Nincs tanárhiány a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely szerint csak bizonyos településeken és szakterületeken van a kelleténél kevesebb pedagógus, összességében viszont elegen vannak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kormány tagadja a problémát, ami szeptemberben még nagyobb lehet. Csaknem 5000 pedagógus jelezte, hogy elhagyja a pályát, ha bevezetik a tanárok jogállását megváltoztató törvényt. 

Nem arról van szó, hogy beértek a tüntetések, csak elrontották. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy évi 10 százalékos emelés érkezik a pedagógusoknak. 

Nyilvánvalóan nem matematikát oktatok, mondta Csomor Csilla.

Bajban lenne a Klebelsberg Központ, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani, ezt írta a köznevelésért felelős államtitkár egy belső levelezésben. Ezt véletlenül elküldték a Telexnek, válaszul a honvédelmi tantárgy oktatásával kapcsolatos kérdéseikre. Ugyanebben a belső levelezésben a központ szakmai elnökhelyettese azon aggódott, hogy ha valaki közérdekű adatigényléssel kikéri a részleteket, rájuk ragad a hazugság. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ezzel leleplezte magát a kormány. A levél téma volt a parlamentben is, ahol 18 órán keresztül vitáztak az úgynevezett státusztörvényről. 

Péntek délután megkezdődött a státusztörvény vitája a parlament rendkívüli ülésén, miközben az országház előtt diákok, civilek, aktivisták és tanárok tüntetnek a javaslat ellen.

Ott lehettek pénteken mégis a ballagáson azok a diákok is, akiket korábban VIII. kerületi iskolájuk vezetése  magatartási problémák miatt kizárt az eseményből. A szülők a tankerülethez fordultak, ahol megsemmisítették az iskola kitiltásról szóló határozatát. Ennek ellenére volt olyan diák, aki úgy döntött, ezek után nem vesz részt a ballagáson. 

Ötezer tanár is felmondhat, ha a törvény átmegy.

Micsoda szivárgás!

Maradj inkább csendben, és örülj annak amid van, különben azt is elvesszük – így fogalmazta meg Pankotai Lili, hogy szerinte hogyan áll felszólalásaihoz és a tüntetőkhöz a kormány. Szerinte ez nagyon ismerős több diktatúrából is. Nem fél tüntetésre járni és az ellene indított eljárás nem veszi el attól a kedvét, hogy kiálljon gondolatai mellett.

Pedig Varga Mihály legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg.

A jutalomkönyveket is kérjük Brüsszeltől? – vetette fel az esetet szóvá tevő tanító.

Botrányosan kicsi végkielégítést adna a kormány a pályaelhagyó tanároknak. Erről a Népszava írt először. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ha az Országgyűlés megszavazza a státusztörvényt, tömeges felmondások várhatók, ezt próbálják megakadályozni így. A Híradónak két olyan tanár nyilatkozott, akik több mint 40 éve vannak a pályán. Azt mondják, hogy a bosszútörvénynek is nevezett státusztörvény annyira megalázó, hogyha megszavazzák, mindenképpen új állást fognak keresni. Az ügyben hiába kerestük az oktatásért is felelős Belügyminisztériumot, nem kaptunk tőlük választ.

A szervezők szerint ötezer pedagógus hagyhatja el a pályát, ha megszavazzák a törvényt. 

Pontosabban azzal, ami miatt elküldték a diákot a kollégiumból. 

Semjén Zsolt kezdeményezte az ülést. 

Van olyan iskola, ahol az elektromos aljzatból csöpög a víz egy nagyobb eső után, és olyan is, ahol a beázás olyan régóta gond, hogy a diákok táncos flashmobbal próbálják elérni a régen beígért, de most lefújt felújítást. Hadházy Ákos közben arra hívja fel a figyelmet, hogy míg az Építési és Közlekedési Minisztérium csaknem 300 beruházást állított le egy év alatt az országban, a kormány 244 milliárd forintért vásárolt egy félkész irodaházat egy NER-közeli vállalkozótól.

A miniszterelnök Asgabatban arról is beszélt: szükség van arra, hogy Közép-Ázsiából energia érkezzen Európába.

„Az összes gazember elmenekül Oroszországból / Nyugaton várják őket gengszterek, szodomiták.” A fiatalok militarizálását tűzte ki célul az orosz kormány. Iskolai foglalkozásokon tanítják a fegyverfogást, versekben is hirdetik az orosz felsőbbrendűséget és az ezeréves harcot, amit a Nyugat ellen vívnak. Egy rossz pillanatukban még az Úttörőmozgalmat is újraélesztették.

