Trianoni emlékülés a Parlamentben

1920. június 4-én, délután fél ötkor írták alá a békeszerződést. Bár Magyarország lakosságának ekkor 54 százaléka volt magyar nemzetiségű, nemcsak a nemzetiségek által lakott területeket csatolták el. Hárommillió magyar került a határokon túlra.

A parlament hétfőn a békediktátum aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

„Mostantól kezdve papíron is összetartozunk, de akkor is, amikor nem volt papír és akkor is, amikor a papíron az állt, hogy nem tartozunk össze” – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Emlékülést tartott a parlament az évfordulón. A köztársasági elnök saját tapasztalatairól számolt be, amikor arról beszélt, mit követelnek a határokon túl élő magyarok.

„Az adott országok olyan területi és önkormányzati beosztása, hogy a magyar polgárok minél kisebb számban váljanak kisebbséggé a területi beosztásokon belül. Azaz olyan területi beosztást, amelynek keretein belül lehetőség nyílik arra, hogy a jogaikat lehessen gyakorolni” – mondta Sólyom László köztársasági elnök.

Sólyom László szerint elengedhetetlen, hogy a kisebbségben élő magyarok korlátozás nélkül használhassák az anyanyelvüket. Schmitt Pál a kilencven évvel ezelőtti parlamenti ülésen elhangzottakat idézte.

„A nemzet sorsa nem írott szerződéseken, hanem fiainak erényein fordul” – mondta Schmitt Pál házelnök.

A parlamenti emlékülésre egyedült Szili Katalin ment el a szocialista frakcióból. Az MSZP külön emlékezett, a Liszt Ferenc téren.

„Rossz béke volt, mert nem megnyugvást hozott, hanem konfliktust rejtett magában” – mondta Hiller István képviselő.

A szocialisták arra hivatkozva nem vett részt az emlékülésen, hogy a pártok nem kaptak felszólalási lehetőséget.