történelem egyik legmélyebb sebeként él a köztudatban. Az ország egyik napról a másikra 320 ezer négyzetkilométeres, húszmilliós lélekszámú államból alig 90 ezer négyzetkilométeres kisállammá sorvadt.
A Károlyi Mihály nevével fémjelzett kormány még abban bízott, hogy a békekonferencián a vesztes országok is hallathatják hangjukat. Ez azonban végzetesnek bizonyuló tévedés volt. A magyar küldöttséget Párizsban teljes elszigeteltségre ítélték, előterjesztéseiket minden további nélkül elutasították, és 1920. június 4-én kimondták a visszavonhatatlan döntést.
Magyar Péter nagy bejelentése
Az idei ünnepségen Magyar Péter a Kossuth téren emlékezett. Beszédében úgy fogalmazott: magyar az, aki annak vallja magát, magyarul gondolkodik és magyarul álmodik – majd hozzátette, hogy olyan nemzetet kell építeni, amelyben a haza is szeretettel fordul polgárai felé.
Egy fontos diplomáciai áttörést is megemlített: Magyarország megegyezett Ukrajnával a kárpátaljai magyarok nyelvi jogairól. A megállapodás alapján az érintett közösség tagjai ezentúl anyanyelvükön intézhetik az iskolai ügyintézést, magyar nyelvű bizonyítványt vehetnek át, és magyar irodalomból is tehetnek érettségi vizsgát.
A miniszterelnök azzal a gondolattal búcsúzott hallgatóságától, hogy a magyar nemzet erejének titka abban keresendő, hogy képes egyszerre ápolni történelmi emlékezetét és közös jövőt kovácsolni.