Elszabadult a putyini propaganda: az iskolásokat a Kalasnyikov használatára tanítják, az uszodában pedig egyenruhára cserélték az úszónadrágot

Miközben az ukrajnai háború már tizenhatodik hónapja tart, az oktatási programokat Oroszország-szerte elárasztják a katonai témák, a hazafiság köré épített órák és órán kívüli tevékenységek. Ezek mind a Kreml kampányának részei, aminek célja az orosz társadalom militarizálása, a jövő generációinak a hadsereg tiszteletére való nevelése, és Vlagyimir Putyin elnök narratívájának erősítése, hogy „ismét háborút szabadítottak Oroszországra” – ahogyan azt a győzelem napi ünnepségen jelentette be alaposan megerőszakolva a valóságot.

A New York Times szerint a hadsereg az iskolákban már a Krím-félsziget 2014-es annektálásakor megjelent, de az ukrajnai offenzíva kezdete óta lett érezhetően fajsúlyosabb a jelenléte. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium folyamatosan ontja az olyan anyagokat, köztük alaposan kidolgozott könyveket, amikben példákon keresztül mutatják be a katonák munkáját. Ezek persze nem nélkülözik az abszurd jelleget – mégiscsak egy diktatúráról beszélünk.

Készítettek például videós oktatási segédanyagot, amelyben zenével, költészettel, tánccal és színházzal mesélik el az orosz hírszerzés történetét.

Nem csak ebben a videóban sikerült nagyot alkotni, többször is magasra tették a mércét Putyin propagandistái. Magnyitogorszkban egy úszóversenyen a diákok fürdőnadrág helyett terepszínű egyenruhában ugrottak a medencébe, miközben egy Kalasnyikov-utánzat volt a hátukra szíjazva.

Egy közép-oroszországi általános iskolában a matematikaórákat dobták fel egy újfajta oktatási segédeszközzel: egy céltáblával, amin papírcsillagokkal jelölték, majd számolták össze a golyó ütötte lyukak eredményét.

Mindezek a példák felfoghatók viccesen is, azonban ez Oroszországban véresen komoly. Daniil Ken, a Tanárok Szövetsége nevű független orosz szakszervezet vezetője azt mondta, hogy a propaganda minden szintre kiterjed, az óvodától az egyetemig. „Megpróbálják az összes diákot közvetlenül bevonni a háború támogatásába” – tette hozzá. Ez nem kevés tanulót jelent, az Open Democracy szerint 17,7 millió orosz iskolás van összesen 40 ezer iskolában.

Greg Yudin, a Princeton Egyetemen kutató orosz szociológus szerint a propaganda elsősorban a szegényebb réteget célozza meg, és végső soron arra megy ki a játék, hogy ha elérik a megfelelő kort, akkor belépjenek a hadseregbe, legyen utánpótlás. Pénzt, státuszt, előnyöket ígérnek nekik, és emellett hősök lehetnek – fejtette ki a New York Timesnak. Szerinte ha csak a fiatalok 20 százalékát győzik meg arról, hogy belépjenek a hadseregbe, az is rengeteg katonát jelent.

Ennek érdekében az oktatási és a védelmi minisztérium bejelentette, hogy jövőre kötelező lesz a katonai képzés a 10. osztályos diákok számára.

A lányok harctéri elsősegélynyújtást tanulnak majd, míg a fiúk többek között alaki kiképzést kapnak, és a Kalasnyikov gépkarabély kezelését is elsajátítják.

Az egyetemeken ősszel a tantervekben szerepel majd egy kötelező kurzus Az orosz államiság alapjai címmel. Yudin szerint az órán Putyin orosz kivételességről alkotott világképét fogják bemutatni, valamint azt az elképzelést, hogy a nyugati dominancia ellen az elmúlt 1000 évben vívott harc még további 1000 évig folytatódni fog.

A lehető legjobb módja ez annak, hogy mozgósítsák ezt a társadalmat. Ez a fiatalok agymosása

– fogalmazott az egyetemi tanár.

Érdekes ellentét, hogy az orosz kormányzat éveken át igyekezett a politikát kitiltani az iskolákból, nehogy az ellenzék gyökeret verjen ott. Most azonban változtattak ezen, és a Kreml azt reméli, hogy ezzel ráveheti az embereket a háborús erőfeszítések aktív támogatására, ha fiatalabb férfiakról van szó, akkor pedig a harcra. A lap szerint azért a Kreml a szülőknek is hagyott némi mozgásteret a propagandaórák elkerülésére, de több más forrás szerint erősen ajánlott ezeken részt venni.

A nagy találmánya Moszkvának az volt, hogy elindították a Fontos beszélgetések elnevezésű programot tavaly szeptemberben. Az időpont nem véletlen, az ukránok éppen akkor pofozták végig Harkiv megyén az orosz hadsereg egy részét. A kezdeményezés arról szól, hogy minden hétfőn reggel 8 órakor a tanulóknak az iskolában össze kell gyűlniük, felvonják az orosz zászlót, miközben elhangzik a nemzeti himnusz, majd egyórás foglalkozást tartanak olyan témákról, mint például az orosz történelem fontos mérföldkövei.

