Iskolabezárásokhoz is vezethet a tanárokat érintő kormányzati terv

Juhász Deborah már sokadszorra tüntetett a barátaival április 24-én. Egy ideje mindig ugyanazért állnak ki: jobb oktatásért, a diákok jövőjéért, a tanáraikért. De a legutóbbit biztosan nem felejti el egy ideig. 

Nagyjából este 6 környékén érkeztünk meg a Karmelita kolostor elé. Innen fordult be a tömeg teljesen a bejáróig, a kordon elé, akkor már egy részét lebontották a kordonnak, és két-három soros rendőrfal állt fel a kordon helyére

– emlékezett vissza Deborah a legutóbbi tüntetés estéjére.

Azt mondta: egy rendőr arrébb lökött egy másik tiltakozót, aki megpróbálta a meg megmaradt kordont lebontani, miközben egy másik rendőr már könnygázos palackkal állt a kezében, várva a jelet, hogy fújhat. Megkapta. Majd újabb adagot engedett a tüntetőkre, akkor már hosszabban. Deborah az első sorban állt:

Ott álltam a palackkal szemben, teljesen arcon fújtak. Egyből mentem ki a tömegből, mert elkezdett égetni, csípni, szúrni. Nem láttam, köhögtem, brutális volt.

Azt mondta, hogy nem figyelmeztették őket, pedig a tömegben több fiatalkorú és egy kismama is volt. 

Az, hogy a rendőrök könnygázt fújtak a tüntetőkre, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint indokolatlan és aránytalan volt. A rendőrség szerint viszont jogszerű és arányos. Deborah úgy emlékszik: legalább fél óráig köhögött, nem látott. Volt ott mentőautó, ott segítettek neki.

Félve jöttem vissza az első sorokba, de muszáj volt ott lenni. Egyszerűen nem tehettem meg azt, hogy valahol hátul ellébecolom az egészet, mert ez nagyon-nagyon fontos tüntetés volt 

– tette hozzá Deborah.

Bosszútörvény?

Egy, már a parlament előtt lévő tervezet ellen tüntettek, amit státusztörvénynek, vagy a szakszervezetek megfogalmazása szerint bosszútörvénynek hívnak. Radó Péter oktatáskutató szerint kisebb-nagyobb változtatás van a törvényben, amik önmagukban is szörnyűek, de együttes hatásukban egészen rémisztőek. 

Radó szerint a törvény egy részére valóban illik a bosszútörvény kifejezés, mert az szerinte arról szól, hogyan „büntethetőek a pedagógusok, hogyan korlátozhatóak, hogyan lehet megfélemlíteni őket”. 

Rendőrállami eszközökkel hogyan lehet kordában tartani őket, hogy ne tiltakozzanak, ne keltsék a kormány rossz hírét

– tette hozzá Radó Péter.

Az oktatáskutató szerint tovább ront a helyzeten, hogy az oktatásban fennálló szakemberhiányt a pedagógusok ingyenes túlfoglalkoztatásával akarják megoldani. 

Szilágyi Kitty egy budaörsi óvodában dolgozik hét éve. Most 24 középső csoportos kisgyerek jár hozzá. Szerinte az egyik legriasztóbb pontja az új törvénytervezetnek, hogy nem beszélhetnek a problémákról, nem kritizálhatják a rendszert, mert akár fegyelmit is kaphatnak érte. 

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője arról beszélt a Házon kívülnek, hogy a törvényben még az is benne van: ügyelniük kell arra, hogy a közoktatásba vetett hit ne remegjen meg. Bár nehéz értelmezni, hogy ez mit jelent pontosan, a pedagógusok szerint azt, hogyha valaki például közoktatással kapcsolatos kritikus gondolatot közöl a Facebookon, akkor lehet úgy értelmezni, hogy ő ennek a szabálynak ellenében tett, vagyis szankcióra számíthat az állam részéről.

Szilágyi Kitty szerint problémás az is, hogy a hírek szerint akár be is kamerázhatják az óvodai csoportokat és az osztálytermeket, ami már csak azért is jelentene problémát, mert felnő egy olyan generáció, amelyik hozzászokik, hogy megfigyelik őket. 

