A debreceni események felkerültek a francia hírügynökség radarjára. A cikk szerint kevesen gondolják, hogy országossá nőne az elégedetlenség. Megszólalt a gyár kínai beruházója is, azt mondta, „nyitott a kérdésekre és észrevételekre”.

A szakszervezet kész szolidaritási sztrájkot is szervezni.

Szerinte csak részletkérdésekben vitatkoznak a MOK-kal.

A glasgow-i Wyndford épületegyüttes évtizedeken át biztosított megengedhető lakhatást a város munkásainak, sőt nagy szerepe volt abban, hogy többen ki tudtak törni a hajléktalanságból. Az épületeket most egy nagyvállalat bontaná le, a helyi lakosok és a Fiatal Kommunisták Ligája azonban fellázadt az agresszív módszerekkel fellépő cég ellen. Az rtl.hu helyi aktivistákkal beszélgetett a helyzetről.

Sokan sokféleképpen hozták a Samsung és a megye képviselőinek tudomására kedd este, hogy tiltakoznak a gödi akkumulátorgyár bővítése ellen. A maratoni, ötórásra nyúlt közmeghallgatást azért szervezték, mert a cég tovább bővítené a már így is sok vitát kiváltó gyárat. A helyiek órákon át kérdezték a gyár, a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi hatóság képviselőit – akik többször is azt mondták, hogy nem tudnak válaszolni.

Megkezdődött a balatonföldvári kikötő építése az egyik városi strand területén annak ellenére, hogy tavaly bíróság helyezte hatályon kívül az építési engedélyt. Néhány hónapja az illetékes kormányhivatal azonban újra engedélyt adott az építkezésre, ami ellen több civil szervezet is tiltakozik. Attól tartanak, hogy tönkre teszik a népszerű fürdőhelyet. A polgármester Híradónkkal azt közölte, hogy a strand funkciója és területe nem változik, a fejlesztés pedig új munkahelyeket és adóbevételeket jelent a városnak.

A hiányjelekbe olyan kollégák nevét írják, akik már nincsenek a közoktatásban.

Majdnem 10 kilométert sétáltak a hidegben azok a mikepércsi anyák és szimpatizánsaik, akik a Debrecen mellé tervezett kínai akkumulátorgyár ellen tiltakoztak. A szervezők szerint a gyár ügye nemcsak a helyieket érinti, hanem az egész országot. A beruházást civilek és ellenzéki pártok is egyre hevesebben támadják, az LMP országos népszavazást kezdeményezett a szerintük veszélyes gyárak építése ellen.

Az eddig egyik legaktívabban tiltakozó budapesti iskolában viszont nem sztrájkolnak a tanárok, azt mondják, már nem látják értelmét.

Az orvosok tiltakozásra készülnek, mert úgy látják, az összevonásokkal és a központosításokkal a kormány leépíti az állami ellátást.

A helyiek nem szeretnének egy akkumulátorgyár szomszédságában élni, a legtöbben a gyár vízigénye és a veszélyes anyagok kezelése miatt aggódnak. Úgy tudják, az üzemben nem magyarok fognak dolgozni, és aggódnak, hogy ez a több ezer külföldi ember mivel fogja a szabadidejét tölteni a környéken. A Házon kívül riportja.

Felül semmi – Bordeaux-ban hentesek egy maroknyi csoportja úgy döntött, testükkel hívják fel a figyelmet saját helyzetükre. A francia hatóságokat akarták figyelmeztetni a hús- és energiaköltségekkel kapcsolatos állapotokra, illetve arra, hogy az elszabadult energiaárak miatt veszélybe került a megélhetésük.

Fehérre festették a veszprémi székesegyház falait, eltűntetve a falfestményeket. Korábban több ezren még a pápánál is tiltakoztak ez ellen. A hívekből és civilekből álló védegylet egyik alapítója az RTL Híradónak azt mondta: nem érti, miért volt erre szükség. A Főegyházmegye még decemberben azt közölte, főleg a nedvesedés és sófertőzés indokolja a festést.

Ha övé lesz a föld, akkor tovább gondozza a mentett állatokat: ezt mondta stábunknak a vállakozó, aki megveheti a siófoki Dharma lómenhely földterületét. Több, mint 12 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben főként civilek követelik, hogy a terület a menhely tulajdonába kerülhessen. Az aláírásokat ma az ügyet támogató színészek vitték el a vállalkozó házához. 

A szakszervezet szerint az ellenállás letörése és a tantestületek megosztása a kormány célja.

Simkó Edit szerint a belső teljesítményértékelés besúgást és nemtelen versengést generál az éhbérért dolgoztatott rabszolgák közt. 

A képviselőket pedig „rettenetes, rettenetes embereknek” nevezték.

Erről Rétvári Bence államtitkár beszélt az állami médiának.

A tanár azt tapasztalta, hogy a sztrájkjog ellehetetlenítésével és a tanárkirúgásokkal jelentősen visszaléptek.

Pénteken a pedagógus-szakszervezetek képviselőivel egyeztetett a belügyminiszter, aki a helyzetről azt mondta: „Tarthatatlan, elfogadom. És mit csináljunk?”

A XVIII. kerületi polgármester szerint méltatlan az iskolához az állami fenntartó hozzáállása.

Egyeztetést kezdeményez az iskolaigazgatókkal a Belügyminisztérium a jövő hétre, tudta meg a hvg.hu. Ezt az RTL Híradónak is megerősítette a tárca és több intézményvezető is. Az igazgatóknak legfeljebb két oldalon kell összefoglalniuk, miben változtatnának. A Pedagógusok Szakszervezetét nem hívták az egyeztetésre, pedig szerintük nekik is ott kellene lenniük. A Momentum úgy látja, az egyeztetésnek akkor van értelme, ha a minisztérium hajlandó megfogadni a javaslatokat.

Egyházi intézmények is szolidaritásukat fejezték ki kirúgott kollégáikkal. Már 136 intézmény jelezte, hogy részt vesznek az országos akcióban.

Máshol tiltakozó molinó várta a tankerület dolgozóit. A szülők arra akarták felhívni a figyelmet, hogy elégedetlenek az iskolák fenntartójának munkájával. Közben kiderült, még októberben a Belügyminisztérium egyik helyettes államtitkára arról beszélt, szerinte a tanárok nem dolgoznak eleget. A PDSZ-nél azt mondják, ez döbbenetes.

Mondjon le! – ezt skandálták a Belügyminisztérium előtt tiltakozó diákok és tanárok Pintér Sándornak, amikor a tárcavezető kilépett az épületből. A Kölcsey Ferenc Gimnázium oktatói levelükben párbeszédre hívták a belügyminisztert és Maruzsa Zoltán államtitkárt. De nem csak ott volt tiltakozó akció, a Tanárok a tanárokért szervezet összesítése szerint ma több mint 800 tanár nem vette fel a munkát. A tiltakozók a parlament ülését is megzavarták.

Azért tiltakoznak, mert kormányzati érintettséget sejtenek egy korrupciós nyomozás mögött.

Nem tud azonosulni azzal, ahogy a Belügyminisztérium kezeli a pedagógusok tiltakozását.

Több vidéki városban is tiltakoztak a tanárok kirúgása miatt, olyan iskola is van, ahol a tanári kar hatvan százaléka elégedetlenkedik

Tiltakozó akcióra készülnek az orvosok, mert a kormánypártok nem vették figyelembe az egészségügyi törvény módosításához benyújtott javaslataikat. Pedig korábban többen is azt ígérték a kormányból, szívesen tárgyalnak velük a részletekről. Az Orvosi Kamara most levélben indított felmérést arról, milyen tiltakozásban vennének részt a tagjaik. 

Leragasztott szájjal állták el az iskola bejáratát az Eötvös József Gimnázium diákjai pénteken reggel. Ők így tiltakoztak azért mert szerdán egy pályakezdő matematika-biológa szakost tanárt küldtek el az iskolájukból.

„A csend nem rend” – üzenték korábban az intézmény tanárai.

Országszerte sztrájkolnak a pedagógusok.

Semmilyen következménye sem lett a berohanásának. 

Több kínai városban is tüntetők ezrei vonultak utcára, hogy a szigorú járványügyi korlátozások ellen tiltakozzanak. Pekingben még a Tienanmen-térre is megpróbáltak tüntetők eljutni, hogy szabadságjogokat követeljenek. 

Fontosnak tartották, hogy kiálljanak értük. 

Hét résztvevő nemzet lemondott arról, hogy a szivárványszínű One Love karszalagot viselje a világbajnokságon, a FIFA ugyanis büntetéssel fenyegetőzött. A német válogatott a Japán elleni meccs előtt más módon fejezte ki nemtetszését. 

Hiába tiltakoztak civil szerveztek és ellenzéki pártok, délután megszavazta a parlament a törvényt, amely értelmében mindenki felelős önmagáért, segítséget pedig elsősorban a családtagjaitól remélhet. A döntéssel egyidőben szociális munkások fekete zsákban feküdtek ki a Parlament elé, hogy így jelezzék: az állam magára hagyja saját állampolgárait.

Harminc szociális szakmai szervezet képviselői demonstráltak kedden.

A mobilinternet lekapcsolása a tüntetések felerősödésének biztos jele.

A salátatörvény minden bizonnyal át fog menni a kormánypárti többségű országházon.

Egy szakmai vélemény szerint erősen hiányos a Munka törvénykönyvének a tervek szerint módosított változata, ami ellen a Parlament előtt fognak tiltakozni hétfő este.

Ha az iráni rezsim megbuktatását nem is, valami változást hozhat az irániak életében az immár nyolcadik hete tartó tiltakozáshullám. A Közel-Kelet-szakértő szerint a tüntetések nagyon komoly legitimációs problémáról tanúskodnak, és ha a vezetés ügyesen csinálja, lazítani fog a szabályokon. Az emberek elsősorban az elnyomás ellen és a női jogokért tüntetnek. A Fókusz Plusz riportjában megszólal az itthoni iráni közösség több tagja is, mindannyian megrendültem nyilatkoztak az iráni állapotokról.

A tankerületek a nagyközönség szemével nézve szépen csendben működtek az utóbbi 12 évben, különösen nem figyelt rájuk senki. Most azonban egyre több a tiltakozás az oktatási rendszer problémái miatt: tanárok, szülők és gyerekek dühe zúdul rájuk. Radó Péter oktatáskutató szerint a tankerületek az állam meghosszabbított karjai az oktatás irányításában. A 2012-es iskolaállamosítás óta szinte folyamatos az elégedetlenség, ami most érte el azt az ingerküszöböt, hogy már tízezrek mennek ki miatta az utcára tiltakozni.

A Belügyminisztérium szerint 2025-re nagyobb bérfejlesztés jöhet, mint amit a pedagógusok most követelnek.

Ember legyen a talpán, aki ebből megállapítja, hogy be fogják-e olvasni a tüntetők követeléseit.

Reggel fél 8 körül a Krisztina körúton még csak a molinókat méregették a résztvevő pedagógusok és diákok, de perceken belül megteltek a járdák. A legtöbben diákok voltak, de voltak közöttük pedagógusok, szülők is. Azonnali béremelésért, munkateher-csökkentésért, a sztrájkjog megváltoztatásáért és összességében az oktatás nagyobb szabadságáért mentek utcára. Fél órával a kezdés után már teljes kört alkottak a tüntetők: Budapesten 61 iskola közel tízezer támogatója gyűlt össze a szervezők szerint. A Fókusz riportere az élőlánc résztvevőivel beszélgetett.

Az ázsiai országban még mindig a „zéró covid” elve érvényesül.

Czuczor Gergely, akit a műsorban egyszerű tanárnak tüntettek fel, azt mondta, a béremelésért tüntető pedagógusok hangulatot keltenek. Technikumi tanáraként ő maga havi bruttó 238 600 forintot visz haza, emellett PR-tanácsokat ad egy cégnek havi 800 ezer forintért.

Még nem vettek fel helyettük újakat.

Egyre keményebben kell megküzdenie a médiafigyelemért korunk aktivistáinak, ám közben elidegeníthetik a közvéleményt a fontos társadalmi és környezetvédelmi céloktól a tiltakozás tárgyához nem feltétlenül kapcsólódó módszerekkel. Bélsár az emlékművön, elszaboltált kerékpárverseny és önragasztás a 2020-as évek slágerei, de meg kell emlékeznünk egy magyar indulóról is.