Tüntetnek a Kossuth téren, amíg bent a Parlamentben a státusztörvényről vitáznak

Cikkünk frissül. 

Többen vagyunk címmel szervezett tüntetést péntek délutánra a Tanítanék, az aHang, a noÁr, az Egységes Diákfront, a PDSZ és a CKA.

A demonstrációt annak apropóján tartják, hogy pénteken rendkívüli ülésen tárgyalják a státusztörvényt a Parlamentben. Erre a napra egyébként még a turistákat is kitiltották az Országházból. Az RTL Híradó úgy tudja, a szavazásra július 4-én vagy 7-én kerülhet sor. 

A szervezők úgy számolnak, hogy ha a törvényt megszavazzák, mintegy 5000 pedagógus mondana fel – a Momentum emiatt ugyanennyi fekete zászlót vitt a Belügyminisztérium elé csütörtök este. 

A tüntetés 17 órakor kezdődött a Parlament előtt. A borús idő ellenére szellősen, de megtelt a tér. A tömegben fiatalok és idősebbek egyaránt láthatók voltak, rengetegen vonultak molinókkal.

A feliratok így szóltak:

• ébredjetek szülők, tényleg baj van!
• ne verjétek meg a gyerekeinek!
• szakmai, szabad tankönyvválasztást!
• fizessétek ki a tanárokat, most! 
• vajon ma is megvernek? 

A demonstráción Törley Katalin és Pilz Olivér szólalt fel először. Utóbbi arról beszélt, hogy a parlamenti kitiltás oka az, hogy a bent ülők „be vannak szarva”. Törley Katalin szerint Maruzsa Zoltán államtitkár bukott politikus és bukott ember, Pintér Sándor pedig csak a sértegetéshez ért, az oktatáshoz nem. 

Az iskola nem kaszárnya, a tanár nem robot, a választó pedig nem rabszolga

– tette hozzá. A pedagógus arról is beszélt, hogy a diktatúra nem csak fegyverekben él: diktatúra az is, ha hiába a befizetett adónk, nem működtetik sem az egészségügyet, sem az szociális oktatást. Le ezzel a diktatúrával – zárta a beszédét. 

Ezt követően a színpadon két diák elszavalta Petőfi Sándor Dicsőséges Nagyurak című versét. Sas Bíborka volt a következő felszólaló, az a 16 éves gimnazista, akit a május 3-i tüntetés után csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítottak meg. Az ügyészség hajlandó lett volna megszüntetni ellene az eljárást, ha cserébe egy évig nem megy tüntetésekre, de ő ezt nem fogadta el. 

Ő arról beszélt, hiába hurcolják meg a rendőrségen, itt lesz, amíg nem lesz változás, mert azt szeretné, ha olyan tanárok maradnának a szakmában, akik szeretik, amit csinálnak. 

Sas után újabb diák szólalt fel, Hidász Máté. Őt fújták le közelről a rendőrök a már említett tüntetésen könnygázzal. Meglepő módon Hidász köszönetet mondott azoknak a rendőröknek, akik tartózkodtak az aránytalan intézkedésektől, mert úgy véli: ők sem azért lettek rendőrök, hogy fiatalokkal dulakodjanak. 

Pankotai Lili slamje után Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője állt a színpadra, aki egyrészt gyalázatosnak nevezte a státusztörvényt, másrészt elmondta, hogy hiába szajkózza a kormány újra és újra, semmiféle egyeztetés nem volt a szakszervezetek és köztük. Szűcs Tamás, korábbi elnök a bizalmatlanságot emlegette, és elmondta, hogy

a mai napon beadta a rendkívüli lemondását: 31 év után úgy döntött, hogy nem bírja tovább. Neki már eljátszották a bizalmát

– fogalmazott.

Simkó Edit, a tanársztrájk ismert arca felszólalásában arról beszélt, hogy a törvénynek semmi egyéb értelme nincs, minthogy megtörje a pedagógusok gerincét. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy odabent a Parlamentben, a vitán folyamatosan Gyurcsányoznak, pedig már régóta nem ő a miniszterelnök. Miután felsorolta a kormány csúsztatásait az oktatás ügyével kapcsolatban, kijelentette, hogy sokáig maradnak majd tüntetni. 

Este fél 9-kor még mindig tartott a parlamenti vita, de ellenzéki képviselők egy csoportja lement a térre és beszédet mondott a színpadról. 

Este 10 óra: a tüntetés hivatalos része véget ért, de jó páran még a téren maradtak, és a kivetítőkön nézik, mi zajlik bent, a vita ugyanis még mindig zajlik. 

A státusztörvény – amelyet a kritikusai bosszútörvénynek neveznek – lényege, hogy a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be a pedagógusok számára a megszüntetni kívánt közalkalmazotti jogviszony helyett. 

A Híradó élő bejelentkezése a helyszínről:

A javaslat szerint a tanév július 15-ig meghosszabbítható, a pedagógusokat és a diákokat pedig átvezényelhetik másik iskolába, ha „az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható”.

Nyitókép: RTL