Döntően budapesti és Pest megyei iskolai fejlesztéseket függeszt fel a kormány – ez derül ki a Építési és Közlekedési Minisztérium listájából, amit a Demokratikus Koalíció kért ki. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint az agglomerációs településeknek komoly érvágás a döntés, mert már most is túltelítettek az iskoláik. A Pedagógusok Szakszervezete úgy látja, hogy a fővárosi beruházások felfüggesztésével az ellenzéken akar bosszút állni a kormány.

Érte meglepetés a szakszervezeteket a pedagógusok jogállását megváltoztató törvényjavaslat olvasása közben. Úgy látják, a parlamentnek benyújtott tervezet több pontjáról nem egyeztetett velük a Belügyminisztérium. Például arról, hogy lennének olyan tanárok, akik a vártnál jóval később kapnának fizetésemelést. Eddig csaknem 5000 tanár jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt. A kormány szerint a javaslat alapozza meg a pedagógusok béremelését.  

Két kis szendvics. Ezt kapták pedagógusnapra egy vidéki iskolában a tanárok a tankerülettől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ők még a szerencsésebbek közé tartoznak, mert a legtöbb tankerület idén sehogy nem köszönte meg a tanárok munkáját pedagógusnapon. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium annyit közölt a híradóval, hogy a tankerületek önállóan dönthetnek arról, tartanak-e pedagógusnapi rendezvényt. 

A válaszadók 17 százaléka viszont teljesen jogosnak tartja a rendőri intézkedéseket.

A tüntetők az Oktogontól vonultak Pintér Sándor minisztériuma elé. 

Szándékosan vághatták meg úgy a felvételt, hogy az illeszkedjen a kormány narratívájába.

A tárca szerint eddig csak az Európai Unió miatt nem valósult meg a béremelés.

A Parlament mellett, igazoltatással ért véget az oktatási tüntetés Budapesten. Az ország 16 városában demonstráltak. Az eseményt szervező „noÁr” és a Tanítanék Mozgalom szerint a tervezett státusztörvény nem a közoktatás javításáról, hanem kicsinyes bosszúról szól. Emellett a tüntetők elleni - szerintük erőszakos - rendőri fellépés ellen is tiltakoztak. Budapesten az oktatásért felelős Belügyminisztérium előtt kezdődött a tüntetés.

Hajdu Steve színész rappel nyitotta meg a budapesti tüntetést a Belügyminisztérium előtt. Perlaki-Boros Noel és Mészáros Bence az Egységes Diákfront elnökségi tagjai pedig azt mondták beszédükben, elegük van abból, ahogy a hatalom az embereket kezeli. Az egyik tüntető azt mondta, az oktatás ügye mindenkit érint és nem érti, hogy miért nincs itt mindenki.

Ismét tüntettek a Belügyminisztérium előtt a tanárok. Farkas Márton szimpatizánsként csatlakozott a demonstrálókhoz. A férfi még a minisztérium épületének falára is felmászott. Azt mondta, minél elérhetetlenebb helyre akarta felragasztani a matricát, mert annál több idejük van azon gondolkodnia a kormánynak, hogy miért kerültek oda.

Modern felszerelések, mosolygó tanárok és diákok, gördeszkapark az udvaron és minden tanulónak saját laptop. A Fókusz stábja az ausztriai Oberwartban, azaz Felsőőrön forgatott, ahol nemcsak a diákok élete teljesen más, mint a magyar társaiké, hanem a tanárlét is. Ott egy pedagógus 1 millió forintnál is többet kereshet, és az oktatás minősége is különbözik attól, amit Magyarországon tapasztalni. A cél Ausztriában ugyanis nem a lexikális tudás átadása, hanem, hogy a gyerekek sikeresen boldoguljanak az életben. 

Perlaki-Boros Noel és Mészáros Bence, az Egységes Diákfront elnökségi tagjai is felszólaltak az oktatásért szervezett budapesti tüntetésen.

Az Európai Bizottság a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemeken függesztette fel az Erasmus programot.

Igaz, megjegyezték, hogy a miniszterelnök elfeledkezett az érettségizőkről.

A diákok virrasztásra készülnek, akár több napon át. 

