Szeptembertől a kormány egy rendelettel korlátozza az iskolai mobiltelefon-használatot. A diákoknak a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk okoseszközeiket, és csak a nap végén kapják vissza azokat. Az iskolai mobilozás visszaszorítását alapvetően támogatják a szülők és a pedagógusok is, hiszen könnyen elvonhatja a diákok figyelmét, azonban a nagyobb intézményekben szinte lehetetlen lenne betartatni. A rendelet életszerűtlenségéről írt a szülőknek és a diákoknak a budapesti Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete is, amire súlyos retorzió volt a válasz: szerdán azonnali hatállyal menesztették az intézményt 24 éve vezető Mészáros Csabát. A PDSZ szerint a rendelet nemcsak átgondolatlan, hanem káros is és sokkal jobb lenne, ha az iskolák maguk dönthetnének a mobilhasználatról. Az általunk megkérdezett intézmények között van, ahol biztosan nem fogják reggel begyűjteni az összes telefont, de akad olyan iskola is, ahonnan már jóformán kitiltották a kütyüket. A Belügyminisztérium megkeresésünkre közölte: oktatási célokra továbbra is használhatók a készülékek.

Az állami szabályozás miatt a PDSZ-nek nem volt pénze, hogy részt vegyen a nemzetközi konferencián.

A szabályozást a legtöbben üdvözlik, erre régóta volt igény, azonban ennek a módja – miszerint egy kalap alá vesszük kimondatlanul a fegyvert és a telefont – nem a legjobb – mondta Csermák Tibor, a PDSZ Országos Választmányának tagja a Reggeliben. Elkészült ugyanis a kormány legújabb listája a tiltott tárgyakról az iskolákban, kollégiumokban. Tiltólistára kerültek a fegyverek és telefonok mellett az okosórák, az energiaitalok is. De hogyan tudják majd ellenőrizni, mit visznek a diákok az iskolába? 

A PDSZ szerint a gyermekvédelem sokkal összetettebb téma, hogy egyszerű tiltásokkal megoldják a problémákat.

Életszerűtlennek tartja a szakszervezet azt a jogszabálytervezetet, amivel korlátoznák a mobileszközök használatát az iskolákban. A tervekről Rétvári Bence államtitkár írt  a Facebookon: eszerint az iskolák ugyan dönthetnének arról, hogy a tanuláshoz engedélyezzék az okoseszközöket, de a szigorú szabályozás megnehezítené a helyzetüket, mondják a pedagógusok. A jogszabálytervezet az energiaitalokat és a közveszélyes eszközöket is kitiltaná az iskolákból.

Szakképzettség nélküli katonák is taníthatnak majd az iskolákban – ennek a lehetőségét a kedden elfogadott salátatörvény adja meg. A tervezet szerint 55 évnél idősebb tiszteket és altiszteket vezényelhetnek tankerületekhez, akár oktatói munkára is. Ha nincs megfelelő képzettségük, a tankerület kiképzi őket, és eközben már taníthatnak is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az intézkedést a pedagógushiány miatt vezették be.

Az igazgatók pontozhatják jövő tanévtől a pedagógusok teljesítményét a Belügyminiszter új rendelete alapján. Attól függően, hogy kiemelkedő, átlagos, vagy fejlesztendő besorolást kap egy tanár, a bére is változhat. A szakszervezetek szerint az értékelés túl szubjektív, ráadásul nem vonták be őket a rendelet kidolgozásába. A minisztérium júniusra ígérte a részletek kidolgozását. 

Már 60 fenntartóváltási kérelem érkezett a minisztériumhoz, a szakszervezet attól tart, fizetősek lehetnek az átszervezett iskolák.

Méltatlan az iskolában dolgozó könyvtárosok, titkárok, pedagógiai asszisztensek fizetése: erre hívja fel a figyelmet a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 60 tanára. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 20 százalékos emelést követel nekik. A Belügyminisztérium megkeresésünkre nem közölte, hogy a pedagógus végzettséggel nem rendelkező dolgozók számíthatnak-e béremelésre.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete internetes felmérést végzett a tanárok körében mennyire elégedett az új besorolásával és az ehhez kapcsolódó fizetésemelésével, a kérdőívet közel kétezren töltötték ki szombatig.

Csúszhat a tanárok fizetésének februári utalása, ettől tart a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A megemelt fizetésekről szóló tájékoztatókat egy rendeletmódosítás miatt január 30-ig kell megkapniuk az érintetteknek. A PDSZ szerint így sokan azt sem tudják, mennyiért dolgoznak ebben a hónapban, és a bérszámfejtésre sem lesz idő. A Belügyminisztérium úgy reagált: az intézmények kérték a halasztást.

Nem kapnak álláskeresési járadékot, mert másfél hónapja hiába várnak a kilépő papírjukra – erre panaszkodnak egy zuglói iskola korábbi dolgozói. Azután kerültek ebbe a helyzetbe, hogy nem értettek egyet a státusztörvénnyel, és nem írták alá az új munkaszerződésüket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete több hasonló esetről tud. Az iskolát fenntartó tankerületi központ a Magyar Államkincstárra vár, hogy ki tudják adni a dokumentumokat – az Államkincstárat viszont Híradónk hiába kereste az ügyben.

„Sokkal okosabbak nem lettünk” – mondták a PSZ és a PDSZ képviselői, de valamit azért csak megtudtak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) értékelte a tanárok béremelésének koncepcióját.

A Közép-Pesti Tankerületben mondott fel a legtöbb iskolai dolgozó idén: csak szeptemberben 103 tanár. Ez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének gyűjtéséből derül ki, akik az ország valamennyi tankerületétől megkérdezték hány dolgozójuk ment el idén. A Belügyminisztérium úgy reagált: a pedagógusok több mint 99 százaléka az új jogviszonyt választotta.

A belügy szerint „nincs tömeges pályaelhagyás”.

Péntekig dönthetnek a pedagógusok arról, alávetik-e magukat a státusztörvénynek. Hogy mit takar az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony státusz, mire számíthatnak ezután a pedagógusok és hány tanár hagyja el a pályát, erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt a Reggeliben.

A PDSZ szerint „szándékos félreértelmezés” állhat a korlátozások hátterében.

Azzal támadták Nagy Erzsébetet, hogy negyven év munka után nyugdíjba mert menni.

Idén pénteki nappal indul szeptember elseje, a PDSZ pedig egy hatalmas osztálytalálkozóra hívja mindazokat a Kossuth térre, akiknek nem tetszik, hogy alsós pedagógusok tanítanak felső tagozatban, hogy összevonnak elsős-másodikos gyerekeket és egyre több a pályaelhagyó tanár is. Csermák Tibor, a PDSZ Országos Választmányának tagját kérdeztük minderről a Reggeliben, aki a pénteki tüntetésről árult el részleteket. 

Továbbra sem kell a kormány engedélye a nyugdíjas tanárok foglalkoztatásához, ezt közölte Híradónkkal a Belügyminisztérium. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ugyanakkor azt állítja, augusztus elsején hatályukat vesztették az erről szóló rendeletek. Ezt a köznevelési államtitkárnak is felvetették a pénteki tárgyalásukon. Ő úgy reagált: átgondolják a problémát. 

A PDSZ tiltakozik a jelenlegi jogszabály ellen, amelynek értelmében a nyugdíj mellett dolgozó pedagógusoktól augusztustól decemberig megvonják a nyugdíjukat.

Rövidebb idő alatt lehet tanári diplomát szerezni bizonyos szakokon. Míg a kormány szerint igény van erre, a pedagógusokat képviselő szakszervezetek szerint ez csak tűzoltás, és a tanárhiányt ezzel nem lehet megoldani. A kormány által létrehozott Nemzeti Pedagóguskar elnöke nem akart válaszolni ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

A Belügyminisztérium szerint a tankerületek folyamatosan bírálják el a beérkezett nagyszámú pályázatokat.

Azért készítettek ballagási tablót, hogy megmutassák, itt emberi életekről van szó – mondta az RTL Híradónak az egyik tanár.

Nincs tanárhiány a miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely szerint csak bizonyos településeken és szakterületeken van a kelleténél kevesebb pedagógus, összességében viszont elegen vannak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a kormány tagadja a problémát, ami szeptemberben még nagyobb lehet. Csaknem 5000 pedagógus jelezte, hogy elhagyja a pályát, ha bevezetik a tanárok jogállását megváltoztató törvényt. 

Nem arról van szó, hogy beértek a tüntetések, csak elrontották. 

Osztás helyett szorzást írtak a kormánypárti képviselők a módosítóba, a PDSZ vette észre, mekkorát hibáztak.

Érte meglepetés a szakszervezeteket a pedagógusok jogállását megváltoztató törvényjavaslat olvasása közben. Úgy látják, a parlamentnek benyújtott tervezet több pontjáról nem egyeztetett velük a Belügyminisztérium. Például arról, hogy lennének olyan tanárok, akik a vártnál jóval később kapnának fizetésemelést. Eddig csaknem 5000 tanár jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt. A kormány szerint a javaslat alapozza meg a pedagógusok béremelését.  

Az Egységes Diákfront szerint a diákok érdeklődése a megmozdulások iránt nem a lakhelyüktől függ. Azon dolgoznak, hogy az akcióik híre minél több emberhez eljusson.

Az európai uniós megállapodás miatt nem adhat azonnal béremelést a kormány a tanároknak – ezt mondta a Híradónak Navracsics Tibor. Pedig az uniós tárgyalásokért felelős miniszter igazat adott Novák Katalinnak abban, hogy az uniós pénzek nélkül is emelnie kellene a kormánynak a tanárok bérét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az alacsony fizetéseket okolja azért is, hogy kémiatanárnak például összesen hatan jelentkeztek idén az országban.

A keddi forduló sem hozott fordulatot.

Szankciók, ingyenes túlfoglalkoztatás, bekamerázott óvodai csoportszobák és osztálytermek, a tanárok laptopjainak megfigyelése – csak néhány elképzelés, amivel a kormány rendezné a pedagógusok helyzetét, kérdés, ez mennyire teszi vonzóvá a pályát a fiataloknak. Radó Péter, oktatáskutató szerint a státusztörvény módosításában vannak olyan részek, amik csakis arról szólnak, hogyan lesznek büntethetők az óvónők és a tanárok, ha a kormány szerint az oktatási rendszer rossz hírét keltik. Végső soron pedig a helyzet odáig fajulhat, hogy az iskolabezárás lesz az állam számára a kisebbik rossz. 

Néhány kérdésben visszavonulót fújtak, de a szakszervezetek továbbra sem tudják elfogadni a tervezetet.

Több iskolaigazgató megtiltotta a sztrájkot vagy retorziókkal fenyegette meg azokat a tanárokat, akik jelezték, hogy részt vennének az április 24-ei országos tanársztrájkban – állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Több mint 700 iskola tanárai csatlakozhatnak a tiltakozáshoz – erre számít a Pedagógusok Szakszervezete. A Belügyminisztéium úgy reagált: a kormány álláspontja szerint a sztrájk a véleménynyilvánítás jogszerű formája.

Minden tizedik iskolában vehetnek részt a tanárok a mostani, két napos sztrájkban a szakszervezetek becslése szerint. Ez azt jelenti, hogy kevesebben demonstrálnak, mint korábban. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azért, mert a tanárok belefáradtak abba, hogy több mint egy éve hiába tiltakoznak, nem történik semmi. A Belügyminisztérium azt írta Híradónknak, a kormány semmilyen módon nem akadályozza a jogszerű sztrájkot.

A szakképzésben dolgozókat érintik a követeléseik. Március 16-a szimbolikus dátum, hiszen pontosan egy éve, hogy a szakszervezetek határozatlan idejű sztrájkot hirdettek.

Ha addig nem történik érdemi előrelépés a szakképzésben dolgozókat érintő sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban.

A szakszervezet kész szolidaritási sztrájkot is szervezni.

 A kormány akár egy új jogállási törvényben határozná meg a pedagógusok bérezését. 

A pedagógusok még napirendet sem kaptak. 

Az eddig egyik legaktívabban tiltakozó budapesti iskolában viszont nem sztrájkolnak a tanárok, azt mondják, már nem látják értelmét.

Nem mernénk a plafon alá állni.

Hat nap, 180 kilométer Miskolctól Budapestig, gyalog. Azok, akik eddig az oktatás helyzete miatt tiltakoztak, új formáját választották a figyelemfelhívásnak. Fáradt és begyulladt lábak, vízhólyagok, ezekkel is járt a menet, de közben olyan kis falvakba és városokba jutottak el, és olyanokkal találkoztak, akiket az eddig leginkább csak nagyvárosokban lezajlott tüntetések szele nemigen érinthetett meg. A csapatot Moskovics Judit kísérte el egy darabon.

Január végére pedig meghirdették a szolidaritás napját.

A szakszervezet szerint az ellenállás letörése és a tantestületek megosztása a kormány célja.

Bükkábrány helyett Tibolddarócon tartották így a fórumot.

A PDSZ szerint Pintér láthatóan mit sem tud a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek igényeiről, arról, hogy a szakszolgálatok, a szakértői bizottságok szakemberhiány miatt teljességgel ellehetetlenültek. 

Az egyik pedagógusszakszervezet lemondásra szólítja fel a minisztert a pénteki egyeztetésen elhangzottak miatt.

Órákon át tárgyalt zárt ajtók mögött közoktatási intézményvezetőkkel és tanárokkal Pintér Sándor. A belügyminiszter által összehívott, közoktatási fórumnak nevezett találkozón a Híradó által megkérdezett pedagógusok és érdekképviseleti vezetők szerint nem hagzott el új ajánlat a kormányzat részéről a közoktatás gondjainak megoldására. A tárca vezetői a találkozót követően nem nyilatkoztak.