Egyszerre kellene érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak, ha elfogadják a Belügyminisztérium javaslatát a következő tanév rendjéről. Erről először a Népszavának beszéltek a Pedagógusok Szakszervezetétől. A tanév június 21-ig tartana, de az érdekképviseletek szerint az épületek nagy része alkalmatlan arra, hogy a nyári hőségben is ott tanuljanak a diákok. A tárca szerint a hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az érettségire pedig adnak 3 plusz napot, ha szükséges.

A türingiai AfD szélsőjobboldali párt vezetője, Björn Höcke szerint nem valók „az egészséges iskolába” fogyatékkal élő diákok. 

A tankönyv most már az „állam álláspontját képviseli”. 

Ősszel kezdődhet az encs-fügödi általános iskola újjáépítése. Még 2021 őszén égett le, a diákok azóta konténertantermekbe kényszerültek. A Borsodihír.hu írta meg elsőként, hogy lezárult a közbeszerzés, és hamarosan elkezdődhet a kivitelezés. A polgármester azt mondta, hogy az építkezés várhatóan jövő júniusig tart.

Drámaian kevesen jelentkeztek idén a hazai egyetemek biológia-, kémia- és fizika tanári szakjaira, de az ötéves tanárképzést is csak 1550-en kezdik meg szeptemberben.

Továbbra sem kell a kormány engedélye a nyugdíjas tanárok foglalkoztatásához, ezt közölte Híradónkkal a Belügyminisztérium. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyanakkor azt állítja, augusztus elsején hatályukat vesztették az erről szóló rendeletek. Ezt a köznevelési államtitkárnak is felvetették a pénteki tárgyalásukon. Ő úgy reagált: átgondolják a problémát. 

Az alacsony ponthatárok miatt kerülhettek be az eddiginél többen a felsőoktatásba. Míg a kormány örül, az ADOM diákmozgalomnál attól félnek, hogy a gyenge tanulókból majd rossz munkaerő lesz. A Pedagógusok Szakszervezete szerint kérdés, hogy a felvett diákok közül ténylegesen hányan iratkoznak majd be a pedagógus képzésekre. A tiltakozásokat kiváltó, úgynevezett státusztörvényről ugyanis csak a felsőoktatási jelentkezési határidő lezárása után beszélt először a kormány.

Fakultatív foglalkozás lesz a fegyverhasználat.

Esküt is kell tenniük a pedagógusoknak jövő májustól – egyebek mellett ez derült ki a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetéből. Az viszont nem, hogy mi lesz az eskü szövege, és az sem, hogy pontosan mennyit fognak keresni a tanárok. Erről az rtl.hu és a Népszava írt először. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint egyre több a megválaszolatlan kérdés. Az oktatásért is felelős Belügyminisztérium nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre.

Még nincs meg a pontos szöveg.

Honvédelmet tanító érettségizett altisztek, dajkák nyolc általánossal, szakirányú képesítés nélküli gyógypedagógusok – a státusztörvény végrehajtását szabályozó tervezet alapján sokkal enyhébbek lesznek a tanárokra vonatkozó képzettségi feltételek. Viszont május 31-től már csak azok dolgozhatnak tanárként, akik esküt tesznek egy felsőoktatási intézményben. A szakszervezet szerint a tervezettel a kormány elismeri, hogy óriási a pedagógushiány.

Számos olyan megkereséssel találkozik a TASZ, amiből az derül ki, hogy a munkáltatók a jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálják megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt adnák be lemondásukat közalkalmazottként.

Egyre több az évismétlő elsős – tudta meg a Népszava. Idén csaknem ötezren járták újra az általános iskola első osztályát. A Híradó által megkérdezett oktatáskutató szerint ez több, mint a korábbi években, és az oka az lehet, hogy 2020 óta csak a szülő kérésére lehet évhalasztást kérni. Emiatt sok gyerek úgy kerül iskolapadba, hogy még nem iskolaérett. A Szülői Hang szerint a kérelem sok adminisztrációval jár, amiben sok – főleg hátrányos helyzetű család – nem igazodik el. A Belügyminisztérium megkeresésünkre adásunkig nem reagált. 

Rövidebb idő alatt lehet tanári diplomát szerezni bizonyos szakokon. Míg a kormány szerint igény van erre, a pedagógusokat képviselő szakszervezetek szerint ez csak tűzoltás, és a tanárhiányt ezzel nem lehet megoldani. A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagóguskar elnöke nem akart válaszolni ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

Arra hívják fel a figyelmet, hogy a világon szinte egyedülálló módon nálunk az iskola növeli a társadalmi különbségeket, és tizenkét év kormányzás után nincs kire mutogatni emiatt.

Ugyanazt érzi, látja és tapasztalja egy pályaelhagyó óvodapedagógus, a még kitartó óvónő és a pedagógusok hangja, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője is. Ők és még rajtuk kívül több ezren Magyarországon. A státusztörvény nemcsak a tanárokat érinti és sújtja, hanem az óvodapedagógusokat, óvónőket, dajkákat is.

Komoly probléma van a nyolcadikos diákok szövegértési képességeivel, 2022-ben 40 százalékuk teljesített az alapszint alatt – a HVG szerint egyebek között ez derült ki az országos kompetenciafelmérés kiértékelése után. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy a legnagyobb problémák ott vannak, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas. Radó Péter oktatáskutató szerint viszont egy gyerek teljesítményére nem az etnikai, hanem a szociális háttér hat.

Több diákot vettek fel a felsőoktatásba idén, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Az ELTE-n és a Semmelweis Egyetemen rekordszámú friss egyetemista kezdhet tanulni szeptembertől. A pedagógusképzésekre is sokan jelentkeztek. Gulyás Gergely miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a pedagógus-utánpótlás biztosított. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, a tanárhiány így sem enyhül. 

Kilátogattunk a Pont Ott Partira, ahol a felsőoktatásba jelentkező fiatalok megtudhatták, teljesült-e az álmuk. Megkérdeztük őket, hol tanulnak tovább, mennyit ér ma szerintük egy magyar diploma, és hogy itthon vagy külföldön képzelik-e el a jövőjüket. 

A diákokat 20 órától értesítették, hogy felvették-e őket valamelyik felsőoktatási képzésre. 

Szerdán hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, idén 126 ezren izgulnak a felsőoktatási felvételi miatt. Az RTL Híradó riportere a Budapest Parkból tudósított.

A 174 vidéki járás közül 71-ben a nyolcadikosok átlaga nem éri el azt a szintet sem, ahol országos átlagban hatodikban kellene tartani. 

42 órányi mulasztást töröltek jogosulatlanul. 

„A magyar fiatalság jövője” – ez volt a gyermekkoporsóra írva, amiért gyülekezési joggal való visszaélés miatt indult Keresztény Zoltán ellen rendőrségi eljárás.

Már több mint kétezer pedagógus mondott fel a státusztörvény miatt és még több ezren csatlakozhatnak hozzájuk a Pedagógusok Szakszervezete szerint. Azt mondják, akkora a baj, hogy matematika mellett történelem és magyar szakos tanárt is egyre nehezebb találni. Hollik István a KDNP országgyűlési képviselője viszont úgy látja: a pedagógusok új jogállásáról szóló törvény biztonságos, kiszámítható jövőképet ad a tanároknak. A Belügyminisztérium nem árulta el, hány tanár mondott fel.

Mehetnek a magyar diákok szeptembertől külföldre tanulni az Erasmus programmal – mondta Tusványoson Navracsics Tibor az RTL-nek. Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos a héten azt mondta, ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus+-programban. Navracsics szerint Erasmus ügyben folyamatosan zajlanak a tárgyalnak, és a miniszter meg van róla győződve, hogy ezek eredményesek lesznek.

A Kúria két kérdést hitelesített, az Ab viszont máshogy döntött.

A státusztörvény miatt felmondott Jocó bácsi, az ország egyik legismertebb tanára. Erről az Alinda című műsorban beszélt először. Híradónknak azt mondta, hogy ezután vállalati tréningeket fog tartani, de nem jó szívvel döntött így. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint tömeges felmondás várható szeptemberben. A kormány ezzel nem ért egyet.

A státusztörvény volt az utolsó csepp, 10 év után felmondott és elhagyja a tanári pályát Balatoni József. A történelemtanár azt mondta, nehéz szívvel hozta meg a döntést és hónapokig őrlődött előtte.

Két panasz is érkezett az Alkotmánybírósághoz az oktatási népszavazásról, ezért még mindig nem dőlt el, elkezdődhet-e az aláírásgyűjtés. A Pedagógusok Szakszervezete a diákok óraszámának csökkentéséről szervezne népszavazást, és arról, hogy a tantestületek eltérhessenek az egységes tantervtől. Közben a Momentum egy koporsót vitt a Belügyminisztérium elé, mert a párt szerint a kormány kivégezte a magyar oktatást. A Belügyminisztérium érdemben nem válaszolt kérdéseinkre.

Ha a tanárok bérét nézzük, európai viszonylatban hátul kullog Magyarország.

Már csaknem kétezren csatlakoztak ahhoz a petícióhoz, amivel csepeli szülők azt próbálják megakadályozni, hogy elküldjék két kerületi iskola vezetőjét. Hiába voltak ők és a diákok is megelégedve az igazgatókkal, a pályázatukat mégis elutasították – a volt kormánypárti polgármester szerint Németh Szilárd miatt. Szerettük volna megtudni az oktatásért is felelős Belügyminisztériumtól, hogy a tiltakozás hatására megváltoztatnák-e a döntésüket. De erre nem válaszoltak.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár emellett ismét megígérte a béremelést a tanárok számára.

Az Országos Roma Önkormányzat számlájára inkasszót jegyzett be a Belügyminisztérium, így hiába érkezett meg oda az állami támogatás.

Mély fájdalommal tudatják, hogy a magyar oktatás hosszú kínszenvedés után elhunyt.

A tankerület szerint a pedagógusok nyáron szoktak munkát váltani, de a tanév kezdetére minden rendeződni fog.

Bálint Gábor, a Karinthy Frigyes Gimnázium angoltanára magániskolában kapott munkát.

Tóth Bence biológia-kémia szakos tanár szeptemberig még tanít, de utána felmond a státusztörvény miatt. A Reggeliben elmesélte, 15-16 éves korában határozta el, hogy tanár akar lenni, 2019 óta tanít is. A kezdőbére 260 ezer forint volt, mellette két munkája van, hogy meg tudjon élni. Tóth Bence elmondta, miért nem tartja igazságosnak a teljesítményértékelést, és arról is beszélt, hogy milyen területen képzeli el az életét a tanári pálya után.

Pilz Olivér, a Herman Ottó Gimnázium matematika-fizika-biológia szakos tanára és a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója letétbe helyezte a felmondását a státusztörvény miatt. Szerinte a kormány történeli bűne, hogy nem javított az oktatás helyzetén, 13 év alatt egy reformot is véghez lehetett volna vinni.

Kevés olyan munkahely van, ahol minimálbérért kell heti 60-80 órát dolgozni – mondta a Reggeliben Kovács Éva, a Karinthy Frigyes Gimnázium tavaly nyáron felmondott, matek-kémia szakos tanára. Az elmúlt egy évben az oktatásban csupa olyan dolgok történtek, amelyek csak megerősítették a döntésében, folytatta. Kovács Éva a Miután felmondtam oldal alapítója, ahol a pályaelhagyó tanárok történeteit gyűjtik össze.

Aláírta az úgynevezett státusztörvényt a köztársasági elnök. Korábban csaknem 5 ezer tanár jelezte, hogy elhagyja a pályát, ha ez megtörténik. A kormány mégsem számít tömeges felmondásra. Budapest két kerületében viszont tartanak ettől, emiatt az önkormányzatok pénzzel támogatják a tanárokat: a 11. kerületben a kirándulásokon végzett munkát fizetik ki, a 6. kerületben pedig albérlettámogatást adnak.

A szavazással együtt olvad el a jövőnk – jégkockákkal és skandálással üzentek a pedagógusok és a diákok a Parlament előtt a státusztörvényről szavazó képviselőknek. Volt olyan tanár, aki az utolsó pillanatig reménykedett, más már napokkal ezelőtt beadta a felmondását. Az aHang oldalán eddig több, mint ötezer tanár jelezte, felmond, ha megszavazzák a törvényt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az érdekképviseletek nem fogják feladni a harcot.

Elfogadta az országgyűlés a pedagógusok jogállásáról szóló úgynevezett státusztörvényt. Ez alapján megszűnik a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, áthelyezhetők lesznek más intézményekbe, és könnyebb lesz fegyelmi eljárással elbocsátani például azokat, akik polgári engedetlenségben vesznek részt. A kormány szerint a pedagógusok fizetésemelése miatt van szükség a változtatásokra, az ellenzék viszont az elégedetlen tanárok elleni politikai bosszúról beszél.

„Az a borzasztó, hogy a gyerekektől elvették a jövőt és nem az, hogy én most taníthatok-e vagy sem”  – mondta Törley Katalin a státusztörvény megszavazásáról, amit nem sokkal dél előtt fogadott el az országgyűlés. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly kirúgott tanár nem adja fel a tiltakozást, szerinte hangot kell adni azoknak a problémáknak, maik nem oldódtak meg. 

Egésznapos tüntetést szervez keddre a Kossuth térre az Egységes Diákfront és az aHang a státusztörvény ellen. A javaslatot az Országgyűlés nem sokkal dél előtt megszavazta. Kövesse velünk a nap eseményeit percről percre tudósításunkban!

A határozathozatalokat követően esküt tesz Tuzson Bence igazságügyiminiszter-jelölt, valamint Bóka János, akit az európai uniós ügyekért felelős miniszteri posztra jelöltek.

Úgy tűnik, 2023-ra új szokások alakultak ki az iskolai tablót illetően. Már nem csak a ballagó diákoknak, de a pályaelhagyó tanároknak is készítenek tablót. Bár ők nem ünnepélyesen, sokkal inkább kényszerből hagyják el az iskola falait. Azt mondják, hiába ez a hivatásuk, a kevés fizetés, egy kedvezőtlen rendelet és a folyamatos túlóra miatt kénytelenek elhagyni a pályát. Hogy a rendszer hogyan termel majd ki egész tanári karokat, azt nem tudni. Pedig nincs sok idő, két hónap és indul a biztosan rendhagyó tanév. 

Az oktatók és a diákok készülődnek, de egyelőre nem látszik, mikor lesz megegyezés.

Már reggel fél nyolctól lehet tiltakozni kedden a státusztörvény ellen a Kossuth téren.

Voltak, akiket kirúgtak, voltak, akik felmondtak.