Az Egységes Diákfront szerint a diákok érdeklődése a megmozdulások iránt nem a lakhelyüktől függ. Azon dolgoznak, hogy az akcióik híre minél több emberhez eljusson.

Nem lesz kötelező a pedagógusoknak a portfóliókészítés és a minősítési vizsga, ha bevezetik a státusztörvényt – erről Rétvári Bence államtitkár írt a közösségi oldalán néhány napja. A Tanítanék Mozgalom szerint a tanári jogállást megváltoztató törvény nélkül is meg lehetne szüntetni ezeket a kötelezettségeket.

A Kúriához fordul az a nyíregyházi óvónő, akit jogtalanul bocsátottak el még a koronavírus-járvány idején. A bíróság korábban neki adott igazat, és munkahelyére is visszahelyezték, de kifogásolja, hogy az általa kért kártérítésnek csak egy részét ítélték meg neki. A pedagógust korábban arra hivatkozva küldték el, hogy szóvá tette például azt, hogy szabálytalanul írták ki a szabadságukat.

Az iskolában gyertyagyújtást szerveztek.

A diáktüntetésekről is beszélt Beer Miklós, a Váci egyházmegye nyugalmazott püspöke Veiszer Alindával. 

Drámai mértékben esett vissza tavalyhoz képest azoknak a végzős középiskolásoknak a száma, akik pedagógusok szeretnének lenni. Nem csoda, hogy csak hagy nehezen találtunk három olyan fiatalt, akik még a jelenlegi helyzetben is tanárként képzelik el a jövőjüket, míg az osztálytársaikból jogászok vagy közgazdászok lesznek. Pontosan tudják, hogy mire vállalkoznak, vajon miért ragaszkodnak a tanári hivatáshoz?

Konczik Lilla 2020-ban azért költöztek Tenerifére családjával, hogy új életet kezdjen. Lillának azóta bejöttek számításai: az anyuka rátalált önmagára az utazászervezéssel, Beni pedig megtalálta a helyét új iskolájában, ahova annyira szeret járni, hogy sok magyar iskolatársával ellentétben ő nem várja a nyári szünetet.

A Creative Science alapítójának jónak tartott budai iskolákba járnak a gyerekei, most Facebookon bukott ki a magyar oktatási helyzetre. 

Több mint 10 ezer pedagógus tanulhatta meg az elmúlt két évben, hogyan kezeljék a cukorbeteg gyerekeket. A tavalyi adatok szerint 4000 olyan gyerek jár óvodába, iskolába, akiknek folyamatosan mérni kell a cukrát, és beadni az inzulint. Az Oktatási Hivatal és az Egy Csepp Figyelem Alapítvány közös programja épp ezekre képzi ki a tanárokat, óvónőket, hogy a szülők nyugodtabban engedhessék iskolába, óvodába cukorbeteg gyereküket.

A megkérdezett budapestiek mindegyike azt mondta: szükség van a pedagógusok béremelésére. Az ellenzékiek nagy része több mint 610 ezer forint fizetést adna az oktatóknak.

Féltik a szülők a gyerekeket a Gyömrői Fekete István Általános iskolában, ezért a Monori Tankerületi Központ elé vonultak reggel tiltakozni. A több mint 100 éves épületet legalább 20 éve nem újították fel. Korábban új iskolát terveztek a régi helyére, de azt pénzhiány miatt lefújta a kormány tavaly ősszel. A Klebersberg Központ érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre.

18 év után először hirdettek általános sztrájkot a romániai közoktatásban. A szakszervezetek nagyobb bért követelnek, azt szeretnék, hogy a pályakezdő tanárok bére elérje az átlagkeresetet. 

Szerintük a kormány  nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatás problémáinak megoldására.

Nekifeszültek a diákok a rendőrsorfalnak péntek este a Fidesz budapesti székházánál, de könnygázt ezúttal nem vetettek be ellenük. A rendőrség azt közölte: a lehető leghumánusabb módon léptek fel. Két tiltakozóval szemben hivatalos személy ellen elkövetett erőszak miatt tettek feljelentést. Még elemzik a felvételeket, ezért további eljárások is indulhatnak.

Sokadik alkalommal derül ki, hogy az elemi szolidaritás nélkül a magyar társadalom végérvényes lecsúszásra van ítélve – írta a pénteki diáktüntetésről.

Esős slágerekre táncoltak a diákok a békásmegyeri gimnáziumban, az akcióról videó is készült.