Szergej Kravcov oktatási miniszter a program tavalyi elindulásakor a TASZSZ-nak úgy fogalmazott, „azt akarjuk, hogy a mostani generáció teljesen más hagyományok között, büszke hazafiként nőjön fel”. Ennek érdekében egy hivatalos Telegram-csatorna és egy weboldal is terjeszti az osztályteremben használható anyagokat.

A Fontos beszélgetések olyan programokkal egészült ki, mint a Leckék a bátorságról vagy a Hősök közöttünk. A diákokat arra ösztönzik, hogy verseket írjanak a katonák hőstetteiről. Számtalan videón általános iskolás gyerekek olyan sorokat szavalnak, mint például: 

Az összes gazember elmenekül Oroszországból; Nyugaton várják őket gengszterek, szodomiták.

Számtalan iskolát neveztek át az ukrajnai háborúban meghalt katonák tiszteletére, és rengeteg az emlékmű. Ilyen a „hősök asztala” az osztálytermekben, amelyen gyakran egy-egy a propaganda által tiszteletreméltónak kikiáltott öregdiák képe látható. A veteránok is gyakran meglátogatják az iskolákat, hogy a háborúról beszéljenek. Ezekben általában visszaköszön a hivatalos álláspont, hogy a nácik ellen harcolnak.

Nem mindenhol veszik be

Ugyanakkor a harcot Putyin még nem nyerte meg az iskolákban, intézményenként változó, mennyire veszik komolyan a propaganda erőltetését, de általában elmondható, hogy a vidéki településeken, illetve főleg a Távol-Keleten jellemzőbb.

Akadnak bőven ellenpéldák is, Moszkvában egy matektanár például azt mondta a diákoknak, hogy a világ legfontosabb beszélgetése az algebráról szól, ezért ennek szentelte az órát. Egy a haza fogalmával foglalkozó napon egy biológiatanár a lazacok ívásáról tartott előadást, illetve arról a folyóról, ahol aztán felnőttek. Szentpéterváron még súlyosabb eset történt. 

Egy előadáson két katonát kigúnyoltak egy szakközépiskola diákjai. Az ott készült felvétel szerint megkérdőjelezték, hogy egy másik országban való harc miért jelenti azt, hogy Oroszországot védik, és Isten hogyan vélekedik mások meggyilkolásáról. 

Az iskola vezetése legalább öt diákot megrovásban részesített a kérdéseik miatt.

Viszont nem mindenki úszta meg ennyivel. Tatyjana Cservenkol, az 1747-es Moszkvai Iskola matematikatanára tavaly ősszel Fontos beszélgetések helyett matematikát tanított egy hetedikes osztálynak. Miután híre ment, bevitték a rendőrségre kihallgatásra, majd elbocsátották.

Irina Gen, aki a Moszkvától 500 kilométerre található Penzában tanított angolt egy iskolában, elítélte az orosz inváziót. Egyik diákja rögzítette Gen kritikus megjegyzéseit, amelyeket az órán tett, a felvételt átadta szüleinek, akik továbbították a rendőrségnek. A tanárnő ellen hamis információk terjesztése miatt büntetőeljárás indult, öt év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és három évre eltiltották hivatása gyakorlásától.

Persze nemcsak az iskolákban próbálják militarizálni a diákokat, hanem különböző szervezetekben is. Ez egy olyan terep, ahol eddig kudarcot vallott a rezsim. Az Economist két példát említ, ahol nem sikerült a fiatalok tömegét igazán megmozgatni. Az egyik ilyen a 2005-ben indult Kreml-barát ifjúsági mozgalom volt, a Nasi (Miénk), ami Putyin ellenfeleinek zaklatására buzdította a fiatalokat. Olyannyira nem volt népszerű, hogy a 2010-es évek elején megszűnt. A másikat a védelmi minisztérium kezdeményezte 2016-ban, a Junarmia (Ifjúsági hadsereg) nevű szervezet vidám nyári táborokban katonai ismereteket tanít a gyerekeknek. Azt állítják, hogy 1,25 millió tagjuk van Oroszország-szerte, ami hatszor annyi, mint amennyit a Nasi valaha is összegyűjtött, de ezeket az adatokat érdemes kritikával kezelni.

Főleg, hogy Putyinék továbbléptek, és tavaly elfogadtak egy olyan jogszabályt, ami szerint létrehoznak egy hazafias ifjúsági szervezetet, a minta pedig az Úttörőmozgalom lesz.

A közvélemény-kutatások szerint ennek leginkább az 55 év felettiek örülnek, vagyis nem épp a célkorosztály.

A kormány most neves influenszerekkel próbálja reklámozni a tagság örömeit. Ha valaki volt úttörő, akkor az tudja, hogy keményen feladták nekik a leckét.

Május közepén a XXI. század szentelte adását a magyar úttörőmozgalom tanulságos történetének:

Nyitókép: Úttörők zászlókkal vonulnak fel az orosz (egykor szovjet) úttörőszervezet megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a moszkvai Vörös téren 2022. május 22-én. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov.