GDP-arányosan jövőre nyugdíjakra és egészségügyre is kevesebbet adnak Orbánék, mint a Bajnai-kormány

A parlament a héten tárgyalta első olvasatban a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály legfőbb feladatnak a 2010 óta elért eredmények megvédését jelölte meg. A Népszava cikke szerint a miniszter folyó áron hasonlította össze az akkori és a mostani kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki – igaz így nem kellett foglalkozni a 14 év alatt összejött 67 százalékos inflációval, ami torzítja az összevetést.

A lap a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgálta a költéseket. Számításaik alapján

jövőre mind az oktatásra, mind az egészségügyre, de még a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a magyar kormány a GDP-arányában, mint tette azt a 2010-ben a leköszönt Bajnai-kormány. 

• Míg 2010-ben az állam jóléti kiadásokra az akkori GDP 30,7 százalékát költötte, jövőre ez a szám 23 százalék lesz.
• A nyugellátásokra 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötték, jövőre ez a szám 7,1 százalék lesz, ami uniós összehasonlításban az egyik legalacsonyabb érték.
• A 27 uniós állam között az alsóházban teljesít a magyar állam az oktatási és az egészségügyi kiadások terén is: az egészségügyre 2010-ben a GDP 4,5 százalékát költötte az állam, ez idén a bruttó hazai termék 3,6 százalékára rúg, ami jövőre is csak 3,8 százalékra emelkedik. 

Ahogyan az RTL Híradó is beszámolt róla, botrányosan kicsi végkielégítést adna a kormány a pályaelhagyó tanároknak:

Nyitókép: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI