Milliós jutalmak, kellemes borvacsora és sofőr a rendszer működtetőinek, semmi a pedagógusoknak – mérlegen az államosított oktatás tíz éve

Diák aktivisták zavarták meg Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédét a nevelésről szóló fórumon 2013 januárjában, két héttel azután, hogy a kormány bevezette a törvényt, amely alapjaiban változtatta meg a magyar közoktatás addigi rendszerét. 

Akkor Marekné Pintér Aranka lett a frissen felállt KLIK, azaz Klebelsberg Állami Intézményfenntartó Központ elnöke, közel 120 ezer pedagógus munkáltatója, ezzel gyakorlatilag az ország legnagyobb munkaszervezetének vezetője.

Minden egyes pedagógus, minden egyes takarító, minden egyes portás és minden egyes intézményvezető a KLIK alkalmazottja volt. Ez háromszor akkora, mint a MÁV, vagy ötször akkora, mint a Honvédség

– magyarázta a Házon kívül stábjának Radó Péter oktatáskutató, hogy valójában mekkora szervezetről is volt szó.

A szakember arról is beszélt, hogy 2013-mal a KLIK lett az államilag központosított közoktatási rendszer centruma, és irányítója, azaz az állam meghosszabbított karja a pedagógusok felé. Önkormányzati helyett állami fenntartás és irányítás. A kormány többek között ennek megvalósításával, és bevezetésével bízta meg Hoffmann Rózsát még 2010-ben, aki szerint a KLIK egy sikertörténet, hiszen szerinte minden negatív előrejelzés, és rémhírterjesztés ellenére „minden menetrendszerűen pontosan, és zökkenőmentesen lezajlott.” Gyakorlatilag azonban néhány hónap múlva zökkenni látszott az új rendszer. 

Volt, ahol például a papír nem érkezett meg, hiába rendelték meg. De a Hoffmann-féle pedagógus életpályamodell már 2013-ban sem tetszett mindenkinek. 

Merthogy mindezzel együtt elvették a tanároktól a cafetériát, növelték a heti kötelező óraszámukat, és ugyan emeltek a tanárok bérén, de több pótlékukat elvonták. A fizetés már akkor is probléma volt.

A 6 hónapja működő KLIK kasszája pedig ekkor már több mint 18 milliárdos mínusznál tartott. És a hiány nemigen csökkent, pedig a mamutszervezet költségvetése évről évre nőtt. Hiába lett Hoffmann Rózsa helyett Czunyiné Bertalan Judit a köznevelésért felelős államtitkár 2014-től, és hiába cserélték le Marekné Pintér Arankát Hanesz Józsefre a KLIK élén, a bajok nem csökkentek.

Elégedetlenségből országos tiltakozás

Miközben az előző évben 30 milliárd forint többletforrást kapott a KLIK a kormánytól, a tanárok egy része 2015-ig bírta türelemmel, ekkor indult meg a „pedagógus ellenállási mozgalom”, ahogy Radó fogalmaz.

Először a Miskolci Hermann Ottó Gimnáziumban telt be a pohár. Nyílt levelet írtak, amiben kifejtették, hogy a rendszer kaotikus, kiszámíthatatlan, elkeseredettek a tanárok, és belefulladnak az értelmetlen adminisztrációba, ellenőrzésekbe, és az állandó változásokba, de süket fülekre találtak.

A köznevelésért felelős államtitkár nem reagált a levélre, ahogyan a KLIK akkori elnöke is faképnél hagyta a híradó riporterét. A levélből azonban országos tiltakozáshullám, és tüntetések sorozata lett.

Balogh Zoltán akkori emberi erőforrás miniszter viszont reagált a tiltakozásokra, megnyilvánulásából azóta szállóige lett.

Valóban, szlengbe, túltoltuk a biciklit kicsit, és szerintem abból vissza kell jönni, de hogy megértsék az emberek az új rendszer logikáját, ahhoz szükség volt erre

– mondta.

A miniszter azt ígérte, hogy lesz az iskolaigazgatóknál is pénz, és a központi KLIK helyett a helyi tankerületeknél is. A tankerületeknél lett, az iskoláknál végül nem. És ami még változott: Czunyiné Bertalan Juditot leváltották, és a nagy mamut KLIK-ből sok kicsi KLIK-et, azaz saját gazdálkodású tankerületet csináltak. 

Az egy hatalmas KLIK költségvetését leosztották a 60 tankerületnek, de az iskolák szempontjából semmi nem változott 

– magyarázta az oktatáskutató.

Ami biztosan változott az eltelt 7 év alatt: rengeteg tanár hagyta el a pályát. Ami pedig változatlan, azok a tanári hétköznapok 2016-ban és 2022-ben is. 

Középpontban a tankerületek

Hosszú évek után az elmúlt hetekben tömegek fejezték ki elégedetlenségüket az oktatási rendszer miatt. Tanárok, diákok és szülők együtt vonultak vagy álltak élőláncba. Dühük sokszor az addig csöndben működő tankerületekre zúdult.

Pintér Sándor, az oktatásért is felelős belügyminiszter a tüntetések kirobbanása óta hallgat. Gulyás Gergely és néhány más kormánypárti politikus beszélt csak arról, hogy ha jönnek majd az uniós támogatások, a tanárok nagy béremelésre számíthatnak. És Orbán Viktor számára sem volt annyira fontos, hogy megnyugtassa a tiltakozókat, alig szólalt meg az ügyben, és akkor is csak röviden, mint például múlt szerdán a parlamentben. Mind pusztán pénzügyi kérdésnek tekintik az oktatási rendszerrel szembeni elégedetlenséget.

Azt viszont egyáltalán nem tudjuk, hogy mit gondolnak a tankerületek vezetői az oktatásról, a tanárok helyzetéről, a tananyag színvonaláról, mindarról, aminek felügyeletével megbízták őket. A mostani pedagógustiltakozások után egyetlen tankerületi vezető „fegyelmezett” személyesen: Házlinger György a Közép Pesti tankerület igazgatója. 

Ajánló: „Viszontlátásra, gyerekek!” – videón, hogy mosolyogva köszön el a tankerületi vezető, miután írásbeli figyelmeztetést adott át az engedetlenkedő tanároknak

A többiek csukott ajtók mögött intézkednek. Nem mutatkoznak, nem tárgyalnak, nyilvánosan nem vesznek át peticiót. Mint Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerület vezetője, aki az éjszaka közepén küldött levelet arról a tanároknak, hogy kirúgják őket. Rábel Krisztináról ugyanaz a fénykép található meg a tankerület honlapján, mint amelyik a Nemzeti Választási Irodánál is. Ezt használta a 2019-es önkormányzati választási kampányban is. A Fidesz-KDNP jelöltje volt Pesterzsébet egyik választókerületében. Kikapott ellenzéki ellenfelétől, de végül listáról bejutott a képviselőtestületbe. Tavaly óta vezeti a tankerületet, előtte mondott le mandátumáról, de a munkájáról nem nyilatkozik.

Pont, mint Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerület igazgatója. 

Ő rúgta ki egy hónapja a Kölcsey Gimnázium 5 tanárát, és ő az is, akivel kapcsolatban plágiumgyanú miatt indított vizsgálatot a Kodolányi János Egyetem. 

Annak idején ugyanis Marosi Beatrix itt írta meg szakdolgozatát erkölcs és etika szakon. Azt a dolgozatot, amelyről Hadházy Ákos országgyűlési képviselő írt először a közösségi oldalán. Marosi Beatrix szerinte a halálbüntetésről szóló szakdolgozatának legalább 36 százalékát más szövegekből emelhette át egy az egyben, forrásmegjelölés nélkül. De Jámbor András országgyűlési képviselő blogjában korábban írt gondolatait is „magáévá tette” a tankerületi igazgató szakdolgozatában. 

A Szigetvári Tankerületi Központ igazgatója is hallgat. Bognár Lászlót, aki májusig még pécsi fideszes önkormányzati képviselő volt, azért kereste a Házon kívül, mert kiderült, hogy munkáját azzal könnyíti a tankerület, hogy minden nap sofőr viszi munkába. Nincs jogosítványa, viszont 50 kilométerre lakik a munkahelyétől. Operatőrünk fel is vette egyik reggel, amikor beszállt az autóba, miután sofőrje fél órán át várt rá a ház előtt.

Nemrég számoltunk be szintén a szigetvári tankerülettel kapcsolatban arról, hogy a vezető 23 beosztottját augusztusban egy csapatösszetartó tréningre vitte, több 100 ezer forintért. A programban szerepelt egy 45 perces munkaértekezlet a siklósi vár lovagtermében, ahogyan ebédek, borvacsora, kirándulások, vagy éppen egy drávai hajótúra is. Eközben az iskolákban már azt kellett felmérni, hogy a magas energiaárak miatt át tudnak-e állni fatüzelésre. De a jutalmak terén is óriási a szakadék. 

Kisvárdán 2019-ben a tankerület igazgatóját 1 millió 562 ezer forinttal jutalmazták, miközben az alatta dolgozó tanárok átlag 1100 forintot kaphattak csupán. 

Ez az az év volt, amikor itt uniós pénzből sok helyi iskolára szereltek fel napelemes rendszert, de ahogy a Házon kívül korábbi adásában kiderítette, legalább négy iskolában soha, egy pillanatig nem működtek.

A helyzet tehát nem túl rózsás, sőt, Radó Péter szerint az oktatás

abban az értelemben, hogy felvértezi-e az iskola a gyereket azokkal a készségekkel és kompetenciákkal, amikre 10-20 év múlva szükségük lesz, innen nézve már régen összeomlott.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár ehhez képest egy hete a parlamentben azt mondta, hogy a diákok eredményei az évek során, – a mérések szerint – nagyon jók voltak, ahogy a magyar köznevelési rendszer a járvány alatt is megállta a helyét.

Kutatói becslések szerint viszont a pandémia alatt körülbelül 40 ezer gyerek veszítette el a kapcsolatát az iskolával – Radó Péter állítása szerint, és a diákok teljesítményét mérő nemzetközi PISA-felmérés adatai sem támasztják alá az államtitkár szavait. 

A kutató szerint 2009 után olyan mértékű a teljesítményromlás, amire kevés példa van a PISA történetében, a 2018-as javulás pedig csak látszólagos, hibahatáron belül mozog, valójában stagnálás. Erről is kérdezte volna a Házon kívül Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ jelenlegi vezetőjét, de interjúkérelmemre még csak nem is reagált.