Új szintre kapcsolt az oroszok terrorja a megszállt területeken

Az orosz hatóságok a megszállt területeken, az ukrán partizánok és különleges erők csapásaitól tartva, szigorú új intézkedéseket vezettek be a civilekkel szemben. Megerősítették a kémelhárító egységeket, és korlátozzák a települések közti utazást. Mindennek az lehet az oka a New York Times szerint, hogy a nagy ukrán támadás közeledtével megszaporodtak a szabotázscselekmények. Ráadásul nem csak a tavaly szeptemberben egyoldalúan annektált területeken, hanem Oroszországban is, Brjanszk környékén két tehervonatot is kisiklattak ismeretlenek az elmúlt napokban, illetve a kercsi híd közelében is felrobbant egy üzemanyagraktár.

A Nemzeti Ellenállási Központ szerint az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) beépített ügynökei a zsúfolt, nyilvános helyeken is elkezdtek dolgozni, hogy felkutassák az ukrán ellenállás tagjait, illetve azokat, akik nem támogatják az orosz megszállókat. 

Az ügynökök gyakran kezdeményeznek beszélgetést, hogy hűtlen állampolgárokat találjanak – figyelmeztetett az ügynökség. Azokat az ukránokat, akik bekapják a csalit, arra kényszerítik, hogy együttműködjenek az orosz megszálló rezsimmel – közölték.

Azt a New York Times is elismeri, hogy nagyon nehéz információkhoz jutni a megszállt régiókból, így a módszerek (még) nem ismertek, de azt legkésőbb Herszon visszafoglalása után megtudhatta a világ, hogyan bánnak az oroszok a helyi lakossággal, pláne ha azok nem szimpatizálnak Putyin rendszerével. 

Többen is arról számoltak be, hogy egy hazafias vers posztolása is elegendő volt ahhoz, hogy egy orosz kínzókamrában találják magukat. 

Olena Naumova esete is a felszabadulás után lett ismert. Az óvónő egy ukránbarát videót tett közzé a neten, ezután katonák hurcolták el az otthonából és két hétig tartották fogva, miközben nem egyszer összeverték. Egy 27 éves férfit pedig azért fojtogattak, mert egy buszmegállóba felfújta, hogy Dicsőség Ukrajnának. A hatóságok szerint több mint 600 embert vittek el az FSZB-sek a városból hasonló okok miatt. A kérdések legtöbbször ugyanazok voltak: 

hol van a fegyvere? Hogyan tartja a kapcsolatot az ukrán erőkkel és partizánokkal?

Az orosz katonai kudarcokkal fokozódott a terror

Az emberek elhurcolása akkor vált leginkább intenzívvé, amikor már lehetett látni augusztusban, hogy az oroszok vereségeket lesznek kénytelen elkönyvelni.

Érdekes párhuzam, hogy most ismét küszöbön áll egy ukrán támadás és újra erősödik a civilek közti ellenségkeresés. Az ügynökök rajzása mellett az orosz kormány is támadásba lendült: Putyin nemrég aláírta azt a rendeletet, ami szerint azokat a megszállt területeken élő ukránokat, akik megtagadják az orosz útlevelet, ki lehet telepíteni otthonukból.

A rendelet szerint a négy megszállt ukrajnai régió lakói, akik nem fogadtak hűséget az elnyomó Oroszországnak, mostantól külföldieknek minősülnek és 2024 júliusában megszűnik a jogszerű tartózkodásuk ezekben a régiókban, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy kitoloncolhatják őket az otthonukból, a saját hazájukból. Azt nem határozták meg, hogy hová lehet erőszakkal őket deportálni, ha biztonsági fenyegetésnek tekintik őket, de az orosz hagyományokat figyelembe véve ez valószínűleg a távol-keletet, Szibériát jelenti.

Dmitro Lubinets, Ukrajna emberi jogi biztosa felszólította az orosz megszállás alatt élő ukránokat, hogy saját biztonságuk érdekében szerezzenek orosz útlevelet. 

Úgy gondolom, hogy azokat az ukránokat, aki megtagadják az orosz útlevelet, egyszerűen letartóztatják

 – mondta Lubinets. Azt is hozzátette, ők egészen különleges civil túszok lesznek Oroszország kezében.

Ugyanakkor ebben az esetben nem egységes az ukrán álláspont. Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese szerint a rendelet az ukránok jogainak további korlátozását célozza az orosz ellenőrzés alatt álló területeken. Ő azt mondta, az emberek „ne vegyenek fel orosz útlevelet; ne működjenek együtt a megszállókkal; várják meg Ukrajna fegyveres erőit”. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója egy köztes álláspontot foglalt el, úgy gondolja, hogy ha el lehet kerülni az orosz útlevél felvételét, akkor tegyék meg, ha nem, akkor védjék magukat azzal, hogy megteszik.

Putyin nem igazán hagy választási lehetőséget. Azzal indokolta az útlevélrendeletet, hogy „ezek a mi történelmi földjeink, és ezek az emberek a mi őslakosaink” – mondta. Majd feltette a kérdést, amit diktátorhoz méltóan meg is válaszolt:

Miben különböznek hazánk és nemzetünk más részeitől? Nem különböznek. A mi nemzetünkhöz tartoznak.

Az ügynökök tevékenysége és az útlevélkérdés csak egy újabb lépcsőfoka az erőszakos oroszosítási törekvéseknek. Korábban már a tanárokat orosz tananyag orosz nyelven történő tanítására kényszerítették, a helyi tisztviselőket leváltották kollaboránsokra, az ukrán valutát pedig orosz rubelre cserélték.

Visszatérnek a szovjet idők

Az oroszok ironikus módon mindent megtesznek azért, hogy az ukránok ne akarjanak Oroszországban élni és támogassák az ukrán offenzívát. A putyini rendszer egyre falánkabban eszi meg azokat, akik nem támogatják a kormányt teljes szívvel. Nemrég 25 év börtönbüntetésre ítélték az orosz–brit kettős állampolgár Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikust. Az ítélet már-már a szovjet időket idézi, utoljára akkor kapott valaki a rendszer bírálatáért ilyen súlyos büntetést. Büntetésének döntő részét – 18 évet – hazaárulás miatt kapta, ami miatt koholt vádak alapján egyre több ember kerül rács mögé. Kara-Murza – aki egyébként történész – azon morfondírozott az ítélethirdetés után, hogy 

a tárgyalása felülmúlta a szovjet ellenzékiek hatvanas és hetvenes évekbeli pereit is, már ami a titkolózást és a jogi normák semmibevételét illeti. Úgy gondolta, egészen a harmincas évekig ment vissza a bíró, aki elítélte.

A Szabad Európa cikke szerint az orosz kormány szabadjára engedte az FSZB-t abban, hogy súlyos ügyeket kreáljanak hazaárulás címszó alatt. Így járt Ivan Szafronov újságíró is, ő 22 évet kapott ezen a jogcímen, de országszerte még 22 embert csuktak így le. A vád általában az, hogy Ukrajnának kémkedtek. Ezek után el lehet képzelni, mi vár azokra, akik az elfoglalt ukrán területeken nem támogatják az orosz berendezkedést.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz államfő videókonferencia keretében vesz részt a kabinet ülésén a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2023. április 19-én. Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov.