Magát csapja be a kormány a felgyorsított tanárképzéssel?

Nagy volt az öröm néhány napja, amikor kiderültek a felsőoktatási ponthatárok. Aki szeptembertől a mesterképzést kezdi és érdekli a tanári pálya, duplán örülhet. A kormány ugyanis felgyorsítja a pedagógusképzést bizonyos szakokon.

Egy csütörtökön megjelent kormányrendelet szerint az eddigi négy féléves újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél – meghatározott tanárszakokon – a képzési idő három félévesre rövidül. Ilyen végezhetnek gyorsabban a matematika-, földrajz- vagy biológiatanárok, belőlük ugyanis hiány van az országban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez nem véletlen.

„Azt bizonyítja ez a rendszer is, hogy rettenetesen nagy a pedagógushiány. Most már le kell szűkíteni, le kell rövidíteni a képzéseket ahhoz, hogy minél többen ki tudjanak jönni a pályára, akiknek egyáltalán szándékukban áll tanítani”– nyilatkozta az RTL Híradónak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője. 

Rövidül az alapképzésre épülő szakmai tanárképzés ideje is. A mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár  és a szociális ismeretek tanára szakon a képzési idő négy félévről három félévre csökken.

A módosítás szerint bővül azoknak a képzéseknek is a köre, amelyekre építve az újabb tanári oklevelet adó képzésben részt lehet venni, ilyen például a gyógypedagógiai és a szociálpedagógiai alapképzés.

Mindezek mellett az óvodapedagógusok újabb oklevelet adó képzésben két év alatt szerezhetik meg az alsós tanítói szakképzettséget. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez akár jó ötlet is lehetne.

Ha óvodapedagógus elmegy tanítónak, akkor az óvodában keletkezik hiány. Tehát a pedagógushiányt nem fogják megoldani, csak egyik helyről a másik helyre átgördítik.

– mondta a PSZ elnöke, Totyik Tamás. 

Az új rendszerrel kapcsolatban a Kulturális és Innovációs Minisztérium adott ki közleményt. Ebben azt is írták, hogy tavalyhoz képest 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma. A felvételizők száma pedig azoknál a rövid ciklusú képzéseknél emelkedett a legjobban, ahol a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel három-négy félév alatt tanári diplomát. A most megjelent rendelettel ezeket képzési lehetőségeket bővítették ki.

Tízezer főből az elmúlt tizenöt év tendenciáit figyelembe véve kétezer ötszázan fognak belépni a pályára, ami előreláthatóan és hétezer ötszázan fognak öt év múlva nyugdíjba menni. Tehát még mindig ötezer fő a különbözet. 

– mondja a Pedagógusok Szakszervezetének az elnöke, aki szerint a kormány ezzel önmagát csapja be.

„Nézze már meg a kormány a felvételizőknek a pontszámát. Az emelkedés annak köszönhető, hogy a ponthatárokat eltörölte, és nagyon alacsony pontszámmal is felvették a pedagógusképzésre jelentkező fiatalokat” – tette hozzá Totyik Tamás.

Az üggyel kapcsolatban szerettük volna megtudni Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökének is a véleményét, de egyéb elfoglaltságra hivatkozva nem akart válaszolni a kérdéseinkre.