Besúgóhálózatot alakítanak ki intézményeken belül, és ebben a rossz lélektani környezetben kell a gyerekeknek a mindennapjaikat eltölteniük 

– mondta Szilágyi Kitty a Házon kívülnek.

Jöhetnek az iskolabezárások

A tervezet szerint a munkáltató bármikor belenézhetne a tanárok munkahelyi laptopjaiba, ami adatvédelmi aggályokat vett fel. Radó Péter szerint viszont már most sem biztosított az érzékeny adatok védelme, mert a köznevelési rendszert irányító állami Klebersberg Központ (KLIK) vezetője már most is bármikor bele tud kattintani a Kréta rendszerbe, így pontosan tudja, melyik tanár éppen mit csinál. Szerinte, ha ehhez hozzájön még a laptopok megfigyelése, akkor a gyerekekről és a szülőkről is rengeteg érzékeny adata lesz az államnak. 

Ez az egyik példa arra, ami arról szól, hogy nem túlzás arról beszélni, hogy itt rendőrállami eszközöket alkalmaznak 

– mondta hozzá Radó Pter.

A tervezet szerint ezentúl ráadásul vezényelhetőek lesznek a pedagógusok, csakúgy, mint a fegyveres testületek tagjai, magyarul előírhatják, hogy másik településen, messze az otthonuktól tanítsanak. Nagy Erzsébet szerint ez rabszolgatartás. 

„Ez a vezénylés arról szól, hogyha egy iskolában eltűnnek a pedagógusok, vagy ne adj' isten, engedetlenkednek vagy sztrájkolnak, akkor át lehet vezényelni más iskolákból pedagógusokat. Gyakorlatilag sztrájktörőnek lehet használni a tanárokat, a gyerekeket is át lehet vinni más iskolába” – mondta erről Nagy Erzsébet.

A tervezet szerint jelentősen megnőne a pedagógusok munkaideje, és akár vasárnap is berendelhetnék őket dolgozni, méghozzá ingyen. Ha pedig felmondanak, akár fél évig is maradniuk kellene az iskolában, mert csak félév vagy év végén mehetnének el. A szakszervezet szerint ez lenne a kormány megoldása a tanárhiányra. Hogy mikor tárgyalhatja a törvénytervezetet a parlament, még nem tudni, a szakszervezetek folyamatosan tárgyalnak a kormánnyal.

Gulyás Gergely azt kérte a pedagógusoktól, hogy függetlenül attól, támogatják-e a tervezetet vagy sem, amíg tartanak a tárgyalások, vegyenek részt benne, mert szeretnének olyan megállapodásra jutni, ami mindenkinek az igényeihez közel áll. A szakszervezet szerint azonban ezek csak találkozók, nincsenek érdemi tárgyalások.

Nem azzal a személlyel ülünk le, akivel vitatkozni kellene, az illető elmegy, majd a következő alkalomra visszajön és elmondja, hogy mi a válasz

– árulta el Nagy Erzsébet a Házon kívülnek és hozzátette, szerinte Orbán Viktorral kellene tárgyalniuk, mert úgy érzik, ő diktál.

Ha a törvényt elfogadják, onnantól az iskolák legfeljebb gyermekmegőrzésre lesznek alkalmasak az oktatáskutató szerint. Ugyanis már több ezer pedagógus jelezte, hogy felmond. 

Radó Péter úgy gondolja, ez a leépülés elérheti azt a szintet, ahol a kormány elkezd majd azzal operálni, hogy bezár iskolákat annak érdekében, hogy felszabadítson pedagógusokat, akiket át lehet vezényelni más településre vagy más iskolákba. 

Párhuzamos osztályok lehetnek összezsúfolva, olyan helyeken, ahol erre nem lesznek meg a feltételek. Radó még azt is el tudja képzelni, hogy egyes helyeken délelőtti és délutáni oktatásra kell felosztani a tanulói létszámot.

Szilágyi Kittyt sok szülő kérdezi arról, meddig marad az óvodában, de nem tud rá egyértelmű választ adni. Abban reménykedik, hogy egyszer mégis visszalép a kormány ettől a törvénytől és ők ott folytathatják a munkát, ahol abbahagyták.