Putyinék kolosszális kockázatokkal riogatnak az amerikai vadászgépek miatt, de már senki sem veszi komolyan Moszkva fenyegetéseit

Némi hezitálás után az Egyesült Államok, beleegyezett abba, hogy a szövetségesei F-16-os vadászgépeket adjanak át Ukrajnába. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel újabb legendás fegyvert szerzett meg az oroszok elleni harcra, de először meg kellett győznie arról a Nyugatot, hogy tényleg égetően szüksége van rá.

Amikor az F-16-osok átadásáról volt szó korábban, akkor több érvet is felhozott ellene a Biden-kormányzat. Leginkább amiatt aggódtak, hogy a repülőgépeket Oroszországon belüli célpontok elleni támadásra használhatják, ami a konfliktus eszkalálódását eredményezheti. A gépek ára is magas, típustól függően 12,7 millió dollárról indul és még nem is beszéltünk a fegyverzetről, illetve a fenntartásról. Az is a gépszállítás ellen szólt, hogy hónapokba kerülne, míg azokat be lehetne vetni, most azonban fordult a kocka.

Nem úgy néz ki, hogy a háború nemsokára véget érne, az ukránok pedig nagyon akarják ezeket a gépeket. A New York Times szerint a washingtoni German Marshall Fundban felszólaló ukrán parlamenti képviselők azzal érveltek, hogy a gép radarja több száz kilométerrel távolabbi földi célpontokat is képesek bemérni, ami lehetővé teszi a pilótáknak, hogy az orosz légvédelem hatótávolságán kívül rakétákkal tudják támadni az oroszok által megszállt területeket.

Az ukrán légierő harmada már elveszett

Jurij Ihnat ezredes, a hadsereg szóvivője szerint többek között légvédelmi célra – vagyis a beérkező orosz rakéták és drónok lelövésére – is felhasználnák a gépet, emellett a földi csapatok támogatására is jók lehetnek és segíthetnek megszerezni Ukrajna fölött a légi fölényt.

E célok egyike sem érhető el Ukrajna jelenlegi szovjet tervezésű repülőgépeivel – mondta, majd hozzátette: 

A jelenlegi flotta rendkívül öreg, ráadásul négyszer-ötször kevesebb repülőgépünk van, mint az oroszoknak, és a gépek hatótávolsága is jóval kisebb, mint az oroszoké

– mondta.

Ukrajna a szovjet tervezésű vadászrepülőgépek és helikopterek jelentős, de elöregedő flottáját örökölte meg, amikor elnyerte a függetlenségét. MiG-29-es és Szu-27-es vadászgépeket, Szu-24-es és 25-ös bombázókat, valamint szállító- és kiképzőgépeket kaptak, azonban a legfiatalabb gépük is 1991-es gyártású.

Nyugati katonai elemzők becslése szerint Ukrajna az orosz támadás kezdete óta elvesztette a légiereje egyharmadát. A kiszivárgott Pentagon iratok szerint az ukránok a 145 repülőgépükből legalább 60-at, 139 helikopterükből pedig 32-t veszítettek el. Ugyanakkor a Nyugatról kapott légvédelmi rendszerek segítségével azt sikerült Ukrajnának elkerülni, hogy Moszkva megszerezze a teljes légi fölényt Ukrajna felett.

A kérdés most az, hogy mikor tudja legkorábban használni Ukrajna az F-16-osokat. Mivel eddig szovjet technikához voltak szokva a pilóták, át kell képezni őket az amerikai gépre. A Yahoo News szerint Colin Kahl, az Egyesült Államok államtitkár-helyettese februárban a képviselőház fegyveres erők bizottságának meghallgatásán azt állította, hogy az ukrán pilóták átképzése F-16-osokra körülbelül 18 hónapot venne igénybe, ugyanannyi időbe, mint a gépek Ukrajnába szállítása.

Két ukrán pilóta viszont azóta részt vett az Egyesült Államokban egy továbbképzésen, ahol felmérték, mennyi idő kellene ahhoz, hogy az F-16-osokat repüljék. Kiderült, jóval kevesebb időre van szükség, mindössze 4 hónapra.

A vadászgépek beszerzése nem fog várhatóan nehézséget okozni és a Kahl által elmondottakkal szemben nem lesz másfél év. Hollandia, Dánia, Belgium és Norvégia is jelezte, hogy készek ellátni Ukrajnát gépekkel, a négy ország száznál is több F-16-ossal rendelkezik, miközben Ukrajna egyelőre csak maximum 36 darabot tudna most átvenni.

Az F-16-os nem egy új technika, 1978-tól állították az Egyesült Államokban szolgálatba, viszont folyamatosan fejlesztették az elmúlt 45 évben és mintegy 25 ország látja el vele a légtérvédelmet. Több konfliktusban is részt vett a gép, tulajdonképpen az első iraki háború óta ott voltak mindenhol (Délszláv-válság, Irak, Afganisztán stb.) és az izraeli légierő is számos éles bevetésen használta a típust. Eddig 71 légi győzelmet értek el vele, amire egy vesztes légi csata jutott, amikor 1996-ban az Égei-tenger feletti szokásos török–görög légi konfliktusok egyikében egy görög Mirage 2000 (állítólag véletlenül) lelőtte.

Már nem viszik komolyan Moszkva fenyegetését

A Kreml természetesen már tiltakozott az F-16-osok átadása ellen. 

Úgy látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is kitartanak az eszkaláció forgatókönyve mellett. Ezzel kolosszális kockázatot vállalnak

– fogalmazott Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes. „Ezt mindenesetre figyelembe fogjuk venni a tervezésnél, és minden eszközünk adott ahhoz, hogy kitűzött céljainkat elérjük” – tette hozzá az orosz politikus.

Oroszország csak akkor fenyegetőzött eddig eszkalációval, amikor a Nyugat a Javelin és a Stinger rakétákat, a rendkívül nagy veszteségeket okozó HIMARS rakétavető rendszert, a Patriot légvédelmi rendszert, a Leopard 2, illetve a Challenger 2 harckocsikat, a német csapatlégvédelmi eszközöket adta át Ukrajnának, vagyis szinte minden alkalommal. Ennek megfelelően már senki sem veszi komolyan Moszkva dörgedelmeit az eszkalációról vagy a vörös vonal átlépéséről

Ugyanerre jutott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Mint mondta, 

ha F-16-osokat adnak nekünk, az inkább elrettenti Oroszországot, mintsem provokálja.

A New York Times szerint a Nyugat pedig úgy gondolja, hogy már nem tud hova fajulni a háború, maximum, ha atomfegyvert vetne be Vlagyimir Putyin, annak viszont nagyon kicsi az esélye. Az orosz katonai doktrína szerint utóbbira akkor kerülhet sor, ha támadás éri őket, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor ígéretet tett arra Joe Biden amerikai elnöknek, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen, így a vörös vonal átlépése várhatóan nem lesz több a továbbiakban sem üres szólamnál.

Nyitókép: F-16-os gép Új Mexikóban 2017-ben. Fotó: AP/U.S. Air Force/Stacy Jonsgaard.